<<< Vissza |
Alakulatzászló a műszaki dandárnál |
2004. március 19. |
Nem
véletlenül kért nagy tapsot Bocskay István, az ünnepi program műsorvezetője
a magyar katonáknak. A hirtelen tavasziasra forduló idő sok helybélit kicsalogatott
március 15-én a Kossuth térre. A kora tavaszi napsütésben láthatták a katonák
ünnepi felvonulását. A mellettem álló férfi szabadjára engedve gondolatait egyfajta show-hoz hasonlította az egészet: katonai díszszemléhez. Lehet, hogy megfordult már Budapesten? Mindenestre az említett látványból kaphattunk ízelítőt a Kossuth téren felállított tribün előtt a '48-as forradalom és szabadságharc 156. évfordulóján. A képviselő-testület január 23-ai ülésén hozott határozatot arról, hogy a 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Dandárnak a haza védelme iránti feltétlen elkötelezettség szimbólumaként alakulatzászlót adományoz. A zászlót Szirbik Imre polgármester adta át. Az alakulatot méltató beszédében kitért arra, hogy a dandár és jogelődei szorosan összefonódtak a várossal. Ezzel kapcsolatosan a hídverést, a vasútépítést, az útépítés területét említette. Elmondta: a katonák a tiszai árvíz idején helytálltak a gátakon, a boszniai hegyek között, Irak homoksivatagjában. A város büszke fiaira. Kovács István dandártábornok ünnepi köszöntőjében elmondta, számukra nagy megtiszteltetés az alakulatzászló adományozása. A csapatzászló mindig is nagy jelentőséggel bírt a katonák életében. Féltve őrizték, életük árán is oltalmazták. Elvesztése, az ellenség kezére kerülése bukást, megsemmisülést, vereséget, birtoklása dicsősséget, hősiességet, továbbá az összetartozást, egységbetartozást jelentett és jelent ma is. - Az adományozó ez által ismeri el a csapat munkáját, jelzi, hogy azonosul az elért eredményekkel, annak részesévé kíván válni. Úgy gondolom, Szentes és környékének lakói elfogadták az alakulatot, a város tiszteli és megbecsüli katonáit. Nemzetközi hírnévre is szert tettek: a boszniai alakulat több mint hat éven keresztül látott el komoly hídépítő feladatokat, ahol egyéb elismerés mellett a "Mérnökök a Békéért" kitüntető címet is megkaptuk. A katonák jelenleg is részt vesznek a békefenntartó tevékenységben, több mint 30 fő most is Irakban szolgál. Boszniától Ciprusig ott vagyunk. Boszniában olyan emberrel találkozott, aki a csongrádi menekülttáborban volt, majd most megkönnyezte a magyar katonákat, azt mondta tört magyarsággal: majdnem fiaim vagytok. Az alakulat bármilyen katasztrófa esetén azonnal segítséget tud nyújtani. Ígéretet tett arra, hogy a zászlót becsülettel megőrzik, a város és az alakulat együttműködését tovább erősítik. A dandártábornok ünnepi köszöntőjét követően megkezdődött a katonai alegységek díszmenete. A Magyar Honvédség katonazenekara pattogó ritmust szolgáltatott a katonafiúk és -lányok díszmenetéhez. Miután elvonultak, az ünneplő tömeg is átsétált a tér másik oldalán felállított színpadhoz. Németh Ferenc gimnáziumi tanuló Petőfi versének elszavalása után Juhász Ferenc honvédelmi miniszter mondta el ünnepi beszédét. Szólt arról, hogy elődeink is tudták, az országnál, a szabadságnál, a függetlenségnél nincsen szentebb, nemesebb dolog. Tudták, megmaradni csak úgy lehet, ha van összefogás, bátorság, hazaszeretet, együttműködés. Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc az egyik legszentebb ünnepünk - mondta a miniszter, majd megkérdezte: átadjuk-e utódainknak, gyermekeinknek a márciusi ifjak üzenetét: a haza mindenekelőtt. Adunk-e erőt, muníciót arra, hogy érezzék nemzeti imádságunk szavaival: itt élned és halnod kell? - Kossuth valamikor ezen a téren toborzott - folytatta beszédét a szónok. - Ma már hál' Istennek, nincs erre szükség. Most azt tudjuk mondani: negyvenegynéhány nap múlva Európában vagyunk formailag is. Elmondhatjuk: szabadok, függetlenek vagyunk. A város polgármestere az imént adta át az alakulatzászlót a helyi dandárnak. A dandár egyik feladata a hídverés. Úgy látom: sokszor kell még hidat verni magyar és magyar, ember és ember, politikus és politikus között, hogy ugyanazt gondoljuk a jövőnkről. Egy sikeres, eredményes köztársaságról. Eleink, akik életüket és vérüket adták a magyar függetlenségért és szabadságért, akkor lennének velünk elégedettek, ha látnák, van összefogás. Európában csak akkor van helyünk, ha van erőnk, s azt a történelem a kultúra erősíti. Nyelvünket megőrizve képesek vagyunk másokkal összefogni. Arra van szükség, hogy Béccsel, Párizzsal, Rómával összefogva, közösséget vállalva, együttműködve építsünk egy szép, egy jó, egy élhetőbb, eredményes Magyar Köztársaságot. Juhász Ferenc szólt arról, hogy az ország ma biztonságban van. Mindannyian úgy élünk, hogy tudjuk, nem kell félnünk. Ez óriási eredmény. De sajnos vannak a világban olyanok, akik meg akarják zavarni nyugalmunkat. Merényletet hajtanak végre, fenyegetnek, és azt akarják, hogy féljünk. Innen üzenünk nekik: nem engedünk a zsarolásnak! - jelentette ki a honvédelmi miniszter. Az ünnepi beszédet követően Galkó Bence színművész, a Honvéd Együttes, a Honvéd Táncszínház, a Hegedős Együttes műsorának tapsolhatott az ünneplő közönség. Kossuth Lajos és Horváth Mihály szobránál Juhász Ferenc és Szirbik Imre, a Csongrád Megyei Közgyűlés, a helyi önkormányzat, honvédség, rendőrség, tűzoltóság, pártok, ifjúsági és civil szervezetek képviselői helyezték el a megemlékezés koszorúit, virágait. L. J. |