Dr. Szalva Péter javaslatai a Csongrád Megyei Hírlap kertészeti rovatában jelentek meg éveken át. Hasznosak lehetnének ma is. A kertészeti kutatótelep tanácskozótermében - a hatvanas évek elején - gyakorló kertészek, kertészkedők hallgathatták előadásait. Vázolta: a hagyományos konyhakerti növényfajták egy része feledésbe merült. Kertészekhez jártam, járok magokért. Adtak laskatök és még néhány fajta magot. Az utódok javára, szerencséjére. Elődeink szólás-mondása volt: "Krumpli az ebéd, tök a vacsora". Fogyasztottuk főzve, sülve. A magját pirítás után ropogtattuk. A lexikoni meghatározás: "A sütőtök (C maxima) a trópusi Amerikából származik. Étkezési és takarmányozási célokra termesztik". Környékünkön is. Zöldhéjú tököt már nem, csak fehéret termelnek. Ezt lehetett kapni februárig 200-240 forintos áron. A termelők, a fogyasztásra előkészítők számításaikat megtalálnák... A sült tök helyett déligyümölcs kapható, némelyik olcsóbban. A tökmagolajból készített, "Peponen kapszula gyógyhatású készítmény, prosztata tüneteit csökkenti, lassítja az érelmeszesedés folyamatát". Ezek a tények is indokolják a tökfajták nagyobb mértékű termelését. Dr. Szalva intelméhez kapcsolható: az őstermelők a fehér lófogú kukoricát csövesen, morzsolva árulták a piacokon. Megfőzve szemenként eszegettük, darálva édes puliszkát ettünk. Ez is feledésbe merült. Sajnos. Kátai Ferenc

<<< Vissza