Képünkön: Az új sportpálya bejárata A Csongrádi út melletti sportpálya hamarosan hivatalosan is felveszi a szentesi születésű, nagy tehetségű válogatott futballista, Pusztai László (1946-1987) nevét. Előzetesként idézzük fel a sporttelep létrejöttének történetét, különös tekintettel a pályán lezajlott első futballmérkőzésekre, amelyekre éppen 90 évvel ezelőtt, 1914 Húsvétján (április 12-13.) került sor. Az előtörténethez tartozik, hogy a városi képviselő-testület 1899 februárjában elhatározta egy liget létesítését, az előző évben tragikus körülmények között elhunyt Erzsébet királyné emlékére. Helyéül a Széchenyi-ligettel szembeni területet, a mai sportpálya és Dózsa-ház környékét jelölték ki. Meghagyták, hogy a jelzett területet leboruló koronájú fákkal (szomorúfűz, kőris, szomorúbükk), valamint Erzsébet királyné kedvenc fáival (tölgy és fenyő) kell beültetni. A fásítást követően a Gimnázium engedélyt kapott arra, hogy az Erzsébet-ligetben egy tornázó- és játszóteret alakítson ki, és ott szabadtéri tornaórákat, atlétikai bemutatókat tartson. A különböző sportegyesületek ilyen engedéllyel nem rendelkeztek; az új liget jobbára csak zártkörű sportrendezvényeknek adott helyet. 1910-től Szentesen is kezdett meghonosodni, és egyre több érdeklődőt vonzani egy újnak számító sportág, a futball. A szórványosan fennmaradt adatok szerint az első focicsapatokat a gimnazisták, a kereskedő ifjak és az Önkéntes Tűzoltó Egyesület tagjai alakították meg. Kezdetben alkalmilag kialakított pályákon játszottak; 1912 tavaszától pedig a kereskedő ifjak által a Külső vásártéren, a jéggyár mellett (nagyjából a rendőrség és tűzoltóság mögötti területen) létesített focipályán rendezték meg a mérkőzéseket. A csapatok tagjaiból alkalmanként összeállított szentesi válogatott sorra legyőzte a környező települések együtteseit, éveken át veretlenséget élvezve. A sikerek ellenére rendesen felszerelt focipálya továbbra sem volt a városban: a meccseket változatlanul a jószágpiacként szolgáló Külső vásártéren tartották. A szentesi sportélet fejlődését jelentősen előmozdította a Szentesi Torna Egylet (SZTE) megalakulása, amely magába olvasztotta a kisebb, életképtelen sportköröket. Az új egyesület 1913. november 2-án megtartotta alakuló közgyűlését, amelyen elnökké dr. Cicatricis Lajos főispánt, választmányi elnökké pedig dr. Csúcs János vármegyei főjegyzőt választották meg. Alig egy hét elteltével (nov. 8-án) megalakították a torna-, a vívó-, az atlétikai-, a lövész- és a futball szakosztályokat. Ezzel egy időben beadvánnyal fordultak a városi vezetőséghez, kérve, hogy az Erzsébet-ligetben lévő torna- és játszóteret sporttelep kialakítása céljából engedje át az egyletnek. Az átalakítási munkálatokat és költségeket az egyesület magára vállalta, ígérve, hogy a sporttelepet a gimnázium növendékei ezután is bármikor, minden megkérdezés nélkül használhatják. Az Erzsébet-ligetben kialakított új futballpálya ünnepélyes felavatására 1914. április 12-13-án került sor. Az Alföldi Ellenzék című helyi újság a következőkép propagálta az eseményt: "A Szentesi Torna Egylet ma délután avatja fel az Erzsébet-kerti újonnan készült ideális football pályáját, mely pályamegnyitóra sikerült Szeged két legjobb egyesületének, a SZAK (Szegedi Atlétikai Klub) és az SZTK (Szegedi Testedző Klub) labdarúgó csapatát egy-egy barátságos mérkőzésre megnyerni. A rendkívül érdekesnek és izgalmasnak ígérkező mérkőzés mindkét nap délutáni fél 4 órakor kezdődik, amely iránt oly nagy érdeklődés mutatkozik, hogy a vezetőség a rend fenntartására rendőröket és önkéntes tűzoltókat kért. De nemcsak a szentesiek, de vidékről is, különösen Mindszentről és Csongrádról jönnek sokan, ami főként a két nagyvárosi csapatnak szól, másrészt a szentesinek is, amelynek jó képességeit a sportszerető városoknak alkalmuk volt megismerni. Tény, hogy szép játékra lesz kilátás, miben a laikusok is gyönyörködhetnek, a sportolók pedig tanulhatnak. Felhívjuk olvasóink figyelmét e mérkőzésekre, amelynek egyes jeleneteit és a közönséget is fogják fényképezni." (Folytatjuk) Labádi Lajos

<<< Vissza