Nagy fejlődési éve volt 1942 a szentesi cserkészrepülőknek. Az előző esztendőben az ár- és a belvíz okozta károk megszüntetése miatt, - hogy fedél legyen a szerencsétlenül járt családok feje felett, - építőanyag hiány keletkezett, ami elodázta a pilótaotthon építését. Az építkezést országos mintának szánta a Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap a vitorlázó repülőterek létesítéséhez, korszerűsítéséhez. Figyelemre méltó légiparádéval kívánták megkoronázni az avatási ünnepséget, melyet augusztus 15-ére, Nagyboldogasszony napjára, a repülők védőszentjének ünnepére terveztek. Fővédnöknek Horthy István kormányzó helyettest kérték föl, aki a szentesi cserkészrepülők gesztusát "megtisztelő"-nek nevezte és "köszönettel" elfogadta azt. Az áprilisban teljes erővel indult építkezés lendülete megtört. Hiába állt rendelkezésükre a Repülőalaptól kapott 40 ezer pengő, mert a krónikus anyaghiány miatt képtelenek voltak az építkezés befejezésére. A július 28-án kezdődő vontatásos tábor növendékeit továbbra is a Damjanich utcai iskolában kellett elszállásolni. A szentesi kísérletet elfogadta a honvédelmi tárca és 1942-tôl anyagiakkal is támogatta a motornélküli repülőterek "keret" (katonai) rendszerű kiképzését. Az országban húsz repülőteret találtak alkalmasnak az új feladat elvégzésére, így a cserkész liliommal jelöltek közül három budapesti egyesületet, a szombathelyit, a kolozsvárit és természetesen a szentesit is. Június 15-én megdöbbentő tragédia történt a repülőtéren. Nagypál Gyula motoros repülőoktató Algyőről Budapestre tartva útját megszakította Szentesen. Az itt felvett csomagot a hátsó ülésben helyezte el, de nem rögzítette azt kellően, ami a fölszállásnál elmozdult. Elstartolás után a gép alig tudott baj nélkül túljutni a vasút mellett húzódó sürgönydrótok fölött, majd egy nagyon lapos bal körrel, mintegy 25-30 méteren ért vissza a repülőtér fölé. A földről megítélve a motor kifogástalanul működött. A gép mozgásából látszott, hogy a pilótának kormányzási gondja van. A Bücker mind élesebben balra dőlt, végül lecsúszott. A nagyszerű ember és pilóta a kórházba szállítása után meghalt. "Átszállt az égi járatra", ahogyan a repülőhalált ma is jelképesen megtisztelik a pilóták. Három nappal később Debrecenben helyezték örök nyugalomra. A júliusban indult algyői motoros előkészítő táborban, a szentesi egyesületből három leendő tisztiiskolás kezdte tanulni a repülést, Szabó János, Gullay Mihály és Mátay Andor. (folytatjuk) Pusztai János

<<< Vissza