Az elmúlt csütörtöki közgyűlés után lemondott posztjáról Juhász József, a Szentesi Vízisport Klub elnöke. A távozó elnökkel, Pengő Lászlóval, a Hungerit Szentesi VK vezetőedzőjével, Magyar Józseffel, a Hungerit vezérigazgatójával és a Legrand Szentesi VK csapatkapitányával, Berki Andrással beszélgettem. -Hogyan értékeli a klub 2003/2004-es bajnoki idényét? - A férficsapatunk a 8-10., a hölgyek a 3. helyre voltak "betervezve", míg az utánpótlás-csapatoknál az volt a cél, hogy együtteseink éremközelbe kerüljenek, stabil, erős csapatokká váljanak. Nagy örömünkre a felnőtt női csapatunk a második helyen végzett, az OB I-es utánpótlás-fiúk negyedikek, a serdülők hetedikek, a gyermekek kilencedikek lettek. A lányoknál jobb a helyzet, hiszen az ifjúságiak a 2-3. helyen állnak, a serdülők elsők lettek, míg a vidékbajnokságokban szintén az első két hely valamelyikén végeztünk. Voltak persze kevésbé kellemes pillanatai az idénynek, hiszen a férfi felnőtt csapat csak a kilencedik helyen fejezte be a bajnokságot. Hozzájuk félidőben új edzőt szerződtettünk, akinek egy szétesett csapatnak kellett tartást adnia. A Hungerit LEN-kupa szereplése is tisztességesnek nevezhető, hiszen a későbbi győztes és a második helyezett a mi csoportunkból került ki. Összességében a klub elmúlt évadban nyújtott teljesítményét kifejezetten jónak ítélem, ami a jól képzett edzői gárdánkat dicséri. - Épp ezért volt meglepő, hogy csütörtökön este a klub közgyűlésén lemondott elnöki posztjáról. Mi áll döntése hátterében? - Február közepe óta olyan háttérmunka zajlott ellenem, amely az elmúlt héten csúcsosodott ki. Néhány kiöregedett sportoló, egykori vízilabdás Pellei Csaba vezetésével elhatározták, hogy változásokat szeretnének a klub élén, hogy új elképzeléseiket megvalósíthassák. Lehet, hogy ezek a változások sok pozitív dolgot tartalmaznak, az is érthető, hogy ezekhez új emberekre van szükségük, az viszont kellemetlen számomra, hogy az új támogatók csak akkor jönnének, ha én lemondanék az elnöki posztomról. Nos én már korábban is elmondtam, hogy három ok miatt adnám át a helyemet. Ha bármelyik főszponzor (Legrand, Hungerit és a városi önkormányzat) sem engem, sem a klubot nem támogatja. Szerencsére mindhármat mögöttem, és a klub mögött tudhattam az utolsó percig, amiért külön köszönet jár ezeknek a támogatóknak. A másik ok, amiért távoztam volna, ha a klub elnöksége megvonja tőlem a bizalmat, illetve ha a Pellei-féle csoport letette volna az általuk beígért 4 millió forintot. Ez lett volna az a pénz, amelyet Pellei úr az új szponzoroktól szed össze. Ez utóbbi nem történt meg, mert kiderült, hogy csak folyamatosan, az eredmények függvényében jött volna a támogatás. A főszponzorok elvárása az volt, amikor elnökké választottak, hogy nyugodt légkörben dolgozó, biztos anyagi háttérrel rendelkező klubot hozzak létre és vezessek, ami sikerült és mindenki által látható volt. Berki András változást szeretne (Fotó: Vidovics Ferenc) Juhász József a következőkben folytatja mondanivalóját: - Véleményem szerint ezeknek az elvárásoknak eleget tettem. Az egyesület elmúlt heti közgyűlésén az ellenzék a legfiatalabbakat is felhasználva megpróbált egy új alapszabály módosítást beterjeszteni. Ekkor a Hungerit vezérigazgatóját képviselő Molnár úr felállt, és bejelentette, hogy a vállalat visszalép a női csapat támogatásától. Ez volt az a pillanat, amikor tudtam, hogy le kell mondanom. Előbb azonban kértem az elnökséget és a közgyűlést, hogy az alapszabályt ne most, hanem egy másik alkalommal módosítsuk, mivel az akkori létszámmal már törvénytelen lett volna, mivel a kialakult támadások miatt már sokan elmentek a helyszínről. Úgy látszik, hogy akik a lemondásomat várták, azok azonnali "eredményt" akartak, ezért történhetett, hogy Farkas Sándor képviselő úr felállt és felszólított, hogy mondjak le. Ezt magamtól is megtettem volna az előzmények miatt, de kimondani mindezek után mondtam ki: felállok az elnöki székből. Bánt a dolog, mert nem így szerettem volna befejezni a munkámat a klub élén. Nagyon jólesik, hogy a városban számos biztató szót kaptam csütörtök óta, persze akadnak negatív megnyilvánulások is személyemmel kapcsolatban. Ami a juttatásokat illeti: közel sem kaptam annyit havonta, mint amilyen nagyságrendű összeg közszájon forog. - A Legrand hogyan reagált az eseményekre? - A vezércsere engem is sokkolt, ami a vállalat élén történt, hiszen, mint embert is nagyra tartom Horváth Istvánt, aki jó néhány nehéz pillanatban állt ki a klub mellett. Az elmúlt pénteken 15 órakor találkoztam a Legrand új vezérigazgatójával, akivel ekkor már csak mint elnökségi tag tárgyaltam a jövőről. Szerencsére nem zárkózott el az egyesület további támogatása elől. 17 órakor újabb pozitív fordulatot hozott a nap, mivel a női csapat tiszteletére rendezett vacsorán Magyar József úr azt javasolta, hogy a női szakág minden sportolójával együtt lépjen ki a vízisport klubtól, váljon szét a férfi és női vízilabda, ebben az esetben a továbbiakban is számíthatunk a támogatására, a Hungerit ezt az új klubot a jövőben is segítené. A keddi elnökségi ülésen előterjesztettem Magyar úr elképzeléseit az új sportegyesület megalakulásáról. Az igazsághoz tartozik, hogy az elnökség több tagja nem tartja célszerűnek a kiválást. A véleményem az, hogy akár velem, akár nélkülem egy önálló sportegyesület jobban tudna élni a lehetőségeivel, jobban lehetne népszerűsíteni a női csapatot. Tisztelettel köszönöm a város vezetőinek, főszponzoroknak és a sportszerető város lakóknak azt a támogatást, amit tőlük az évek során kaptam. A vízisport klub új vezetésének pedig tiszta szívből kívánok jó egészséget és sok sikert a munkájukhoz. Új női klub ? Magyar József, a Hungerit Rt. vezérigazgatója a következőképpen reagált a történtekre: - Molnár úrnak, a képviselőmnek azt mondtam a közgyűlés előtt, hogy amennyiben nem Juhász úr lesz az elnök, hanem más, akkor nem támogatom tovább a vízilabdát. Ennek okai a következők: ez a női klub amióta megalakult, alacsony költségvetéssel dolgozik, de nincs TB és APEH tartozása és a játékosok is mindig percre pontosan megkapták járandóságukat. Ilyen egyesület nem sok akad ma Magyarországon, ez volt az egyik ok, amiért én Juhász úr mellett tettem le a voksomat. A másik az, hogy a mai világban a klub támogatóit illik megkeresni, ha valakinek változtatási szándékai vannak és a komoly elképzeléseket fel kell vázolni. Igaz, hogy eljöttek hozzám az újat akarók, de az egészet komolytalannak éreztem. Ráadásul ilyen közgyűlést, amely nem törvényes keretek között zajlik, és amelynek vezetőit nem törvényesen választják meg, egyáltalán nem támogatok és nem adom a nevem hozzá. Amiért roppant mód megharagudtam az az, hogy az edzők a közgyűlés előtt 10-12 éves gyerekeket szólítottak fel arra, hogy úgy szavazzanak, ahogy ők nyújtják a kezüket. Számomra ez a demokrácia megcsúfolása. Normális, korrekt együttműködésben hajlandó vagyok részt venni, cirkuszban viszont nem. Régebben is előfordult, és most is az történt, hogy próbáltunk kiutat keresni ebből a helyzetből, ezért a csapatvacsorán azt mondtam a játékosoknak és Juhász úrnak, hogy hozzunk létre egy új női vízilabda klubot, amely külön költségvetéssel gazdálkodna. Én - a Hungerit támogatásán felül - szereznék még olyan szponzorokat, melyek az új egyesület mellé állnának, de ők csak akkor érkeznének, ha a klub a Hungerit nevet viselné. Az ötlet elől sem a Magyar Vízilabda Szövetség, sem a polgármester úr nem zárkózott el. Szakmai megújulás Berki András a Legrand-Szentesi VK OB I-es csapatának kapitánya így látja a történteket: - Már három éve volt egy, a mostanihoz hasonló kísérlet az elnök úr elmozdítására, ám akkor nem történt váltás a klub élén. Az eltelt esztendők bebizonyították, hogy igenis szükség van változásokra. Folyamatosan gyengül a csapat, a játékosok "elvándorolnak", a klub kineveli, de megtartani már nem tudja őket. Gyakorlatilag minden évben elölről kell kezdenie a munkát az edzőnek, nincs olyan koncepció, amely távlatokban gondolkodna. Végre ezen a területen is történnének lépések, szakmailag megújulna a klub. Hosszútávon nem láttunk garanciát arra, hogy Juhász Józseffel a közös együttműködés olyan irányba mozdul el, ami a vízilabda számára kicsit is üdvözítőbb lehet a jelenlegi helyzetnél. A változást óhajtók táborának határozott tervei, elképzelései vannak, konkrét jelöltünk van az elnöki posztra, a szakmai irányítás kérdésében, az edzők feladatainak kimunkálásában sem a nulláról indulunk, minden területen felkészültünk a megújulásra. A működéshez szükséges anyagi oldal megteremtése sem ígéret, hanem ezen a területen is konkrétumokról beszélhetünk. Azt látni kell, hogy a legnagyobb támogatók anyagi teljesítőképességük határáig érkeztek, tőlük többet már nem várhatunk el a jelenlegi állapotok szerint ez biztonságos, korrekt működését jelenti a klubnak. Viszont az új vezetés által hozott pluszpénzek jelenthetik az előrelépést. Hallottunk arról, hogy a hölgyek esetleg kiválnának a vízisport klubból, ez azonban nem könnyítené meg a helyzetünket. Itt nem az OB I-es férfi vízilabdáért zajlik a harc, hanem a szentesi vízilabda jövője a tét. Mi a férfi és női vízilabdáért, minden korosztályért szállunk síkra, mert ha nem tudunk felnőni a következő évek kihívásaihoz, akkor az akár az első osztályú tagságunkba is kerülhet. A helyi vízilabda jövője Természetesen megkerestük Pengő Lászlót, a női bajnokság ezüstérmesének mesterét, vajon mit szól a fejleményekhez? A vezetőedző szerint a klub komoly változás előtt áll. Szerinte a szentesi vízilabda akkor igazán erős, ha a női és a férfi szakág egy klub kötelékébe tartozik. A női csapat csak akkor lehet eredményes a jövőben is, ha a játékosok együtt maradnak. Annak, hogy Szentesen két női vízilabda klub működjön, semmi értelme. Ezt minkét félnek tudomásul kell vennie. Most mindenki, aki szívügyének tekinti a női vízilabdát a helyes megoldás kidolgozásán munkálkodik. A női szakág, akár azt is mondhatjuk, hogy "jó" helyzetben van, hiszen egy esetleges kiválás után a Hungerit támogatását továbbra is élveznék, de az új vezetés is valószínűleg mindent megtesz, hogy már csak presztízsből is, előteremtse a működéshez szükséges pénzt. Most nem az elnökről, az edzőkről kell, hogy szóljon a történet, hanem a helyi vízilabda jövőjéről. Pengő László hozzátette: 40 éve a szentesi vízilabda elkötelezettje, játékosként és edzőként egy-két "vihart" átvészelt már ebben a sportágban városunkban, és most is reméli, hogy megnyugtató megoldás születik majd az ügyben, és ahogy korábban, most is elvonulnak majd a viharfelhők. H. V.

<<< Vissza