<<< Vissza |
Frontvonal a kertek alatt - 1944 (2.) |
2004. június 11. |
Május 31-ről június 1-jére virradó éjszaka a brit bombázók több bombát
is dobtak a Tisza vonalára, de azok nagy része befulladt, ami felrobbant,
az sem okozott kárt. Ugyanakkor nagy mennyiségű röplapot is szórtak és sztaniol
szalagokat a kecskeméti és a békéscsabai német lokátor-rendszer megzavarására.
Június 3-án a Tiszába dobott úszó aknára futott a Szeged-Szentes-Csongrád
között közlekedő "Lukács Béla" személyszállító hajó a szegvári
folyószelvényben. Tíz nappal később a mindszenti komp közelében egy partnak
ütköző akna robbanása okozott riadalmat. Debrecen bombázása után a HMNRA egyik motoros kerete Szentesre települt át. Június 19-től újra zajos lett a városi légtér. Amíg a Bückerek a repülőtéren üzemeltek, addig a szentesi cserkészrepülők a szelevényi út másik oldalán, a katonai gyakorló téren tartották repülő üzemnapjukat. Augusztus 2-ára virradó éjszaka a huszárlaktanya és a Tisza közötti területre zuhant a RAF egyik Halifax tipusú bombázó-szállító repülőgépe. A pilóta és az egyik lövész életét vesztette. A hét fő személyzetből négy sorsáról nem tudunk, a gépparancsnoknak a lengyel Witold Raflewskinek a lezuhanás előtt sikerült ejtőernyővel kiugrania. Másnap a csendőrök elfogták. Augusztus 20-án a Magyar Kir. Horthy István Honvéd Repülő Akadémia végzős évfolyamának felavatott tisztjei között volt a Szentesről indult Gullay Mihály, Szabó János és Mátay Andor, - közli 23-i számában a Szentesi Napló és gratulál a fiatal hadnagyoknak. Szeptember 6-án volt az utolsó repülési nap. Ezt követően a repülőgépeket - az önkéntes kiürítési parancsnak megfelelően -, a Tisza jobb partjára a csongrádi Szent Imre Gimnázium (a mostani Batsányi János Gimnázium) torna szertárában helyezték el, ahol azok - csodával határos módon - épségben átvészelték az átvonuló front minden megpróbáltatását. Október 6-án éjjel a Gorjunov tábornok vezette 5. Légi Hadsereg bombázta a várost. Október 8-án a szovjet csapatok bevonultak Szentesre. A repülőtéri épületek az átvonuló front ellenére sem sérültek. Pusztai János |