<<< Vissza

A költők a semmiből jönnek

2004. augusztus 13.

 

Július 30-a, péntek volt a VI. Tiszai Euroatlanti Nyári Egyetem utolsó napja. A nagy érdeklődésre számot tartó záró előadást dr. Czeizel Endre tartotta a helyőrségi klubban. "Aki költő akar lenni, pokolra kell annak menni?" - ez volt a híres orvosgenetikus több mint egyórás előadásának címe. Kutatásai alapján próbált választ adni a kérdésre.

Drasztikus változások mennek végbe a világban - jegyezte meg a professzor az előadás elején. A média mintha azt sugallná, hogy a legfontosabb emberi értékek közé a pénz, a hatalom, a politika és a szex tartozik. Valójában ezek talmi értékek. Igazi értékek: az egészség, a szerelem és a legnagyobb természeti kincs, az emberi tehetség.

Kutatásai azt igazolják, hogy a Kárpát-medencében Mohács óta nem szerencsés géniuszpalántának születni. Czeizel Endre 1998-ban nyugdíjba vonult, s azóta jelentős kutatásokat felhasználva különböző géniusztípusok gyökereit próbálja megérteni. Úgy véli, ha értenénk a gyökereket, akkor jobban tudnánk segíteni, hogy a minden generációban megszülető kivételes tehetségekből géniuszok legyenek. Ha megértenénk, hogy ez a legnagyobb természeti kincs, amitől a nemzet jövője függ, akkor talán jobban vigyáznánk rájuk. Az ókori görögök mondásából indult ki kutatásai kezdetén, miszerint négy olyan tehetségszféra van, amire születni kell: a matematika, a muzikalitás, a poétaság és a vizualitás. Ezekre mindenkit meg lehet tanítani, de vannak kivételes képességű egyének.

A muzsikosokkal kezdett először foglalkozni. Bachot, Mozartot, Beethovent, Liszt Ferencet, Erkel Ferencet és Bartók Bélát vizsgálta. Feldolgozta a családfájukat, és kiderült, hogy a családban sok-sok muzsikus volt. Például a Bach családban hatvanhét muzsikus volt, az Erkel családban pedig nyolc generáción keresztül mindenki zenével foglalkozott. A nagy muzsikusok tehát nagyon erős genetikai adottságokkal rendelkeznek, ennek köszönhetően géniuszok lesznek.

Ezután kezdett foglalkozni a költőkkel. Megfigyelte, hogy a költők családfája mennyire más, mint a zenészeké. Goethe nagypapája például szabó volt. Elvett egy gazdag özvegyasszonyt, borkereskedő lett, fiuk pedig jogász.

Magyarok közül a legnagyobb költőket vizsgálta, Balassi Bálinttól Nagy Lászlóig. Kiderült, hogy a költők a semmiből jönnek. A szülők között nemigen vannak zsenik. Petőfi apja mészáros, anyja írástudatlan szlovák cselédlány volt. Jött Romániából egy szappanmunkás, elvett egy cselédlányt, született egy fiuk, akit József Attilának hívnak. A testvérek között viszont vannak költők. Nagy László testvére és Radnóti féltestvére például híres költők. A gyerekek között Arany János fiát, Arany Lászlót kivéve nincsenek nagy tehetségek. Ezt genetikailag látszólag nehéz megmagyarázni. Huszonötezer génünk van, és átlagosan mindannyian hordozunk öt hibás gént. Ahogyan a kromoszómák, a gének is párosával vannak, és a hibás gén mellett mindig van egy jó gén. De ha véletlenül két olyan ember találkozik, aki a kromoszóma azonos helyén hordozza a szokatlan gént, akkor 25% az esély, hogy születik egy géniusz gyermekük.

A költői tehetség hamar megjelenik. Weöres Sándor négyéves korában már verseket írt, melyek felnőtt korában megjelentek. József Attila hétéves, amikor versírásba fog. Pedig senki nem mondta nekik, hogy írjanak. Úgy tör ki belőlük a tehetség, mint a vulkánból a láva. A költői géniuszság egy veleszületett küldetés, amit valóra kell váltani. Fontos kritérium, hogy az igazán nagy költő nem az, aki szép verseket ír, hanem az, aki új verseket ír, aki új stílust, új világot tud teremteni. Ők általában nem voltak jó tanulók, és az élet más területein sem igazán tudtak érvényesülni. Tehetségük rányomta bélyegét az életükre.

A magyar költészet egy világrengető géniusszal kezdődött, ő Balassi Bálint. A költő részletes bemutatása és elemzése következett. Miután levezette a családfáját, megtudtuk, hogy bár fantasztikus költő volt, de borzasztóan pénzéhes ember is, aki szeretett és tudott élni. Jó harcos volt és szerette a nőket. Mesélt házasságairól, csábításairól, olykor pikáns részleteket is hallhattunk. Balassi részt vett Esztergom ostromában. Hiteles dokumentumok szerint egyedül akarta elfoglalni a várat. Az ostrom közben combon lőtték. A magyar irodalomtörténet szerint amputálták mindkét alsó végtagját. Czeizel professzor utánanézett ennek, és kiderült, hogy nem így van. Egy - a Balassi családhoz közelálló - személy kihantoltatta Balassit, és mindkét alsó végtagjának csontjait megtalálták.

Sajnos, a magyarokra az jellemző, hogy amíg élnek körülöttük a géniuszok, addig pusztítják őket. Haláluk után jön a nemzeti lelkiismeret-furdalás, majd állítanak nekik egy gyönyörű szobrot, és attól kezdve istenként tisztelik őket.

A vizsgált költők közül tizenhatan szélsőséges kedélyűek voltak, ma mániákus depressziósnak mondanánk őket. Huszonegyből húszan dohányoztak. Sokan ittak, kábítószereztek. Egyedül Radnóti volt lelkileg egészséges, őt a társadalom tette beteggé.

Legnagyobb magyar költőink fiatalon meghaltak és nagy értékeket vittek magukkal a sírba. Vigyázni kellett volna rájuk! És vigyázni kell a mai géniuszokra is, hiszen a tehetség a legnagyobb természeti kincs.

Majzik Andrea


<<< Vissza