A felsőpárti református templom A XIX. század folyamán több alkalommal felmerült az igény egy új református templom építésére, amely az egyre gyarapodó település északi részén, a Felsőpárton állt volna a hívek rendelkezésére. Az építkezés egyik fő szorgalmazójává Futó Zoltán vált, aki 1898-ban került Szentesre. Előterjesztése nyomán 1909. október 31-én, Kálvin János születésének 400. évfordulóján a presbitérium az új templom felépítése mellett foglalt állást. A paplak és a templom számára 1912 tavaszán megvásárolták Dunás Varga János és Turák Imre Jókai utca 57. és 59. számú ingatlanjait. Futó Zoltán Magyar Ede országos hírű építészt kérte fel a tervek elkészítésére, ám a szakember május elején alig 35 évesen öngyilkosságot követett el. Ezt követően a presbitérium pályázat kiírása mellett döntött. A beérkezett tervek közül többszöri módosítást követően végül is Dobovszky József István elképzeléseit fogadta el az egyháztanács. Az építkezés 1913. szeptember 17-én kezdődött, a templom felszentelésére 1914. május 24-én ünnepélyes keretek között került sor. 1917-ben a harangokat hadi célra lefoglalták, pótlásukra 1921-ben öntöttek egy hét mázsás darabot, ami jelenleg is megvan. Az orgonát 1928-ban a pécsi Angster cég készítette. 1944 októberében a templom homlokzata és tetőzete találatot kapott, a háborús károk kijavítása több lépésben 1954-ig tartott. Református parókia (Kiss Bálint utca 2.) A régi parókia 1746/47 előtt a mai katolikus plébánia helyén állt. 1748-ban a reformátusok két szobából, konyhából és egy tanulószobából álló új épületet emeltek, amely az 1760. évi tűzvészkor a templommal együtt teljesen leégett. A régi alapokon újból épített parókia helyére 1836 végére Navaro Ferenc kőművesmester készített új lelkészlakot. Az előszobából, hat lakószobából, konyhából és pincéből álló parókia földszintes, magas tetejű, oszlopos tornáccal ellátott, leginkább egy nemesi kúriára emlékeztet. 1857/58 folyamán egy 10 öl hosszú és 3 öl széles (kb. 20 x 6 méter) melléképületet, valamint egy istállót emeltek az udvaron. A református paplakban szállt meg 1849 júliusában Vörösmarty Mihály sógorával, Bajza Józseffel. Az épület utcai falán látható Kiss Bálint szentesi református lelkész halálának 150. évfordulója alkalmából elhelyezett emléktábla, amelyet 2003 márciusában ünnepélyes keretek között avattak fel. Református Kör (Kiss Bálint utca 8.) Futó Zoltán kezdeményezésére az 1900. november 25-én tartott egyházi értekezleten kimondták a Szentesi Református Kör megalakítását, ami négy szakosztályra (fölolvasási, könyvtári, társadalmi, szeretet és könyörületesség) oszlott. Vasárnaponként a város különböző részein felolvasóesteket szerveztek, a felsőpárti vegyes iskola egyik termét pedig könyvtári olvasóteremmé alakították. Szűrszabó Nagy Imre 1904 októberében a megszűnt Polgári Olvasókör Kiss Bálint utcai épületét megvásárolta, majd a Református Körnek adományozta. Az építmény hamarosan szűknek bizonyult, ezért a kör közgyűlése új épület kialakítását határozta el. A tervek elkészítésével Borsos József hódmezővásárhelyi építészt, a kivitelezéssel pedig Bene István helybeli építőmestert bízták meg. A szecessziós stílusú, téglaszalag díszes épület átadási ünnepségére 1906. december 8-án került sor, amelyen a város valamennyi felekezete képviseltette magát. A nagyterem báloknak, családi rendezvényeknek és különböző társadalmi összejöveteleknek adott helyet. Kisebb termében és az udvarán vendéglőt rendeztek be, ahol sakkozásra, tekézésre és kártyázásra is lehetőség nyílt. Az első világháborút követően egy ideig visszatért a korábbi egyesületi élet, az 1930-as években azonban a rendezvények egyre inkább megritkultak. 1935-ben az épület kedvezményes áron a református egyház tulajdonába került. Református bérház (Kossuth tér 4.) A presbitérium 1880-ban határozta el, hogy a kántorház helyére díszes bérházat épített, amely jelentős jövedelemhez juttatja az egyházat. A tervek és az építkezés költségeinek elkészítésére Makay Endrét kérték fel, aki 1881 végére teljesítette megbízatását. Az eredeti elképzelést 1884 tavaszán egy új lelkészlak építésével egészítették ki, melynek megtervezésére Bárány József kőművesmester vállalkozott. Az illetékes egyházi főhatóság 1885. május végén hagyta jóvá az építkezést, és engedélyezte a kölcsönök felvételét. Szentes városa leszállított áron 604 ezer faltéglát és 72 ezer tetőcserepet bocsátott az egyház rendelkezésére. A klasszicista stílusú református bérház építése 1887 júniusában kezdődött és 1888 augusztusában fejeződött be. Az épület ünnepélyes felszentelésére 1888. szeptember 30-án került sor, a szertartást Filó János végezte, akik az újonnan emelt paplak első lakója volt. (folytatjuk) Kovách Péter és Mód László

<<< Vissza