Nem lehet eleget írni, sokkal többet kellene tenni az elsőszámú gyomnövényről, a parlagfűről. Az ország lakosságának mintegy 20 százaléka szenved valamilyen allergiás megbetegedéstől, melynek több mint a fele a parlagfűre vezethető vissza. Nemcsak a sok kellemetlen tünet (orrfolyás, könnyezés, nehéz légzés stb.) jelent gondot, hanem az is, hogy erősen igénybe veszi az immunrendszert is. Allergiásoknak elfogadható életminőséget csak folyamatos gyógyszereléssel lehet biztosítani. Ez országos szinten évente megközelíti a 15 milliárd forintot. Ezt az összeget és a rengeteg kellemetlenséget figyelembe véve az évente parlagfűirtásra szánt 1-2 milliárd forint nem tűnik soknak. Ami igazán gond, hogy a lakosság többsége nem veszi komolyan az irtás szükségességét. Ismerjük meg közelebbről ezt a növényt. Parlagfű (Ambrosia elatior L.) a fészkesek (Asteraceae) családjába tartozik, oda ahová a legtöbb virágunk is. Mint oly sok "ajándékot", ezt is Amerikából kaptuk az 1910-es években. Magok csírázásához fény és 10 fok feletti hőmérséklet szükséges. Csak a talajszínen (1-3 cm-es mélységig) levő magok kelnek ki, 5 centiméter alattról már nem. Sajnos a magok nagyon sokáig (30-40 év) megőrzik a csírázóképességüket. Évtizedek során a mélyből felszínre kerülő magok bármikor csírázásnak indulhatnak. Félig fásodó szára - főleg sérülések, például kaszálás hatására - már közvetlenül a föld felszínén elágazhat, amíg a főszár akár a 2 méteres magasságot is elérheti. Időjárástól függően virágzása júliusban már elkezdődik és szinte a fagyokig tart. Egy jól kifejlett tőről 8 milliárd pollen is kerülhet a levegőbe, amit a szél akár 100-200 kilométerre is elszállíthat. Szaporaságára jellemző, hogy egy-egy növény 4-5 ezer magot is képes beérlelni. 2004. év elején nyolc minisztérium közreműködésével létrehoztak egy parlagfű-mentesítő tárcaközi bizottságot, mely 700 millió forintot használhat fel részben irtásra illetve tájékoztatásra. Növényvédelmi hatóságok illetve önkormányzati jegyzők hatáskörébe tartozik a helyi területeken a parlagfű irtásának ellenőrzése. Eddig már közel 5 ezer embert, céget szólítottak fel a kötelező védekezésre és mintegy 10 ezer hektáron indítottak hatósági intézkedést. Hatályos rendelkezés szerint, aki nem végzi el területén a parlagfűirtást, a hatóságok az ő költségére elvégeztetik a munkát és a tartozásukat majd az adóhatóság hajtja be. Miután ez a növény nem őshonos a Kárpát-medencében, ezért nem bolygatott ősgyepeken nem is tud megtelepedni. Kedvelt helye: építkezések területe, korábban művelt, majd magára hagyott földek, utak, árokpartok, tehát mind olyan terület, ahol valamilyen emberi beavatkozás történt. Legegyszerűbb védekezés ellene a tisztaság és rend, azaz ha nem hagyjuk magára a földjeinket, szűkebb környezetünket, itt sokat tanulhatnánk az osztrák sógoroktól. Dr. Horváth György Király István Kertbarátkör elnöke

<<< Vissza