<<< Vissza |
A légitársaság javaslata |
2004. szeptember 3. |
Képünkön:
Pálinkás György (az első, az ülő sorban középen) vezetésével nyílt meg Szentesen,
'47-ben a háború utáni első repülőtábor a szegediek és a Békés megyeiek
részvételével. A parancsnoktól balra Papp Gyula és Zahorán Mihály, jobbra
Csicsely Mihály, Botyánszki János békési növendék. A hátsó álló sorban dzsekiben
V. Kiss Sándor szentesi növendék. (Fotó: V. Kiss archívumból) A HA-5006-os ős Cimbora - harmadik volt a gyártási sorozatban - ekkor semmisült meg. Egy kivédhetetlen magasságban történt kötélszakadás volt érte a felelős. Kunszeri oktató kisebb zúzódásokkal megúszta a zuhanást. A BSZKRT-ok Hatvani nevű gépkocsi vezetője lábtöréssel vészelte át a hathetes gyógyulási időt. Még negyvenhatban remek ötlettel álltak elő a pártok. A városi közgyűlés is hatalmas szótöbbséggel szavazta meg az alföldi méretű áruminta-bemutató és értékesítő "Szentesi Vásárt"-t, aminek repülési vonzata is lehetett volna. A szervezők javasolták, ne csak vasúti kedvezménnyel lehessen Szentesre utazni, hanem repülőjáratot is indítson a MASZOVLET. A polgármesteri kérelem azzal a javaslattal állt elő, hogy vagy a Budapest-Szeged-Budapest, vagy a Budapest-Debrecen-Budapest járat tegyen Szentesre kitérőt, hozhassa és vihesse a vásárlátogató vendégeket. A légiforgalmi társaság elutasította a polgármesteri javaslatot, de kínált helyette légitaxi-járatot Budaörs-Szentes és vissza útvonalon. Két személynek 520 forintba került volna a retúr költség és amíg a gép(ek) Szentesen tartózkodnak, 10-15 perces sétarepülést lehetett volna tenni a város fölött, mindössze 30 forintért személyenként, de kikötötték, hogy a város előbb hozassa rendbe a repülőtér talaját. Ez az utóbbi feltétel többe került volna, mint egyhetes vásár minden nyűge, költsége. Már negyvennyolcban elhangzott a nagyszerű hír, hogy a következő esztendőben megkezdődik a haderőn kívüli, katonai repülőelőképzés a tiszti iskolára. A bennlakásos tanfolyam(ok)hoz, még tavasszal megkezdik, félmilliós költséggel a pilótaotthon építését állami, OMRE és Nemzeti Repülőalapi támogatással. (folytatjuk) Pusztai János |