Kivételes életkorban még köztünk lehetne, de már 60 éve halott. Mindössze 33 évet élt. Egy lírai költőnek nagy idő, egy szobrásznak csupán a felkészülés életszakasza. Szentesen született 1911. február 6-án. Apja városi tisztviselő, adóügyi pénztárnok volt. Örkényi Strasszer István a hétgyermekes család ötödik gyermekeként érkezik a szülői hajlékba. Már gyermekkorában formálja az agyagot, érdekli a zene és a költészet. A gimnázium tanulójaként egy Golem szobrot mintáz. Krisztiáni István, a szentesi Horváth Mihály Reálgimnázum "szabadkézi rajz és rajzoló mértan" tanára további alkotásokra ösztönzi. Strasszer István a nyolc osztályos gimnázium alsó négy osztályát végzi csak el, majd kereskedőnek tanul. Ám közben - alig 18 évesen - Attila szobrával megnyeri a szentesi múzeum akkori igazgatója, a Csallány Gábor által meghirdetett pályázatot. Indulását támogatják a város vezető személyiségei: Sima László hírlapíró, Csallány Gábor, dr. Bugyi Antal országgyűlési képviselő, dr. Lakos István városi főjegyző, dr. Csergő Károly alispán. A Képzőművészeti Akadémiára Csallány Gábor ajánlólevelével jelentkezik. Rendkívüli tehetségére tekintettel fel is veszik. Sidló Ferenc tanítványa lesz. (Mesterének halhatatlanságát több köztéri szobra és a szegedi Dóm tér Pantheonjában számos szobormű biztosítja.) Örkényi Strasszer István kezdetben nem tudja kivonni magát mestere hatása alól, azonban a gótikus formákkal való kísérletezés után hamar megtalálja egyéni hangját, amelyben korának legjobb művészi és szellemi áramlatai összegezve és letisztultan jelentkeznek. Így vall erről: "az igazi alkotóművész önmaga teremti meg kifejezési formáit". Ami első látásra szembeötlik szobraiban, hogy Örkényi Strasszer rendkívül érzékenyen bontja ki szoboralakjainak belső világát. A szobrok arcán, alkatán, tartásán finom expresszivitással tükröződnek érzelmek és sorsok. Szép példája ennek a gyermekét sirató Rachel és a Beatrice portré vagy az Imádkozó zsidó fiú belső szorongást kifejező arca. A negyvenes években erőteljesebb formákkal dolgozik. Az ősi, keleti és afrikai szobrászat hagyományaihoz fordul. Ebből a korszakból nagyerejű az "Ülő anya gyermekével" című munkája. Az ülő anya - mint valami ősanya - robusztus formáival védelmet ad az ölébe hajló gyermeknek. Az anyaság élménye egyébként is visszatérő témája, s mintegy a háború által fenyegetett örök emberi értékek szimbólumának érezzük ezeket a megjelenítéseket. Ezt követően a művészt körülvevő világ értékzavara, rettenete disszonáns formákban, portréinak deformáltságában is kifejezésre jut. Eközben a klasszikus szobrászat formavilágának eszközeivel mintázza meg Mózest. A szobor modellje Beregi Oszkár, a Nemzeti Színház színpadáról származása miatt leparancsolt színész - korábban a színészideál megtestesítője. (A Goldmark teremben Madách Mózeseként látta őt a szobrász, utóbb a másfélszeres életnagyságú szobor is a Goldmark terem előcsarnokában volt látható.) Ma a Zsidó Múzeum őrzi. Örkényi Strasszer István jelen volt a magyar művészeti életben, 1935-ben és 1937-ben a Szinyei Társaság tavaszi szalonjának kitüntetettje, 1940-ben a Műcsarnok mutatja be szobrait. Márffy Ödönnel és Bernáth Auréllal szabadiskolát szervez, itt ő tanítja a formázást. De a magyar ég egyre "tajtékosabb", jelzik ezt a zsidótörvények is, melyek a zsidó vagy zsidó származású művészeket kiparancsolják a művészeti életből, és másodrendű állampolgárokká degradálják őket. Származása miatt Örkényi Strasszer Istvánt is munkaszolgálatra hívják be. Ásó és lapátnyél durvítja az anyag megformálására hívatott érzékeny kezet. Aztán a művész sorsa tragikus véget ér. Újvidékről 1944. október 11-én a déli órákban érkeznek a munkaszolgálatosokkal szúfolt tehervagonok Kiskunhalasra. Itt SS egyenruhás, de magyarul jól beszélő katonák felrántják az egyik vagon ajtaját, kézigránátot dobnak be. A menekülőket gépfegyverek terítik a földre. A halasi tömegsírban 196 holttestet találtak. Közülük az egyik Örkényi Strasszer Istváné volt. Sorsa beteljesedett, mint annyi társáé. Annak a tragikus művésznemzedéknek, amelyet az irodalomban elsősorban Radnóti Miklós, a festészetben Ányos Imre neve fémjelez, a szobrászatban Örkényi Strasszer István az egyik legjobb képviselője. Bucsány György

<<< Vissza