A kisebbséghez tartozók léte olyan, amilyen a viszonyuk a többségi társadalomhoz. A kisebbségi önkormányzat léte, működése is olyan, mint partneri viszonya a többségi önkormányzathoz. Ez Faur Zoltán filozófiája. A vezetésével 1998 óta működő Cigány Kisebbségi Önkormányzat érdekképviseleti tevékenységét nemrégiben a Városért emlékéremmel ismerték el. - Mit jelent az önök számára az érdekérvényesítés, az érdekképviselet? - kérdeztük a kisebbségi önkormányzat elnökét. - Már az első felállásunk óta meghatározott céljaink, feladataink voltak - kezdte válaszát Faur Zoltán. - Egyfajta híd szerepet töltünk be a többségi és a kisebbségi társadalom között. A kitüntetésből erőt merítünk. A cím kötelez arra, hogy továbbra is hatékonyan lássuk el feladatainkat. - Állandó csapat szerveződött ön mellé? - A cigány önkormányzat a választók akaratából 1998-ban és 2002-ben is nagyon furcsa felállást tudhatott a magáénak. '98-ban 4:l-es arányban vezettem az önkormányzatot, majdhogynem ugyanaz az arány most is, de voltak személyi problémák. Ezt sikerült áthidalni, és csak a munkára koncentrálni. Nagyon bízom benne, hogy továbbra is eredményeket fog elérni ez a kollektíva. - Mit tart eddigi legnagyobb eredményüknek? - Különböző irányú programjaink vannak: oktatási, képzési, munkahelyteremtő, területfejlesztési, infrastrukturális. A felsoroltak egésze fontos, és nagyon szomorú vagyok olyankor, ha egy programot nem sikerül, vagy csak részben tudunk megvalósítani. Kiemelkedően nagy eredményként említhetem a gázprogramot. Meghirdetésekor, hosszú évekkel ezelőtt valójában nem is látszott megvalósíthatónak. Tudva azt, hogy 15-17 millió forintos költséggel bír, számunkra csak egy út maradt: a pályázati lehetőség. A kezdeti nehézségek után szerencsés fordulat volt, hogy felkerültem az Országos Cigány Önkormányzatba. Ennek területfejlesztési bizottságánál a városi önkormányzattal közösen pályáztunk, 2 millió forintot sikerült lehozni. Januárban megindulni a folyamat. A megyei területfejlesztési bizottság szintén pozitívan bírálta el közös pályázatunkat. A roma telepen a Magyari, Lavotta, Dankó és Bihari utcákban a jövő évben kiépül építve a gerincvezeték. Akinek megvan hozzá az anyagi háttere, aki a tisztaság, a modernizáció, a haladás mellett dönt, az rá fog kötni. - Akiken segíteni szeretnének, érzik és értik a segítő szándékot? - Természetesen. Azért is emeltem ki a gázprogramot, mert ez egységbe szólította a telepen élő romákat. A másik nagy programunkban a Lavotta utca végénél elterülő, egyelőre rendezetlen területen szeretnénk egy uniós elvárásoknak megfelelő játszóteret építeni. Egészséges életre való nevelést indítunk el ezzel a telepen, mert igénylik a fiatalok. Jövő ősszel fásítási programot szeretnénk beindítani. Van még egy infrastrukturális feladatunk: csapadékvíz-elvezető árok kiburkolása mederlappal. - Önt mi vitte rá, hogy politikusi pályára lépjen, hogy a cigányokért tegyen? - Volt egy folklóregyüttesünk, egyik rokonom, néhai Lakatos Péter vezetésével. 1987-től roma érdekképviseletet látott el, s az ő agitálására kerültem ebbe a szférába. Akkoriban kőműves szakmunkásként dolgoztam, és így tizenöt év távlatából visszatekintve magam is csodálkozom, hogy a fizikai munka mellett még volt energiám, türelmem, hogy a romák érdekeit képviseljem. 1995-ben magas- és mélyépítési vállalkozó lettem, ez ad nekem olyan rugalmasságot, hogy el tudjam látni a kisebbségi feladataimat, illetve a családom igényeit kielégíthessem. Darók József

<<< Vissza