<<< Vissza |
Ajándékká válni |
2004. december 23. |
Meggyújtottuk az adventi koszorú negyedik gyertyáját is, mely jelzi, hogy
végéhez közeledik a készülődés időszaka és eljött a várt karácsony. Az elmúlt hetekben sokan sokféleképp készültünk erre az ünnepre. E sokféleségben közös az, hogy valamennyien szeretteinkre gondoltunk, kerestük, hogy mi az ami kedves, mi az ami örömet jelent számukra. A kedvességekben és ajándékokban a legnagyobb érték az a szeretet és odafigyelés, amelyet ki-ki a maga személyiségéből átadott. Örömet okozva és átnyújtva azt a szeretetet, amely annál több lesz, minél több felé osztjuk. Az ünnepvárásban benne van az is, hogy sokan várunk arra, hogy szeretteinkkel meghitten találkozzunk és a gyertyák fényénél érezzük összetartozásunkat. Lesznek, akiknek szerettei távol lesznek ezen az ünnepen. Kívánom nekik, hogy nyíljon ki az ajtó a szó valódi és átvitt értelmében egyaránt, s éljék meg a várva várt találkozás örömét. Kívánom, hogy az ünnep varázsa lélekben hozza vissza azokat a szeretteinket, akik eltávoztak közülünk. Kérem, hogy az ünnep adjon alkalmat arra, hogy nyújtsuk ki kezünket azok felé is, akiknek csak a magány jutott és tegyük melegebbé, boldogabbá ünnepüket. Vegyük észre egymást! A csillogó karácsonyfák alá odakerülnek majd az ajándékok. A város képzeletbeli ünnepi fája alatt ott lesznek közös munkánk eredményei. Együtt alkottuk, együtt hoztuk létre, együtt örüljünk nekik és együtt legyünk büszkék rájuk. Ki-ki az ünnep csendes pillanatában végig gondolja majd az elmúlt esztendőt, s remélem jó lelkiismerettel tekint vissza a mögöttünk hagyott hónapokra. Megnyugvással éljük át újra jó cselekedeteinket, de érezzünk késztetést arra is, hogy az évközben okozott sebeket begyógyítsuk. Kívánom mindannyiónknak - az itt élő szentesieknek és városunk barátainak -, hogy álmainkat az újesztendőben is valóra tudjuk váltani. Boldog karácsonyt, egészségben és sikerekben gazdag, barátokat hozó és megtartó békés új esztendőt kívánok Önnek és szeretteinek. Szirbik Imre polgármester |
![]() |