Kiss Zsigmond egykor Szentes legismertebb és legtiszteltebb polgárai közé tartozott, aki számos maradandó közalkotás kezdeményezőjeként, tevékeny támogatójaként és megvalósítójaként írta be nevét városunk történetébe. Emlékének megőrzése érdekében 1932-ben utcát neveztek el róla. Érdemei idővel feledésbe merültek, amelyet bizonyít, hogy halála után 50 évvel utcáját átkeresztelték. 1991 óta nevét ismét a régi utcája viseli, de aligha tévedünk nagyot, ha azt állítjuk, hogy még az ott lakók sem igen tudják, ki volt Kiss Zsigmond. Idézzük hát fel emlékét, amelyre alkalmat ad születésének 175. évfordulója. Szentesi kisnemesi családban született 1830. május 30-án, nagyapja Kiss Bálint református esperes, édesapja Kiss Ferenc tímármester, a Francia Szépművészeti és Tudományos Akadémia levelező tagja, édesanyja Szilágyi Teréz. Elemi és középiskolai tanulmányait Szentesen és Temesváron végezte. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc kitörésekor honvédnak jelentkezett. A tavaszi hadjárat csatáit Damjanich tábornok seregében, a III. hadtest 11. gyalog 6-os ütegnél küzdötte végig tüzér hadnagyként. Részt vett a szolnoki, isaszegi, bicskei, váci, komáromi és nagysarlói ütközetekben, valamint Buda viszszavételében. Később a Hadügyminisztérium vezérkari osztályánál szolgált mérnöksegédi beosztásban. A szabadságharc leverése után mint volt honvédtiszt őrizetbe került. A komolyabb megtorlást sikerült elkerülnie, 1850 januárjában a szegedi hadfogadó parancsnokság elbocsátó levelével szabadult. 1850 júniusától a Szegváron működő Csongrád Megyei Ideiglenes Polgári Törvényszék írnoka, majd a Szegedi Megyetörvényszék előadója, a segédhivatal igazgató helyettese. Közben jogi tanulmányokat folytatott Kecskeméten. 1861 őszén köz- és váltóügyvédi diplomát szerzett. Ezt követően szülővárosában telepedett le, ahol ügyvédi irodát nyitott. Hamarosan nőül vette Tölgyessy Paulinát, akitől egy fia és két leánya született. Az 1867. évi kiegyezés után aktívan bekapcsolódott a szentesi közéletbe. 1868-ban városi főügyésszé választották, a tisztséget 1872-ig viselte. A Balközép-párt, majd a Szabadelvű Párt helyi elnökeként részt vett a politikai küzdelmekben. 1870-től haláláig - kis megszakításokkal - tagja a megyei és a városi képviselő-testületnek. 1867 májusában egyik alapítója, később elnöke a Szentesi Honvédegyletnek. Tevékenyen közreműködött az első szentesi takarékpénztár felállításában (1869), amelynek előbb alelnöke, 1876-1911 között pedig elnöke volt. Megalakításától (1869) tagja, majd 25 éven át elnöke a Szentesi Iskolaszéknek. 1887-ben a Gimnáziumi Bizottság elnökévé is őt választották meg, tisztségét haláláig viselte. Elnöksége alatt készült el a gimnázium új, reprezentatív épülete (1888). Szentes társadalmi életében betöltött szerepét érzékletesen szemlélteti egyéb tisztségeinek puszta felsorolása: a Szentesi Segélyegyletnek 36 éven át igazgatója, a Szentesi Hitelszövetkezet elnöke, a Körös-Tisza-Maros Ármentesítő Társulat szakaszválasztmányi elnöke, a Szegedi Ügyvédi Kamara választmányi tagja, a Szentesi Ügyvédi Kör elnöke, a Kaszinó elnöke, a református presbitérium tagja, 1880-1882 között az egyház főgondnoka...stb. 1910-ben városi szintű ünnepséget rendeztek Kiss Zsigmond 80. születésnapja tiszteletére. Szerteágazó közéleti működését az uralkodó a királyi tanácsosi címmel ismerte el. Szülővárosának szentelt tevékeny élete 1911. december 13-án bekövetkezett halálával ért véget. Földi maradványait a református középtemetőben helyezték örök nyugalomba. Érdemeiről a megyei és a városi közgyűlés jegyzőkönyvileg emlékezett meg. A korabeli helyi sajtó a következőkép méltatta hosszú pályafutását: "Áldásos tevékenység volt az élete. Mint 18 éves ifjú fegyvert fogott, s mint honvédhadnagy az általa vezérelt ágyúüteg dörgése között harcolta végig az 1848-49-iki szabadságharcot. Mint ügyvéd - a legutóbbi évekig becsülettel működött. Eszményi békebíró volt a peres felek között. Szentes városának nincs olyan kultúralkotása, melynek megteremtésénél és megszilárdításánál Kiss Zsigmond a maga szellemi és társadalmi tekintélyét latba ne vetette volna. Mindenkivel jót tett. A rossz fogalma az ő lelki szótárából hiányzott." Relikviáit - honvéd emléklapját, tiszti rangjeleit, a szentesi öreg honvédekről 1898-ban és 1903-ban készült felvételeket - a Koszta József Múzeum ma is őrzi. Személye méltó arra, hogy emléke ne merüljön feledésbe Szentesen. Ezt szolgálhatná egy emléktábla elhelyezése egykori lakóháza falán, a Tóth József u. 3. sz. alatt. Labádi Lajos

<<< Vissza