1904 tavaszától viszonylagos békesség uralkodott a parlamentben. Tisza István miniszterelnök a házszabályok megszigorítására vonatkozó javaslatát visszavonta, cserében sikerült elérnie az ellenzéki obstrukció teljes megszűnését. A pártközi béke nem bizonyult hosszú életűnek. Tisza nem hagyott fel a házszabály-revízió bevezetésével kapcsolatos elképzelésével, épp ellenkezőleg, a képviselőház nyári szünetét jórészt ennek előkészítésére fordította. Körvonalazódó házszabály-tervezete elsősorban a technikai obstrukció kizárására irányult (a napirend előtti felszólalások, zárt ülések, név szerinti szavazások megszüntetése stb.), de némely tárgyban (költségvetés, újoncmegajánlás) korlátozni kívánta a felszólalási időt is. Mindezek mellett bővíteni akarta a házelnök fegyelmi jogkörét (a rendzavaró képviselők kiutasítása). Elképzeléseit az ugrai választóihoz intézett, október 7-én közzétett nyílt levelében hozta nyilvánosságra. Ezzel a lépésével felrúgta az egyébként is igen ingatag pártközi békességet. Ezekben a napokban dr. Molnár Jenő országgyűlési képviselő értesítette szentesi választóit, hogy október 9-én szándékozik megtartani beszámolóját a parlament elmúlt ülésszakának munkájáról. Egyben tudatta, hogy szentesi útjára elkíséri őt Ugron Gábor is, a "harcoló ellenzék" kiemelkedő tagja. Várható volt, hogy az "ugrai levél" tartalma elleni első nyilvános tiltakozás Szentesen fog elhangzani Ugron Gábor szájából. És valóban, az október 8-án délután megérkező vendégek a Petőfi Szálló erkélyéről rövid beszédet intéztek az egybegyűlt néphez, amelynek során Ugron Gábor bejelentette, hogy holnap "Szentes város piacteréről fel fog hangzani az első tiltakozó szó azon merénylet ellen, melyet Tisza István gróf a parlamenti szólásszabadság ellen intézni akar." A sikereitől elbizakodott Tisza ezúttal hajthatatlan maradt. A saját pártján belül felmerült aggodalmakat is figyelmen kívül hagyva, november 15-én a Szabadelvű Párt nevében hivatalosan is előterjesztette az új, szigorított házszabály-javaslatot. Három nappal később sor került az ún. zsebkendőszavazásra, amellyel a Szabadelvű Párt a házszabályokat megsértve, képviselőházi puccsal határozati erőre emelte a házszabály-revíziót. A példátlan jogsértés következtében másnap - november 19-én - megalakult az ellenzéki pártok koalíciója, amely tömörítette a Függetlenségi Párt Kossuth Ferenc és Ugron Gábor vezette két nagy frakcióját, a Katolikus Néppártot, Bánffy Dezső báró Új Pártját, Vázsonyi Vilmos Demokrata Pártját, valamint Apponyi Albert gróf Nemzeti Pártját. A Vezérlőbizottság elnökévé Kossuth Ferencet választották. A szövetkezett ellenzék feliratot intézett Ferenc Józsefhez, amelyben a jogsértés megszüntetését, a november 18-án hozott határozatok megsemmisítését és a kormány eltávolítását követelte. Az Alföldi Ellenzék november 20-i számában részletesen beszámolt a házszabály-revízió erőszakos keresztülviteléről, az azt követő jelenetekről, a képviselőház elnapolásáról, valamint az ellenzék egyesüléséről, és a teljes ellenállás meghirdetéséről. A szentesi 48-as körök elnöksége táviratilag üdvözölte a szövetkezett ellenzéket. "Alkotmányunk ellen intézett merénylet tetteseit megvetjük. A legszentebb küzdelemre szövetkezett ellenzék harcosait szívünk teljes melegével üdvözöljük!" - szólt a távirat. November 25-én együttes értekezletet tartott a két függetlenségi 48-as kör választmánya, és elhatározta egy tiltakozó népgyűlés szervezését. A december 4-én megtartott szentesi népgyűléssel egy időben országszerte tiltakozó gyűléseket tartottak. Ez is közrejátszott abban, hogy a várakozás ellenére az egyesült ellenzék legismertebb vezetői nem jutottak el Szentesre, csupán táviratban üdvözölhették a népgyűlést. A koalíciót Molnár Jenő és három képviselőtársa reprezentálták. Beszédeikben kemény szavakkal elítélték a "Tisza-Perczel-féle bűnszövetkezet" alkotmánytipró mesterkedését. A miniszterelnök és híveinek emlegetése mindannyiszor indulatos közbekiáltásokat váltott ki: "Le vele! Lámpára vele! Gazemberek! Országcsalók! Miért nem verték őket agyon!" A felhevült légkörű gyűlés végén a levezető elnök ismertette a szentesi nép ítéletét magába foglaló határozati javaslatot. Ennek lényege: A szentesi népgyűlés a legutóbbi házszabály módosítást bűnös cselekménynek tartja, és súlyos következményekkel járó alkotmánysértésnek minősíti. E törvénytelenség megdöntésére szövetkezett országgyűlési ellenzéket hazafias örömmel üdvözli, s tettekre hívja fel. Kinyilvánítja Szentes város polgársága azt is, hogy az alkotmánysértés útján keletkezett házszabályok alkalmazásával hozandó törvényeket kötelező erejű törvényeknek el nem ismeri, azokat tisztelni nem fogja, s rendelkezéseiknek engedelmeskedni soha sem fog. Az országos események közismertek. Az ellenzéki képviselők - válaszul a "zsebkendőszavazásra" - december 13-án szétverték a képviselőház berendezését. Ferenc József a parlamenti anarchiára hivatkozva 1905. január 4-én feloszlatta az országgyűlést, és elrendelte az új választások kiírását. Labádi Lajos

<<< Vissza