Dr. Csató Zsigmond főispán 1905 szeptemberének kritikus napjaiban Csató Zsigmond főispán lépéskényszerbe került, ugyanis elérkezett a megyegyűlés szabályrendeletileg előírt őszi ülésszaka, így nem halogathatta tovább a törvényhatósági bizottság összehívását. Szándéka szerint ugyan szerette volna bevárni az új kormány kinevezését, mivel azonban annak időpontja bizonytalan volt, végre október 12-re meghirdette a megyegyűlést. A legnagyobb érdeklődést természetesen a nemzeti ellenállással foglalkozó napirend váltotta ki. Ha az utolsók között is, a törvényhatósági bizottság az általános várakozásnak megfelelően foglalt állást e fontos tárgyban. Leszögezte, hogy Csongrád vármegye a nemzeti jogokért folytatott küzdelemben hűségesen részt vesz, és az országgyűlés képviselőházát minden alkotmányellenes kormányzattal szemben a törvényes ellenállás fegyverével, hazafias lelkesedéssel és odaadással támogatja. Ebből kifolyólag az országgyűlés által meg nem szavazott állami adók behajtása, beszedése és beszolgáltatása, nem különben az országgyűlés által meg nem szavazott újoncok kiállítása körül minden közreműködést megtagad, hasonló magatartásra szólítva fel a városok és községek elöljáróságait is. A megyegyűlés kimondta továbbá, hogy az alkotmányellenes kormányzat várható támadásaival szemben a tisztviselőket megoltalmazza, és állásuktól való felfüggesztés vagy elmozdítás esetén illetményeik teljes és csorbítatlan kiszolgálása által kártalanítja. Végezetül a nemzeti ellenállás irányítására és ellenőrzésére 36 fős Alkotmányvédő Bizottságot választottak. A bizottságban Szentes városát 18 fő, a csongrádi-, tiszáninneni- és tiszántúli járást pedig 6-6 fő képviselte. A mindvégig emelkedett hangulatú tanácskozást beárnyékolta Csató főispán magatartása, aki a határozatok elfogadása után bejelentette, hogy az önkéntes adók és az újoncokat érintő határozat ellen előterjesztéssel fog élni a belügyminiszternél. Váratlan közlése heves kiabálást váltott ki a képviselőkből. A reá akasztott jelzők közül a "darabont lakáj" és az "adminisztrátor" voltak a legenyhébbek. A megyegyűlés által megválasztott Alkotmányvédő Bizottság október 20-án tartotta alakuló ülését. A bizottság elnökévé dr. Kelemen Béla országgyűlési képviselőt, alelnökökké Futó Zoltán szentesi református lelkészt és Szathmáry Ede szentesi ügyvédet választották meg. A bizottság megalakulásakor már ismert volt, hogy az uralkodó ismét Fejérváry Gézát nevezte ki miniszterelnökké. Az erről tudósító leirat, valamint az új kormány "Intő szózat"-a után hamarosan megérkezett Kristóffy József belügyminiszter rendelete, amelyben - Csató főispán óvása nyomán - megsemmisítette a megyegyűlés adóbeszedéssel és újoncállítással kapcsolatos október 12-i határozatát. Az érintett dokumentumok november 14-én kerültek a törvényhatósági bizottság elé. Vitát egyik sem váltott ki, valamennyire tömör, határozott válasz született. A kinevezésről szóló okmányt a közgyűlés minden megjegyzés nélkül irattárba tetette, az "Intő szózat"-tal kapcsolatban pedig kinyilatkozta, hogy a törvényhatósági bizottság megmarad a törvényesség útján, és nem fogad el kitanításokat egy törvénytelen és alkotmányellenes kormánytól. A belügyminiszteri rendelettel szemben határozatilag kimondta, hogy a megyegyűlés október 12-én hozott határozatait a megsemmisítés ellenére is minden tekintetben törvényszerűeknek és az alkotmányos élet megzavart rendjének helyreállítására irányuló hazafias törekvésekkel egybehangzónak ítélvén,- azokat továbbra is fenntartja. A megyék megélénkült ellenállásának letörésére a belügyminiszter november közepétől megkezdte az ellenállásban résztvevő tisztviselők felfüggesztését, november 18-án pedig megszüntette 12 vármegye állami dotációját. Csongrád megyére nézve egyelőre beérte annyival, hogy Csató főispán ismételt óvására másodszor is megsemmisítette a megyegyűlés nemzeti ellenállással kapcsolatos határozatát. Az Alkotmányvédő Bizottság december 22-i értekezletén elhatározta, hogy továbbra is megmarad az ellenállás terén, és ilyen értelmű javaslatot terjeszt a december 28-án tartandó megyegyűlés elé. 1906. január 18-án megérkezett a belügyminiszter újabb rendelete, amelyben megsemmisítette a megyei közgyűlés december 28-án hozott határozatait. Egyben tudatta azt is, hogy az Alkotmányvédő Bizottság megalakítását hatálytalannak tekinti, működését betiltja. Szigorúan meghagyta, hogy a megyeháza helyiségeit a bizottsági tárgyalás céljaira át ne engedjék, a vármegye fennhatósága alá tartozó városok és községek alkalmazottait pedig a bizottsággal való mindennemű érintkezéstől tiltsák el. Végül utasította az alispánt, hogy az adók beszolgáltatására és újoncállításra vonatkozó rendeleteket 8 napon belül hajtassa végre, mert ellenkező esetben a legszigorúbban fog vele szemben eljárni. A tilalom és fenyegetés ellenére az Alkotmányvédő Bizottság január 22-én ülést tartott az alispáni hivatal előfogadó termében. Indítványára a törvényhatósági bizottság január 25-i rendkívüli közgyűlésén határozatilag kimondta, hogy mivel a törvénytelen kormányzás még mindig tart, a törvényhatósági bizottság továbbra is megmarad a nemzeti ellenállás terén, és ismételten eltiltja a tisztviselői kart az állami adók beszedésétől és az újoncozásba való részvételtől. Az egyhangúlag hozott határozat ellen Csató főispán ismét szót emelt, kijelentve, hogy ezúttal is óvást tesz a belügyminiszternél. Labádi Lajos

<<< Vissza