Károlyi Lászlóval, a Legrand Rt. vezérigazgatójával beszélgetünk. Előző számunkban a vállalatcsoporton belüli átalakulásokról, értékesítésről esett szó. Alábbiakban új termékekről, az ipari ágazatról, létszámról és tervekről folytatjuk az interjút. Új termékként említi a vezérigazgató a szerinte nagyon jó árban és minőségben kínált Cariva szerelvény termékcsaládot, amely ez év júliusától érhető el a piacon. A fehér színben megjelent új Kontamodul terméknél a fogyasztói kívánságot vették figyelembe, használatra, mivel az eddig gyártott grafitszürke inkább az irodai felhasználást célozta meg. Bővült a kábelcsatornák kínálata, mint mondja, egyszerűbb, olcsóbb megoldásokat kerestek. A Randevú termékek színes elemekkel bővültek. Gyártmányaikkal egyre inkább a lakossági igényekhez is szeretnének igazodni. Ehhez kapcsolódóan két rendezvényt tartottak az első félévben a boltok, áruházak értékesítői és a nagykereskedő partnereik részére. Folyamatos képzések keretében két mérnökük a termékek felhasználásával ismerteti meg az értékesítőket, partnereket, szakkereskedőket. Az ipari területet érintve, a vezérigazgató elmondja, ott más alapról indultak ki, 2000-2003-tól, kialakult a elvárási feltételrendszeren alapuló működtetés. A 2003-as esztendő végétől hároméves ipari tervet készítenek: folyamatosan átnézve megvizsgálják, melyek azok a termékek, amelyek a gyártásból kiesnek, megszűnik az értékesítésük, a helyükbe milyen termelés kerül. Természetesen a Legrand divizió egészére érvényes mindez, meséli a vezérigazgató. Ilyen alapon döntöttek például az osztrák gyár bezárásáról. (Onnan sok minden Szentesre került át.) Egy-egy szerelvénycsalád 3-5 év alatt lecserélődik. A tervezés pedig nagyon költséges. Mint ismeretes, a termékek nem látszódó részei nem mindig újulnak meg, például az autóknál sem jelenti azt, hogy a motor is megváltozik. A külső részek, a színvilág, ezek változnak például a kapcsolóknál is, a környezetbarát belső részeket nem mindig cserélik le. A borítóelemek esetében gyakori megújítás. - Az első féléves értékelés alapján az ipari termelés a tervfeladatoknak megfelelően alakult - folytatja a vezérigazgató. Megjegyezném, figyeljük ugyan az árbevétel alakulását, ami a gyártásból keletkezik, de alapvetően nem ez a kulcsszám, hanem a mérőszám. Az, hogy a termelési önköltségek alakulása hogyan alakul, milyen mértékű az a többletköltség, amelyet a nem tervezett kiadások jelentenek. A másik félévben is remélhetőleg jól alakulnak a dolgok. - Hogyan alakult a dolgozói létszám? - Közel ötszázan vagyunk. Ebből az ipari területen, a gyártás, termelés, fejlesztés területén 350-en dolgoznak. Ez az a nagyságrend, amit elvárnak tőlünk, ami a vállalatcsoport szerint is optimális. Cél, hogy a belső termelés a lehető legstabilabb legyen. - Milyen a magyar vásárlói kör? - Sajnos messze nem olyan erős, mint mondjuk Nyugat-Európa országaiban. Még ha tíz százalék különbséggel is, de ott a francia a francia terméket veszi meg. A gyártás 75 százaléka exportba megy, elismertek vagyunk. Sok mindennel lehet egy vállalat ismertségét növelni. Például egy sportcsapattal. Ami a sporttámogatásokat illeti, eddig az országos bajnokság élvonalában szereplő vízilabdacsapatot támogattuk, most a szintén eredményes futsalt is. Aktívan működő sportklubunk van, évente rendezünk sportnapokat, különböző területek közötti bajnokságot, főzőversenyt például. A családi sportnap sok embert megmozgat. - Hogyan alakultak a bérek a vállalatnál? - Mi ebben az évben 5 százalék, úgynevezett alapinflációt követő béremelést prognosztizáltunk, fél százalékot félre tettünk arra, hogy amennyiben az infláció 5,5 lesz, az év végén kiadjuk. Volt egy bizonyos 1,5 százalékos teljesítményfüggő bérrendezés. Sajnos, a lehetőségeink korlátozottak. Jövőre? Amennyiben stabilizálódik a helyzet 3 százalék körüli inflációról beszélnek. A kormány intézkedéseitől függ. Az áfa alakulása is beleszólhat. Lovas József

<<< Vissza