Az Arany János utcai épületben ma is kenyérgyár üzemel Zsoldos Ferenc mérnök, nagyiparos kezdeményezésére 1910-ben megalakult Szentesen az első részvénytársasági alapon nyugvó iparvállalat: az Első Szentesi Kenyérgyár Rt. Alapítói Zsoldos Ferenc, Bugyi Antal és Farkas Mihály voltak. Az építendő korszerű gyártelep részére telket vásároltak a báró Harruckern utca (ma Ady E. u.) és a Bartha János utca (ma Arany J. u.) sarkán. A tervek elkészí-tésére Bohn Alajos építészt, a Városháza tervezőjét kérték fel, aki 1910 augusztusában bemutatta azokat. A városi tanács által kiadott építési engedély az alábbiakat tartalmazta: "Engedélyt ad a városi tanács az Első Szentesi Kenyérgyárnak arra, hogy a báró Harruckern utca 16. számú telkén az építkezési bizottság által kijelölt építési vonalon: a br. Harruckern utcai rész teljes beépítésével 24,70 m hosszú, a Pólya utcai részen 11,70 m széles, a Bartha János utcai vonalon 10,70 m széles, Bohn Alajos építész által készített, mellékelt és kivitelre elfogadott terv szerint egy sütőházat, motor helyiséget, irodát, egy szobát, egy kenyérraktárt, vetőházat és fürdőt, a vetőház és fürdő előtt félkör alakban elhelyezett 6 sütő kemencét tartalmazó, teljesen tégla falazatú és cseréptetejű gyárépületet építhessen." A szakipari munkákra befutott árajánlatokat szeptember 17-én értékelték, melynek eredményeként a következő iparosokkal kötöttek szerződést: kőműves és cserépfedő munka Szabó Testvérek, ácsmunka Budai János, asztalos munka ifj. Szathmáry Pál, vasmunkák Horváth István, lakatos munkák Vass Béla; valamennyien helybeli mesterek. A művezetői teendőket Bohn Alajos látta el. A munkálatok intenzitását jelzi, hogy 1911. május elején beindult a próbaüzem, s május 20-án a kenyérgyár hivatalosan is megkezdte működését. A sarokattikával és huszártoronnyal díszített neoromantikus stílusú épület a város egyik látványosságává vált. Tágas, korszerűen felszerelt munkacsarnokának mennyezetét napsugaras freskó ékesítette. A ma is kenyérgyárként üzemelő épület számos átalakításon esett át, valamennyire mégis megőrizte eredeti hangulatát. Labádi Lajos

<<< Vissza