|
Az önkormányzat áprilisi, majd (második olvasatban) júniusi ülésén tárgyalta
és vitatta meg a város ifjúsági koncepcióját. Az anyag készítői kikérték
az érintett szakmai- és civil szervezetek, valamint az egyházak véleményét.
Sorozatunk harmadik részében a fiatalok véleményét tolmácsoljuk: hogyan
látják ők helyzetüket?
Veresné Péter Judit által létrehozott Humán Háló Szolgáltató és Fejlesztő
Betéti Társaság kapott az elmúlt évben a VE-GA Szövetségtől megbízást
arra, hogy tájékozódó jellegű kutatást, illetve vizsgálatot végezzen el.
Az alábbiakban ebből közlünk részleteket.
Mi jellemezte a szentesi tizenéves fiatalok problémavilágát 2004-ben?
Elsősorban az iskolai problémák köre. A felmérés szerint azonban - különösen
az elmúlt négy évben - jelentős változások történtek ezen a téren. A változások
többségükben azt tükrözik, hogy a fiatalok is többet, céltudatosabban
és jobban kívánnak tanulni. Elsősorban ennek hiányzó vagy problémás feltételeit
kérik számon. Több vonatkozásban gondként jelenik meg a túlterhelés -
gyakran testi, lelki túlterhelésként is. A kutatók szerint látványosan
lecsökkentek a tanárokkal szembeni panaszok, amelyek 8-10 évvel ezelőtt
uralták a tizenéves fiatalok iskolai problémavilágát. Lényegesen nőttek
viszont a kortársakkal kapcsolatos problémák. Ezek hátterében a gyerekek
elmagányosodása áll. Okaként - többféleképpen is - megfogalmazódik a "túlpörgés",
a fáradtság.
A szabadidős sportolás elterjedésének köszönhetően megállt az életmódromlás,
amely '98-ig a fiatalok közel 90 százalékát jellemezte. A dohányzás és
az italozás mutatói azonban folyamatosan emelkednek. Növekedés látható
a kábítószer fogyasztás terén is, azonban kisebb mértékben, elsősorban
a "lágynak" nevezett kábítószerek fogyasztása kerül előtérbe.
A készülő gyermek és ifjúsági koncepciót számos beszélgetés, vita előzte
meg, melyekbe a "szidökösök" mellett fiatal felnőtt segítők
is bekapcsolódtak. Ebből kitűnt, a fiatalok tisztában vannak azzal, hogy
a felnőttek között az önkormányzatban, a hivatalokban, az iskolákban és
a civil életben kikre számíthatnak. A felnőttek jelentős része azonban
a fiatalok véleménye szerint nem tudja megtalálni a helyes magatartási
formát, viszonyt és hangot velük.
A lakáshelyzetet mérlegelve kiderült, hogy a fiatalok keveset tudnak a
szentesi lakásügyekről, a lakáshoz jutási lehetőségekről, pedig 17-18
éves kortól már szívesen tájékozódnának ezen a területen is. Fontosnak
tartanának minden évben megjelentetni egy áttekinthető kiadványt, ami
tájékoztatást nyújt az elmúlt év tapasztalatairól és arról, hogy melyek
a következő év lehetőségei.
A véleményalkotók szerint Szentes irigylésre méltó helyzetben van a közművelődési
lehetőségek, intézmények terén. A lehetőségeket a fiatalok gyakran nem
is használják ki igazán. Az összejáró, nonformális, baráti csoportokból,
közösségekből van kevés, mint például az irodalmi vagy olvasói klubok,
író és költő teaházak. Fontos, hogy legyen lehetőség előadni, nyilvánossághoz
jutni. Hiányoznak az olvasótáborok is. A javaslatként elhangzott: e téren
a jövőben nagyobb szerepet kell vállalniuk az oktatási intézményeknek.
Ami az iskola- és pályaválasztást, munkavállalást illeti, a fiatalok nem
tudják, hogy Szentesen illetve szűkebb és tágabb térségében kire, mire
nincs illetve van/lehet szükség. Minden év novemberében fontosnak tartanának
közzé tenni egy, legalább kistérségi hatókörű kiadványt, ami segíthetné
a jobb választást, továbbá praktikus tudnivalókat is közölhetne. Hasonlóképpen
a nyári és az idénymunka lehetőségekről is.
A tanulmányból kitűnik, hogy Szentesen aránylag magas színvonalú az intézményes
sportélet, amelynek a lehetőségeit az elmúlt években növekvő számban használják
ki a gyerekek és a fiatalok. Sokan szeretnének azonban teljesen kötetlenül,
saját maguk által szervezett formában úszni, futni, görkorcsolyázni, kerékpározni
és kosárlabdázni, lehetőleg egy helyen, társas keretek között. Ezt jól
megvalósíthatónak látják a később említésre kerülő Ifjúsági park területén.
Lényegesen nagyobb azonban azoknak az önszervező fiatal csoportoknak,
baráti köröknek, közösségeknek és együtteseknek a száma, amelyeknek önmaguk
közössége fontosabb, mint a - az egyébként ugyancsak fontos - tevékenységeik.
Ehhez felnőtt segítséget (néha) igényelnének, de felnőtt irányítást, vezetést,
ellenőrzést semmiképpen nem.
Szentesen nekik is vannak lehetőségeik, elsősorban a Városi Diák Pince
és a Magyartési Tábor Központ. Igénylik ezek megtartását és fejlesztését.
Állandó probléma az, hogy nincs a tizenéveseknek saját szórakozóhelye.
Ezen a területen a "Pepita Macska" az első sikeres próbálkozás.
Az Alternatív Játszóházi Fórum és a SZIDÖK javasolta, hogy a Kurca két
oldalán, a sportpályák és az ifjúsági ház körzetében Ifjúsági parkot alakítsanak
ki.
A Dózsa Házban kapott végleges helyet a "Pepita Macska", a Kurca
ugyanazon oldalán lenne (Olimpiai park) a görkorcsolya pálya, az egypalánkos
kosárlabda pálya, a mászófal, valamint egy erdei futópálya, a másik oldalán
áll az ifjúsági ház és a "Gödör". Ez az Ifjúsági park valóban
a tizenévesek "saját" városi tere lehetne.
Itt említhetjük meg azt, hogy EU-s szabvány miatt Szentesen több tucat
régi játszóteret kellett elbontani. Helyettük már megépült hat új, de
fontos lenne továbbiakat építeni. Az új játszóterek kiváló lehetőséget
nyújtanak a nyáron kallódó, úgynevezett kulcsos gyerekek foglalkozatására,
játszótéri játszóházak tartására.
(folytatjuk)
|
