<<< Vissza |
Oratórium az iskolának |
2005. november 11. |
Balázs
Árpád Balázs Árpád Érdemes Művész, Erkel díjas zeneszerző, az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia rendes tagja, Szentes város díszpolgára. A Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola fennállásának 50. évfordulójára oratóriumot komponált. Az interjú ebből az alkalomból készült, telefonon beszélgettünk, november első vasárnapján. Egy filmzene felvétele közben találtam, a Warner Music stúdióban. - Most éppen milyen muzsika rögzítése történik? - kérdeztem. - Kivételesen nem az enyém - válaszolta a művész. De nagyon is sok közöm van a Danubia Szimfonikus Zenekar által felvételre kerülő gyönyörű zene alkotójához. Ő komponista fiam, Ádám. Szentesen már ismerhetik a zenebarátok: hallhatták koncerteken oboa-fagott duóját, klarinétra-zongorára írt szvitjét, valamint klarinéttrióját. Most egy amerikai játékfilmhez írt zenéjét rögzítik. The cool season (Hideg évszak) címmel kerül az év végén a tengerentúli mozikba s remélem, hamarosan a magyar nézők is láthatják majd. Rendezője az a Seth Grossman, akivel együtt Ádám már begyűjtötte a Robert de Niro nevével fémjelzett new yorki Tribeka Filmfesztivál Nagydíját, valamint a Chi-cagoi Filmfesztivál Golden Hugo díját. Ez tavaly volt, a Shock act című munkájukkal. – Térjünk vissza az új oratóriumhoz. Mi ösztönözte ilyen nagyszabású vállalkozásra? – Természetesen ez az ünnep, ez a jubileum az enyém is. Mindig meghatódva gondolok egykori tanáraimra, akik mint az "állami státust elnyert" zeneiskola első továbbtanuló növendékét pályámon elindítottak. Balázs Árpád hozzáteszi: ez már önmagában elég ok lenne arra, hogy hangjegyekkel is tisztelegjen a "kirepítő fészek" előtt, de - mint mondja - kellett hozzá Mihály Béla igazgató-karnagy szelíd biztatása és végül is az ő felkérésére kezdett jó egy esztendeje dolgozni a darabon. - Nem ez az első "szentesi műve". Beszélne a korábbiakról? - Közel harminc darabról van szó! Már a felsorolásuk is túllépné az interjú megszabott kereteit. Így csak néhányat említek. Édesapám gyermek- és vegyes karának írtam például a Készülődés ciklust, illetve a Csalfa csalogatót, Nagy Jánosnak a Bevezetés és fúga G-ben című orgonadarabot, kórusának a Te Deum laudamus-t. A szentesi fúvósoknak a Hét tétel fúvóstrióra, az Öt bagatell két klarinétra és a Hármasportré című darabokat. A Kommentárok Horváth Mihály szavaihoz kantáta Szentes várossá válásának 425. évfordulójára készült. - A most bemutatásra került oratóriumot milyen szerkezetben építette fel? - Ad memoriam maiorum (Emlékezzünk régiekről!) a címe és a város zenei múltjának egyes állomásait idézi fel, az Állami Zeneiskola születéséig bezárólag. Hét tételes. Szeretem a páratlan számú belső tagolódást. Gördülékennyé teszi s összefogottá a mű szerkezetét. A zenekari nyitórész, a hajdan igen gazdag, színes népzenei múlt előtt tiszteleg. Egy régi, közismert szentesi népdal tématöredékei szövik át. Az első közjáték után, a harmadik tétel a kubikosoknak állít hangzó emléket, akik a tárgyakon túl bőséges dalkincset hagytak ránk. Gyűjtöttem tőlük, még Kodály Zoltán személyes ösztönzésére. Sokat tanultam idős adatközlőimtől, emberségből, munkahitből, elkötelezettségből. Saját dallamom párosul e tételben korabeli kubikos népköltéssel. Szélesen hömpölygő, bővülő, majd elhaló építkezése, remélem, drámai erővel hat majd. Ének a talicskásokért. Tulajdonképpen, Borbereki Kovács Zoltán Kubikos-szobra volt az igazi ihlető. A múzeum előtt álló alkotás sorsát diákkorom óta kísérem figyelemmel. Birtokomban van az 1937-es Párizsi Művészeti Világkiállítás magyar pavilonjának katalógusa. Benne az ott aranyérmet nyert szobor fényképével, Aba Novák Vilmos bemutatkozó képei társaságában! - Újabb közjátékot ismét zenekari tétel követ - folytatta a zeneszerző. - A szentesi zeneélet fejlődésének fontos állomása volt az első helyi zenekarok megalakulása. Ezek szolgáltatták a vasárnapi térzenét. A Promenád rájuk emlékezik: klasszikus mikrovariációk, a legismertebb akkori zeneszerző-karnagy-tanár, Derzsi Kovács Jenő egyik indulómotívumára. Próbáltam magam beleélni az utolsó "boldog békeidőkbe" s azok hangzó fényképét megkomponálni. A hatodik tétel az állami zeneiskola születését köszönti! Régi diákdal feldolgozásával, a szentesi versváltozattal! A szövegnélküli, csak vokálisokkal megszólaló zárórész Előretekintés, a remélt jövőkép víziója, optimista végkicsengés. Zenében megfogalmazott vágy, egy békésebb, szebb holnap után. Ahol a ZENE hatalma uralkodik! Remélem, akik megtisztelnek jelenlétükkel november 12-én este a Tóth József Színházteremben, a zárótétel dallamát dúdolva és jókedvűen térnek majd haza a koncertről! Lovas József |