Az egykori gyógyszertár eredeti homlokzata Farkas Zsigmond gyógyszerész (1815-1863), aki 1839-ben nyerte oklevelét a Pesti Királyi Egyetemen, 1847-ben kérelemmel fordult a városi tanácshoz gyógyszertárának megnyithatása tárgyában. Mivel a 20 ezer lakosú Szentesen ekkoriban csak egy gyógyszertár működött, örömmel teljesítették kérését. Első üzletét bérelt helyiségben nyitotta az Úri utca és a Fő utca sarkán (ma Petőfi és Kossuth u.), amelyet már ekkor a "Megváltóhoz" címzett gyógyszertárnak nevezett el. Néhány évvel később patikáját a lakhelyén, a volt szülői házában kívánta berendezni a Fő utca és az Alsó piac utca kereszteződésében (ma Kossuth és József A. u.). Ezért 1856 májusában ismét kérelemmel fordult a tanácshoz, amelynek lényege: "Gyógyszertáramat 1927. szám alatt lévő házamba (ma Kossuth u. 11.) kívánván áthelyezni, hogy ezen áthelyezéssel az utcának is némi csinosbulást szerezzek, a gyógyszertár ajtaját házam északi részén a mellékelten visszavárás iránt becsatolt rajz szerint óhajtanám felállítani. Amennyiben azonban ez csak úgy volna eszközölhető, ha az ott különben is eléggé széles utcából mintegy 3 négyszögöl térnek házamhoz csatolása megengedtetnék." A tervrajz egy Fő utcára néző kerekoszlopos tornácot ábrázolhatott, amelyet timpanon koronázott, tetején díszes kupolával. A tanács megadta a bővítési engedélyt, mondván: "Az előterjesztett rajz tanúsítván, miszerint folyamodó által építeni szándékolt ajtó homlokzat az utcának csinosságot nyújtand, s azáltal a térnek lényeges szűkítése éppen nem eszközöltetik." Az emlegetett rajz sajnos nem került levéltárba, így a tervező neve ismeretlen. A tornácon át faragott díszű szárnyas faajtó vezetett a gyógyszertárba, amelyet laboratórium és füveskamra egészített ki. Ezek és a lakószobák ablakai a mai József A. utcára néztek, amelyet egy ideig (1903-1906 között) Patika utcának is neveztek. A korában díszesnek számító klasszicizáló saroképületben 70 éven keresztül működött a Megváltóhoz címzett gyógyszertár. Farkas Zsigmond 1863-ban bekövetkezett halála után előbb özvegye, majd Eugénia nevű lánya örökölte a patika-jogot. Az 1880-as évek közepétől rokonként itt dolgozott Farkas Sándor (1862-1926) gyógyszerész, amatőr régész, a "Magyarságért" nevű magánmúzeum alapítója és tulajdonosa. Emléktáblája az épület József A. utcai homlokzatának egyik vakablakában látható, amelyet a Csallány Gábor Múzeumbaráti Kör helyezett el 1987-ben. A központi fekvésű ingatlant a város 1928-ban megvásárolta Farkas Eugénia örököseitől. Az átvételkor részletes leírás készült, amelynek a lényege: "Az épület a Luther téren, a Sarkadi Nagy Antal és a Kossuth utcával határolt saroktelken fekszik, mindkét utcára homlokzattal. A Sarkadi Nagy Antal (ma József A. u.) utca felől egy gyalog bejáróval, a Kossuth utca felől egy kétszárnyú kocsibejáróval. A Sarkadi Nagy Antal utca felöli homlokzat rongált állapotban van. Az épület tetőszerkezete használt anyagból ollóágas szerkezettel épült, cserépfedéssel. Az épületen 9 db kémény van téglából... A Kossuth utca felőli sarok részen téglaoszlopos nyitott, az oszlopok között hiányos vasrácscsal ellátott, nagy kockatégla padozatú kiugró van, feljáró lépcsővel, kiemelkedő pala-fedésű tetőszerkezettel. A gyógyszertár helyiség a kiugró felől külső bádogozott teli és belső üveges kétszárnyú ajtókkal, egy redőnyös kirakatszekrénnyel, mintás cementlap padlóburkolattal. A laboratóriumnak használt helyiség kapcsolatban az előbbivel, hajópadozattal, egy ablakkal... Egy hajópadozatú két teli ajtóval, egy vasrácsos ablakkal ellátott kamrahelyiség, melyben feljáró falépcső van a szárító padlásra. A gyógyszertárhoz tartozó két lakószoba, három ablakkal, két ajtóval, hajópadozattal és villanyvezetékkel ellátva. Ehhez tartozik egy konyha, téglaburkolattal, egy ablakkal és beépített takaréktűzhellyel. A Kossuth utca felöli alacsonyabb épületszárnyban négy üzlethelyiség, konyhából és két szobából álló lakás van...". A jegyzőkönyv felvételekor az épületben működött a Munkásbiztosító Pénztár, egy fogorvosi rendelő és egy hatósági hússzék. 1928-ban, majd az azt követő évtizedekben számos átalakításra került sor. 1960-ban eltávolították az egykori gyógyszertár tornácos előterének homlokzati díszeit és a palafedésű toronyrészt. 1968-ban elbontották az épület Kossuth utcai szárnyát, összefüggésben a szomszédban épülő hatemeletes bérházzal. 1984-ben a József A. utcai részt felújították, meghagyva eredeti homlokzati díszeit. A volt gyógyszertár helyiségeiben különböző profilú üzletek váltották egymást (műszerész, zöldségbolt stb.), jelenleg egy könyvesboltnak ad helyet. 1998-ban az egész épületet felújították és bepucolták. A gyógyszertár előtti téren eredetileg egy szárazmalom állt, amelynek elbontása után a területet tyúkpiactérként használták. A századfordulón az evangélikus templom építésével párhuzamosan a teret parkosították, és 1906-ban Luther térnek nevezték el. Ma a tér középpontjában áll a volt főtéri díszkút eredeti szobrainak felhasználásával 1998-ban készült szökőkút kompozíció, Máté István szobrászművész alkotása. Labádi Lajos

<<< Vissza