Ezek mi vagyunk? Több a kényelmünk, de kevesebb az időnk.
A régmúlt emberének azért volt kevés az ideje, mert igyekezett
kényelmet teremteni magának és családjának. Ételt, italt tenni az
asztalra, ruházni a gyerekeket.
A mai ember azért szenved időhiányban, mert túl nagy a kényelme.
Tömegközlekedési eszközök, autók hoznak-visznek minket, és otthon
vár a televízió és a félkész termékek, amiket csak be kell dobni a
mikróba. Mégis rohanunk. Nincs idő erre, nincs idő arra. És hát eltelik
az élet. Elrepül az idő. Egyik nap még a játékbaba, másik nap már az
unokák sikolya. Bizony, rohan az idő. De mi hiába rohanunk, nem lehet utolérni!
.../.../...
Több képzettséggel, de kevesebb értelemmel, több tudással, de
kevesebb belátással rendelkezünk, több a szakértőnk, mégis több a
problémánk.Tudatlanság, értelmetlenség dönti romba 2006-ot. (Nem feltétlen a sok diplomás értelmiségre és értelmetlenségre gondolok, mert hát lássuk be: olyan emberek járkálnak az egyetemek falai között magukat egyetemistának nevezve, hogy huh!)
A mai ember alapvető dolgokat nem tud felfogni: ne ölj, ne lopj, ne
csalj.hát igen, ezek már kimentek a divatból. De hahó! Feljutottunk a Holdra, gépek könnyítik életünket, számos csodás dolgot tett már az
ember, hát mégsem vagyunk teljesen ostobák! Csupán agyunk egy
részét (jó nagy részét!) nem teljesen arra használjuk, amire kellene.
Vagy inkább nem is használjuk. Mindenki zseni, csak ezt sokan nem
tudják. Mindenki adhat valamit a világnak, csak fel kell világosítani. Mert mi a problémát keressük (igen precízen meg is találjuk), és nem azt a sok jót látjuk, ami körülvesz bennünket. Csak végy mély levegőt,
szabadítsd fel az agyad, és tégy csodát! Mondjuk... segítsd át a nénit az
úttesten!
Árgyellán Edina
|