Az 1970-es évek közepén legendás edzőkkel, kiváló sportolókkal két népszerű sportág határozta meg a Szentesi Vasutas Sportegyesület arculatát. A kézilabdásokat vezénylő Krám Lehel, Szemerédi András, Lupsa Miklós edzők által irányított női csapat az NB II-ig menetelt, a labdarúgócsapatokat edző és felkészítő Dora Tóth Imre, Dukai Imre, dr. Pető László, dr. Balázs György edzők, vezette csapat a megyei I.osztályt ostromolta, de a SZEOL akkori NB I-es csapata ütötte csak el a Magyar Népköztársasági Kupában egy előkelő hely megszerzésétől. A jelenleg öt szakosztálylyal működő Vasutas Klub elnöke - Makra Zoltán - erről is beszélt szeptember 9-én a klub tornacsarnokában rendezett ünnepségen. Méltatta az akkori sportvezetők, sportolók munkáját, megható szavakkal emlékezett meg a szeretve tisztelt edzőkről, sportvezetőkről, játékostársakról, akik már csak az égi lelátóról nézhették a baráti társaságot. Elmondta: Bodrits Istvánnal karöltve már összeállították - és Katalin napra megjelenik - a Nagy Szentesi Sportkönyv, amely méltó emléket állít a legendás szentesi sportembereknek, köztük számos vasutas sportolónak is. A fiúk a bográcsos pörkölt előtt még összehoztak egy döntetlent a nosztalgiameccsen, ám a lányok már nem vállalkoztak egy presztízsmeccsre. Helyette megterítettek és szurkoltak a fiúknak. A minden hölgynek járó virág átadása és az ebéd elfogyasztása után előkerültek az emlékek, de a fényképek is. Szeretettel vették körül Tihanyi Esztert, akit férje és csapattársai - súlyos betegségét is feledtetve - gondoznak, ápolnak. A csapattagok rendszeresen találkoznak, tudnak egymásról, jó sportoló módjára segítenek, ha kell. Többségük ma is sportol: tapasztal hölgyek társaságában, úsznak, teniszeznek az egykori élsportolók, old boys csapatokban, csillogtatják technikai tudásukat a fiúk. A késő délutánba nyúló beszélgetést, táncot csak az óra sürgette: a Szentesi Kinizsi TE - a Vasutas női kézilabdacsapat későbbi működtetését biztosító patinás helyi sportegyesület - hatodik alkalommal rendezte meg társrendezőként a bokszgálát, világsztárokat felvonultatva, a városi sportcsarnokban. A csapat felkerekedett, hogy a késő éjszakába nyúló nagyszabású programot megtekinthesse. Rokonműfajról van szó, bár a kézi-és focipályákon -akkor még - nem mértek akkora pofonokat, mint manapság. Egy felejthetetlen napot töltöttek együtt a veterán sportolók, ám bőrükből nem bújhattak ki: ha nem is aktívan, de sportolással, szurkolással zárták a napot. Adrenalin-szintjük a buzdítástól legalább olyan magas volt, mint anno, élsportoló korukban. Szentes Bíró Ferenc

<<< Vissza