Maradnak a kispiacok

A város néhány forgalmasabb helyén, így a Kossuth és a Klauzál utcák sarkán, valamint a Kertvárosban, az ABC-vel szemben alakultak ki kispiacok. Eredetileg azzal a céllal, hogy elsősorban idős emberek a kertjükben saját maguknak megtermelt zöldség feleslegét gyorsan, a legkevesebb fáradtsággal el tudják adni, az arra járók pedig olcsón, friss zöldséghez jussanak. Az utcán árulóknak a város szinte semmi feltételt nem biztosít, az árusoknak még közterület-használati engedélyük sincs, nem fizetnek helypénzt sem. Ezek az elárusító helyek semmilyen jogszabályi előírásnak nem felelnek meg.

Létezésükről az évek folyamán fel-fellángolt a vita a városban. Egyrészt azért, mert az árusok sértették a működési engedéllyel üzemelő üzletek érdekeit, másrészt a kispiacok rendezetlen volta az, ami felhívta a figyelmet, hiszen működésük során szemetet, hulladékot is termeltek. A képviselő-testület már többször tárgyalta a kispiacok helyzetét. Mi több, lakossági kezdeményezés is indult a megmentésükre.

Az önkormányzat februári ülésén Halmai István (KDNP) a nemrég óta európai uniós tagállam Romániát említette az üggyel kapcsolatban, mint mondta, csak nézzünk széjjel egy ottani piacon! Szerinte agyon van szabályozva az egész. Respektálva a közmeghallgatáson elhangzottakat, arra kérte a képviselőket, hadd maradjanak a kispiacok.

Szirbik Imre szocialista polgármester, országgyűlési képviselő valamelyest egyetértett képviselőtársával, mindamellett némi módosítást javasolt. Megjegyezte, ezek a piacok az elmúlt években átalakultak, megmaradtak azok az emberek is, akiknek a kedvéért indult az egész, de igazából ma már úgymond profi tevékenység kapcsolódik hozzá. A dilemmát az utóbbi csoport okozza a dolognak. Mert, ha szabályosan végzi valaki a tevékenységét, annak adózási, számlaadási kötelezettségei vannak, kapcsolódik hozzá egy sor olyan szabály, amely joggal irritálja azt a vállalkozót, aki onnan ötven méterre virágot árul, betartja a szabályokat, és a hozzá tartozó terheket is viseli. Aki a sarkon árul mindebből a teherből kihúzza magát. A polgármester áthidaló gondolata ekképpen hangzott: lássuk feketén-fehéren, mi az a minimál rész, amit az önkormányzatnak meg kell tenni, és az mibe kerül. Ehhez tartozik, hogy a Kossuth utca rendezési terve a Klauzál utcai csomópontban módosítja a területhatárokat. A második: az egy-két garabollyal áruló, a kevéske árut-kínálót oly módon választanánk el az üzletszerűen kereskedőktől, hogy az előbbiek árusíthatnának, az utóbbiak nem kapnának engedélyt. Vagy az elfoglalható területet lehetne korlátozni, oly módon, amire ráfér egy-két garaboly, de nem fér el fél teherautónyi áru. Ezeket kell városképbe illő módon szabályozni, mondta.

Móra József (MSZP) a kereskedelmi, mezőgazdasági, idegenforgalmi és nemzetközi kapcsolatok bizottságának elnöke elmondta, hogy a grémium megkérte azokat a szabályokat, ami szerint ezek a kispiacok működhetnek, vagy nem működhetnek. A városellátó intézménytől arra kértek választ, hogy az előírások hogyan, mennyire teljesíthetők. A bizottság ezek után az előterjesztés "A" változatára adta voksát, amely az utcákon, közterületeken jogellenesen működő árusítást megtiltja. Ugyanakkor az árusok helyzetének megkönnyítése érdekében javasolja a városi zöldségpiac mindennapi nyitva tartását, számukra a helypénz 50 százalékos csökkentésével. Az elnök a tojást hozta fel példának, mint mondta, az elmúlt időszakban előfordult problémák miatt csakis ellenőrzött, az állategészségügyi feltételeknek megfelelt terméket lehet eladni.

Füsti Molnár Lajos (SZDSZ) megjegyezte: ez nem oldja meg a kistermelők, árusok problémáját, szerinte engedélyezni kell a kispiacokat (B változat) azzal a kiegészítéssel, hogy ott kereskedelmi mennyiségű termék nem árusítható.

Antal Balázs Tibor (Fidesz) kifejtette, hogy a piacok mindig a kereslet-kínálat alapján alakulnak ki. Ott jönnek létre, ahol van vásárlási igény. Mint mondta, a szociálisan rászorulók miatt fenn kell tartani azokat, mert az árusítás számukra valahol pénzkiegészítés is. Földvári Nagy István (Szövetség Szentes Felemelkedéséért Egyesület) Móra József képviselőtársával értett egyet. Azt tapasztalta, hogy a kispiacokon semmivel sem adják olcsóbban a portékát, mint a zöldségesek, mint mondta, ugyanaz a kereskedelem folyik, csak adózás és higiénés követelmények figyelembevétele nélkül.

Ollai Istvánné független képviselő a kispiacok mellett tette le voksát. Azt mondta, engedjék a kevés pénzű időseket, hogy ott áruljanak. Ő maga is sokszor felkeresi őket, friss zöldséget vásárol. Nekik az a kis pénz is számít. Hornyik László (MSZP) a piacok üzemeltetésének feltételeire hívta fel a figyelmet, mint mondta, komoly előírások vannak, amelyek az említett helyeken nem teljesülnek. Véleménye szerint az árusok 60-70 százalékát kofák teszik ki, akik rendszeresen árulnak más piacokon is.

A polgármester végül egy újabb változattal ("C") rukkolt elő, amely lényegében a "B" változat módosított része. Azzal egészülne ki, hogy a képviselő-testület megvizsgálja annak szabályozását, hogy akár időbeli, akár térbeli korlátozással hogyan lehet elválasztani a kereskedelmi tevékenységet az alkalmi árusítástól. A módosító javaslatra 14 képviselő mondott igent, ami azt jelenti, hogy a Klauzál utcai és a kertvárosi kispiac továbbra is üzemelhet.

Lovas József