A tanító öröksége

Megjelent Vértes Judit könyve

Az oktatási reform kapcsán napjainkban igen gyak-ran a beszédtémák közé tartoznak a pedagógusok kényszerű elbocsátásai, a végzett, frissdiplomás, pályakezdő tanítók, tanárok elhelyezkedési nehézségei. A fiatalabb nemzedék azt hihetné, hogy újkeletű dologról van szó, holott inkább visszatérő problémáról beszélhetünk. Hitelesen bizonyítja ezt Vértes Judit napokban megjelent könyve, A tanító öröksége.

Főhőse édesapja, Vértes Imre néptanító, aki 1925-1931 között elvégezte az esztergomi tanítóképzőt, és frissen szerzett kántortanítói oklevelével hosszú éveken át hiába keresett állást. Sikertelen próbálkozásait naplószerűen megörökítette, és utóbb hiteles történetekké formálta. Dokumentatív értékük vitathatatlan, hisz a megtörtént eseményeket nyomban rögzítette, nem pedig utólag, évtizedekkel később, a "megszépítő messzeségből" emlékezett vissza rájuk.

"Huszonhárom éves voltam, s éppen a huszonharmadik visszaküldött kérvény érkezett meg egy nagy-fene paksamétában" - jegyezte fel 1931-ben. Éveken át kilincselt, pályázatokat írt, álláshirdetéseket fogalmazott; mindhiába. 1935-ben végre megtört a jég: helyettes tanítói kinevezést nyert a Szegvár határban található zsigerháti külterületi elemi népiskolába. S noha ő a Nógrád megyei Pásztón élt, nem sokat töprengett, rohant a távoli Csongrád megyébe az állást elfoglalni. Három felejthetetlen év után más városokba, iskolákba került, de a zsigerháti tanyai tanítói éveit élete végéig meghatározó élményei között tartotta számon.

Évtizedekkel később, leányával - Vértes Judittal - a kéziratos naplót legépelték, és jegyzetekkel látták el. 1971-ben a Zalai Hírlap 12 részes sorozatban részleteket közölt a naplóból Apám regénye címen, de a nagyobbik része nem került kiadásra. Erre az időszakra visszagondolva írja Vértes Judit könyve bevezetőjében: "Végtelenül örült, amikor az Apám regénye megjelent a Zalai Hírlapban. Akkoriban ő már nagyon beteg volt. De! Sántikálva, féloldalas bénulással, még elment Szegvárra. Ő kereste meg levélben egykori "gyermekeit". Harmincöt év telt el! Mind-mind eljöttek. Együtt vonultak ki a tanyára, az iskolához. Itt fénykép is készült. A tanító mögött mosolyog anyukám, aki elkísérte urát erre az utolsó randevúra."
Vértes Judit az elmúlt években újabb fejezeteket állított össze édesapja naplójából, középpontban a pályakezdés éveivel, amelyet a zsigerháti iskolában töltött. A most megjelent kötet két nagy fejezetből áll: I. Állásháború, amely az álláskeresés gyötrelmeit ismerteti; II. A tanyai évek, amely már egy boldogabb időszak történéseit tartalmazza. A könyv ajánlásában Vértes Judit írja: ". megkerestem édesapám tanítványait, a szereplőket; legtöbbjüket testvéreim is, én is név szerint ismertük, csakúgy a gyermeksorsokat, a tarisznyába zárt "cifra szegénységet", a tanító és az iskola becsületét, a tanyai emberek határtalan tisztességét. Édesapám gyakran mesélt a sok apró magyarról, akik több kilométert gyalogoltak naponta."

A főfejezeteken belüli történetek - 76 hosszabb rövidebb epizód - irodalmi igény-nyel megfogalmazott elbeszélések, szép magyar nyelven, olvasmányos stílusban megírva. Az olvasó hű képet kaphat arról, hogy a gazdasági világválság utáni években, hogyan tudott elhelyezkedni egy pályakezdő tanító; és milyen körülmények között folyt az oktató-nevelő munka egy Isten háta mögötti külterületi tanyai iskolában. Az életszerű leírásokat korabeli fényképfelvételek, rajzok hitelesítik, amelyek száma megközelíti a százat. A könyv végén található Mellékletek című fejezet, régebbi és újabb keletű dokumentumokat, iskolai okmányokat, leveleket, viszszaemlékezéseket, képeket tartalmaz, növelve a kiadvány forrásértékét.

A tartalmas és igényes megjelenésű, 200 oldalas könyv a maga nemében hiánypótló munka; kiadását Szentes város és Szegvár nagyközség önkormányzatai vállalták. A sajtó alá rendezést, a műszaki szerkesztést és képkidolgozást a Szentesi Levéltár munkatársai, Labádi Lajos és Csúcs Béla végezték. Kötetlektor Ballai László író.
Az új kiadvány bátran ajánlható minden olvasni szerető szentesi figyelmébe. Nyilvános bemutatása várhatóan szeptemberben lesz.

Labádi Lajos