A Dózsa-ház

Hetvcenöt éve épült

A volt Horthy-ház, előtte az Országzászlóval

1927. október 1-8. között Szentesen rendezték meg a Tiszavidéki Mezőgazdasági, Ipari, Kereskedelmi és Kulturális Kiállítást. A nagysikerű bemutatót Mayer János földművelésügyi miniszter nyitotta meg. A kiállítás megtekintésére október 2-án Szentesre érkezett Horthy Miklós kormányzó, a rendezvény fővédnöke is, aki egész nap a városban vendégeskedett.

A sikeres rendezvénysorozat után a megyei vezetőkörökben felmerült az az elképzelés, hogy a levente intézmény, a lovassport, lövészegylet és a vármegyei vitézek szervezeteinek fejlesztésére és elhelyezésére otthont építtetnek, és azt a kormányzó szentesi látogatásának emlékére "Horthy-háznak" nevezik el. Az ötlet támogatására megnyerték Mayer János minisztert, aki ígéretet tett arra, hogy anyagi eszközökkel is segíteni fogja a létesítmény megvalósítását. Betartva ígéretét, dr. Farkas Béla főispán 1928 júniusában arról értesítette dr. Négyesi Imre polgármestert, hogy a földművelésügyi miniszter egy Szentesen, a város belterületén felállítandó Népkultúrház létesítésének céljaira 24 ezer pengő államsegély kiutalását biztosította. "Ezen Népkultúrház - írta a főispán - a város túlnyomólag gazdálkodó lakosságának gazdasági, szociális, kulturális és hazafias célokból történő egyesítésén kívül, székhelyül szolgálna a vármegye büszkeségét képező vármegyei vitézeknek, otthont nyújtana a jobb jövő reményét sugárzó levente intézménynek, valamint kebelébe fogadná a Szentesen nemrég megalakult kisgazda lovas egyesületet, mely a régi tradicionális magyar lovas élet új felvirágoztatására, általánosítására és népszerűsítésére, s ezáltal a hazai lótenyésztés fejlesztésén kívül a nemzeterősítő sport előmozdítására törekszik. Ezen Népkultúrház megbeszélésünk szerint, a közhangulatnak megfelelőleg a Kormányzó Úr Ő Főméltóságának a Tiszavidéki Kiállítás alkalmával történt szentesi látogatása emlékére a Horthy-ház nevet viselné."

A főispán tudatta még, hogy a vármegye 8 ezer pengővel fogja támogatni az építkezést. A továbbiakban arra kérte a polgármestert, hogy Szentes városa egy alkalmas ingyen telek felajánlásával, valamint 24 ezer pengővel segítse a Népkultúrház megvalósítását. A városi képviselő-testület 1928. június 24-én tartott közgyűlésén megszavazta a kért hozzájárulást, s a szükséges terület kijelölésére bizottságot nevezett ki.

A gazdasági világválság évei nem kedveztek az építkezésnek. Mivel sem a vármegye, sem a város nem tudta előteremteni a vállalt összeget, a munkálatok megkezdését el kellett halasztani. A vázlatterveket készítő Dobovszky József István szentesi építészmérnök 1930. december 18-án - 48 éves korában - váratlanul elhunyt, így a kiviteli részlettervek kidolgozására Antal Endre városi mérnököt kérték fel.

Több éves halasztás után, 1932 tavaszán ismét a földművelésügyi miniszter sietett segítségre, aki a nyomasztó munkanélküliségre tekintettel a korábban megajánlott 24 ezer pengő mellé újabb 11 ezer pengő államsegély kiutalását engedélyezte. Kikötötte viszont, hogy az építkezést azonnal meg kell kezdeni, s az év végéig be kell fejezni. Az utólagos munkákat és az épület berendezését megyei és városi pénzből tervezték megvalósítani.

Június elején kiírták a versenytárgyalást, s kijelölték az épület helyét. A választás a Csongrádi út elején lévő Erzsébet-kerti sporttelep területére esett, közel a Kurcához és a Széchenyi-ligethez. Az építkezést július 5-én dr. Farkas Béla főispán ünnepélyes kapavágása indította el. A munka intenzitását jelzi, hogy az épület még a tél beállta előtt tető alá került.

A villaszerű, toronnyal díszített, neoromantikus stílusjegyeket hordozó épületben egy 10x20 méteres tornaterem, 3 irodahelyiség, egy szoba-konyha-kamrás szolgálati lakás, és a szükséges mellékhelyiségek kerültek kialakításra. Maradt hely további 4 irodának, de ezek pénzhiány miatt egyelőre nem készültek el. Az épület teljes befejezésére majd csak 1937-ben került sor, de már 1933-ban felvette a "Szentesi Horthy Miklós Népház" nevet.

Alig kezdték meg az épület rendeltetésszerű használatát, amikor 1938 őszén felsőbb rendelet érkezett arról, hogy a létesítményt át kell engedni a makói csendőriskola részére. Kisebb átalakítások után, október 1-től az iskola használatba vette az épületet. Eredetileg 1 évi időtartamról volt szó, de ténylegesen csak 1942-ben nyerte vissza sportcélú funkcióját. Ugyancsak 1942-ben állították fel az épület előtt ma is látható Országzászlót.

1945-ben a létesítmény nevét Dózsa-házra változtatták, de sportcélú hasznosítása megmaradt.

Labádi Lajos