A város csapadékvize

A város belterületi közútjainak 90 százaléka csapadékvíz csatornával ellátott. A feladatot 138,8 kilométer hosszú nyílt szelvényű, és mintegy 38,7 kilométernyi zárt rendszerű csapadékcsatorna látja el.

A nyílt szelvényű csatornahálózatból 119,4 kilométer földmedrű, kettős funkciójú szikkasztó-elvezető rendszerű, amelynek a belvíz elvezetésében is jelentős szerepe van. Mintegy 19,4 kilométer hosszú a burkolt (járdalapokból, néhol helyszíni betonozással készült) csatornaszakasz hossza, amely 20-30 évvel ezelőtt épült. Mára ezek 80 százaléka kritikus állapotba került.

A város bel- és csapadékvíz-elvezetési helyzetét, fejlesztési lehetőségeit június végi ülésén tárgyalta a képviselő-testület. Korom Pál főtanácsos, az anyag előterjesztője elmondta, hogy az utóbbi években már érezhetően megváltozott időjárási körülmények eredménye az a vízgazdálkodási szemléletváltozás is, amely könnyíteni kívánja a gyors és akadálymentes bel- és csapadékvíz levezetést a felszínről, és a talaj felső rétegéből is, viszont a száraz időszakokban minél több csapadékvizet kíván a talajba szikkasztani.

A zárttá átépített árokszakaszok esetében problémás lehet a csapadékvizek gyors és akadálymentes levezetése, a talaj felső rétegéből pedig egyáltalán nem tud vizet elvezetni a zárt csatornaszakasz, és a talajba nem tud vizet visszaszikkasztani. A vízmérnöknek ezzel aggályai vannak. Elmondta: a hatékonyság szempontjából a nyílt, burkolt árok a legjobb megoldás ott, ahol erre a lehetőség adott. Gyorsan képes levezetni, könnyen karbantartható, a talajból is bele tud szivárogni a víz, nem úgy, mint egy zárt csőbe. Fel is tud szikkasztani.

Az elgondolás már tervek formájában is kész van, csak eddig nem volt rá forrás, pályázati lehetőség, amit igénybe vehetett volna az önkormányzat. 2005-ben döntött a képviselő-testület arról, hogy - a veszélyhelyzetet kiküszöbölendő -hitel terhére is elvégezteti a munkákat.

A város belterületén a következő fejlesztési feladatok elvégzését tervezik a közeljövőben: Farkas Antal utcai főgyűjtő csatorna építése; a Horváth telepi elvezető rendszer építése és teljes rekonstrukciója; a Szeszfőzde dűlői csapadékcsatorna építése; mederidomok beépítése (1-1 darab) a kapubejárók két oldalán. 2008-ban pedig a Várady Lipót Árpád utca és környéke vízelvezető rendszerének építése és teljes rekonstrukciója van tervben.

Kozák János kiállt amellett, hogy a város csapadékvíz-elvezető rendszerét a lehető legrövidebb időn belül rendbe kell tenni. A szakmailag jól előkészített anyag erre tesz kísérletet. Ami a pénzügyi oldalát illeti, bár a város erre az évre már betervezett 248 millió forintot a célra, bízunk benne, hogy a benyújtott pályázatot megnyerjük - jelentette ki a képviselő.

Szirbik Imre polgármester, országgyűlési képviselő elmondta: gyakorlatilag minden utcában minden közművet kiépítettünk, most az árkok rendbetétele folyik, erre pályázatot nyújt be a város. Valamennyi utcában az árkot és a kapubejárókat beszintezzük. Szakvállalkozással elvégeztetve a település csapadékvíz-elvezető csatornáit kialakítjuk. Ott, ahol a műszaki előírások úgy kívánják, zárt módon, ott pedig, ahol a lehetőségek megengedik, megmaradnak az árkok. A bekerülési költsége közel 260-280 millió forint, ebből maximum 200 milliót pályázhat meg a város. A mírhók részei e rendszernek, jelenleg a nagyéri és a kiséri mir-hókban dolgoznak.

Sipos Antal megjegyezte: a Nagyhegy el van maradva a közművek kiépítésében. Mire a polgármester így reflektált: a csatornázás folyamatban van a városrészben, az ivóvíz is kiépül. Bízik abban, hogy a Nagyhegy is sorra kerül a csapadékvíz elvezetésben.

L. J.