Korengedménnyel megy nyugdíjba Kruzslicz Pál, a Szentesi Művelődési Központ igazgatója. Öt évre szóló megbizatása jövő év május 31-ével járt volna le. 48-as születésű. Azt mondja, adódott egy lehetőség: most elmehet. Biztosan lesznek még feladataim, de ezt nem akartam kihagyni. Egyébként sem pályáztam volna újra. Az intézményben szervezeti és egyéb átalakulás van folyamatban. Véleményem az, jobb lenne, ha már a kinevezett új igazgató vinné tovább a dolgokat - summázza.
Szegeden járt középiskolába, építészeti technikumban érettségizett. Visszaemlékezve a régi időkre, elmondhatja, nagyon jó tanárai voltak. Magyarból is, mert hát, mint beismeri, inkább a humán beállítottsága vezette az életben. A Csongrád Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat szentesi központjában helyezkedett el. Az 1500 dolgozót alkalmazó cég üzemi lapját, a Vízmű Híradót szerkesztette. Mellette két ifjúsági klubot vezetett, a strandvendéglőben, illetve a MÁV Kultúrházban.
- Innen a gyökerek - mondja. - Mindkettőt nagy kedvvel kezdtem el. Érdekelt, szerettem a munkám. Nagy kulturális élet volt akkoriban, színvonalas előadásokkal, koncertekkel. Úgynevezett medence-bálakat szerveztünk, amelyeket most akarnak fölújítani. Nagy visszhangot keltő rendezvénysorozat volt, Vásárhelyen jött létre az első, akkora tömeg gyűlt össze, hogy nem fértek el a strandfürdő területén. Erre nyilván fölfigyeltek a városban is, 74 nyarán jött egy lehetőség: július 1-jétől fölvenne a Móricz Zsigmond Művelődési Központ. A Móriczban kezdtem 33 évvel ezelőtt.
Kihelyezett, üzemi, vállalati rendezvények tartoztak hozzá, meg a galéria kiállításai. A főtéri galériát az évben adták át, április 4-én. A Hódgéptől a Ruhagyárig szervezett. A nagy rohanást értékelve főnöke engedélyezte, hogy a rossz, kis biciklit novemberben lecserélhesse egy új Babettára.
Aztán tett egy kis kitérőt: '78-ban átbarangolt a Szentesi Élet Szerkesztőségébe. Két év és két hónapig a városi lap munkatársa volt. Az újságírás is érdekelt - teszi hozzá némi mosoly kíséretében. Mígnem '80. május 1-jével visszacsábították a művelődési házhoz, igazgatóhelyettesnek. Akkor lett kész az ifjúsági ház. Május 10-én volt az avatóünnepség, kétnapos rendezvénysorozattal.
- Izgalmas kihívás volt. Szép, nagy épületet kaptunk, amelyben öröm volt dolgozni - meséli. - Volt olyan hónap, amikor 6-8 színházi előadást szerveztünk. Két pódiumsorozat is ment egyszerre. A zene kedvelői hangverseny-bérleteket vásárolhattak. Nagy volt a kultúra iránti igény. Alig látszottunk ki a munkából. Rendezvényből is, kisközösségből is sok volt. Akkortájt 32 csoportja volt a művelődési központnak. Mostanra a fele maradt, miként a dolgozóknak is.
Katona-Kiss Ferenc festőművésszel egy kiállításon.
A Rádió Szentes '95-ben kezdte meg adását. Kruzslicz Pál 2003-ig jegyezte az intézményt, mint stúdióvezető-igazgató.
- A rádió is a művelődési intézményhez tartozott. Mígnem a médiatörvény kimondta, csak önállóan működhet tovább. Döntenem kellett, a Művelődési Központ igazgatója maradok, vagy átpályázok a rádióba. Új kihívás volt. Azt megelőzően '90-től tudósítóként már dolgoztam a Magyar Rádió szegedi és szolnoki stúdiójának. Úgy gondoltam: megpróbálom, hogy ott mit tudok csinálni? '98. január 1-jétől kinevezett igazgatója voltam.
Közben egy ideig megbízták a Szentesi Élet szerkesztésével. Együtt vezette a két médiát. Hogy miért tért viszsza a művelődési központba? Azt mondja, túl sok volt az elfoglaltság, a feszültség. Időnként erős politikai hatások is érték, a 2002-es választások után döntött úgy, hogy ismét megpályázza a Szentesi Művelődési Központ igazgatói állását. 2003. július 1-jén kezdett újra a régi helyén.
Népművelő, rádiós, újságíró. Hogyan győzte? A felsorolásra íme a válasz:
- Mindig is nyüzsgő, közösségi ember voltam. És azt csinálhattam, amit szerettem. Ez óriási dolog. Többnyire az emberek megelégedésére végeztem a munkám. Régebben sokkal jobban kötődtek a médiához, a különböző közösségekhez és a rendezvényekhez is. Más volt akkor a dolgok rendeltetése. Ma már szinte mindenkinek van egy vagy két televíziója, autója. Az emberek interneten olvasnak újságot. A rádióhallgatás is más. Más lett a világ. Nagyon szerettem emberek között lenni. Szerettem a közösségeket. Igyekeztem kiszolgálni az embereket. Volt olyan évünk, amikor 120-130 ezer látogatója volt az intézménynek. A Friderikuszra az utca túloldalán is álltak sorba jegyekért. Kéthavonta óriási érdeklődés mellett két előadással ment a talkshow Szentesen. Érdekes, izgalmas emberekkel találkozhatott a közönség. Chrudinák Alajos, Vértes Éva, Pálffy József sok nézőt vonzott a pódiumra. Aztán a nagy színészek: Sinkovits, Bessenyei. Hofi Géza olykor három előadást is tartott. Pótszékes előadásokat. Kasszasiker volt.
- Nagyon szeretem a színházat. Egyetemi szakdolgozatomat Szentes színháztörténetéből írtam. Úgy terveztem, hogy a városban minden műfajból kapjon ízelítőt a közönség. Sikeres operaelőadásokat tartottunk, itt járt nálunk az akkor világhírű Pécsi Balett. Megcsináltuk a rádiókabarét. Komolyzenei hangversenyeket rendeztünk. Büszke vagyok az abban az időben még meglehetősen pajzán dolognak tartott aktfotó kiállításra. Igazgatóhelyettesként 1982-ben szerveztem az elsőt. Nem volt egyszerű az indíttatása. Apró műhibámnak tartom, hogy a megnyitó egybeesett a város felszabadulásának ünnepi hetével. Amiatt többen rosszallásukat fejezték ki. De aztán sikerült melléállítanom a település vezetőit, a rá következő évben már a város első embere adta át a díjakat.
- Mi a fontos a művelődésszervezői munkában? Figyelni arra, mi kell az embereknek, mire tudom becsalogatni őket. Igazából a színvonalas, szórakoztató rendezvényekre. Fontos a sokszínűség. Örülök annak, hogy tavaly gyakorlatilag minden előadás telt házzal ment. Büszke vagyok a mozira, sikerült felújítani. Napi három vetítés megy. Sok helyütt bezárnak a filmszínházak.
A megbízatásokra terelődik a szó: megyei szakfelügyelő, szaktanácsadó, a Magyar Népművelők Egyesületének országos alelnöke, mellette a megyeinek elnöke három cikluson keresztül. A TIT városi titkára. Mindez már múlt idő. Kézenfekvő a kérdés: hogyan győzte?
- Szerencsém volt, kedves, aranyos kollégákkal dolgozhattam. Nekik is sokat köszönhetek - mondja. Elgondolkodik, majd így folytatja: - Sok mindent csináltam, tudom, most sok minden megváltozik az életemben. Hogy mibe kapcsolódnék be igazán? Sok dolgon gondolkodom.
Lovas József