Egyre szaporodik a Téglagyári úti kutyamenhely lakóinak száma, sokan döntenek úgy, megválnak házőrzőiktől. Sajnos, nem mindenki választ humánus megoldást. Sokkoló történetet is megosztottak lapunkkal a menhely munkatársai.
Életre kívánkozik a hír, hogy vezetőségváltásra került sor a Herman Ottó Országos Állat-és Természetvédő Egyesület Szentesi Szervezetében. Az új elnök dr. Buzás Károly lett, aki állatorvosként is felügyeli az ebek állapotát. Busi Éva titkárként, Insperger Gáborné és dr. Széchenyiné Csergő Judit gazdasági vezetőként tevékenykednek. Utóbbi a menhely alapítójaként elmondta, hogy a tagok, segítők létszáma jelenleg 30-35 fő. A 80-90 kutya mindennapi etetése, tisztántartása azonban rengeteg teendőt igényel. Egy fizetett dolgozót foglalkoztatnak, a többiek önkéntes alapon, veszik ki részüket a gondozásból. Most egy 13 éves, szünidős diák is kedvet kapott a munkához.
A menhelyre többnyire az utcáról kerülnek az ebek, ott fogják be a lesoványodott állatokat, vagy házaktól kapnak hívást, mondja Csergő Judit. Gyakori, hogy a menhely elé kitett kalodában találnak kutyust a telep munkatársai, akik a megmondhatói annak, sokszor milyen felelőtlen módon hagyják ott az állatokat a gazdák. A ketrec mellé kötözve is akadtak már kutyára, a kerítésen feltüntetett telefonszám figyelmen kívül hagyásával, pedig az egyik munkatárs emiatt készítette a "fogadót" a bejárathoz. Ezen kívül sokszor a kutya oltási könyvét sem hagyják ott, sőt még a nevét sem jegyzik fel.
Csergő Judit egyenesen felháborítónak nevezte azt az esetet, ami pár hete történt: a ketrecben valaki összezárt egy pitbult egy rotweilerrel. A két kutya egy helyről érkezhetett, mégis szétmarták egymást. Ez a fajtajelleg miatt történhetett. Az egyik ebet sikerült megmenteni, azóta gazdára is talált. Sok helyen megfordulnak a menhely munkatársai, s döbbenten tapasztalják, hogy a kutya előtt nincs víz, nem kap enni, s 1-2 méteres láncon tartják. Csergő Jutkáék azt vallják, minden állatnak, amely gazdája gondoskodására van bízva, megfelelő mozgásteret és szeretetet is biztosítani kellene.
A menhelyen érdemes sétát tenni, mert megváltozhat a gondolkodásmódunk a kutyákról. Helyszűke miatt 35 kennelben él a közel száz kutya, s bár ennyi felé elegendő szeretetet nem lehet sugározni, mégis erre törekednek a menhely munkatársai. Azonban a megszokás némely állatnál hosszas folyamat. Sok kutya itt születik, s itt is éli le életét, szerencséjük a kiskutyáknak van, őket szokták inkább hazavinni.
Hogy a kánikula elviselhetőbb legyen, locsolással hűtik a téglás kenneleket, vagy palával árnyékolnak. Nincs vízhűtési lehetőség, s nem tudnak ételt melegíteni, este világítani sem, ezért a dolgozók nagy szükségét érzik egy áramfejlesztőnek. Állatmenhelyre vonatkozó pályázatot ritkán írnak ki, így maradnak a tagdíjak, az állatszerető emberek adományai, a felajánlott 1%-ok. Legutóbb az ATIVIZIG egy kútgyűrűt ajándékozott. Német állatvédők pedig tavasszal 30 kutyaólat szállítottak a menhelyre, ahol minden támogatásnak örülnek.
Darók József