Egykor létező-virágzó irodalmi szalonok világát idézi a Művészetek Háza, ahol legutóbb Szurmik Zoltán tanár tartott előadást Jeszenyin költészetéről. A gimnázium fiataljai pedig verseket mondtak, zenéltek és énekeltek. A régi szalonok közösségi élete már a múlté, de a költő szavainak hatását még ma is kiolvashatjuk a hallgatóság tekintetéből. Történik mindez az internet első évtizedében a gólyás házban.
- De vajon a falakon túl mennyire fontos ma a költészet? Van-e szerepe a versnek az emberek életében? - fordulunk a kitűnő előadás után Szurmik Zoltán tanárhoz.
- Nem népszerű ma a lírai műfaj, úgy mint a korábbi évtizedekben - hangzik a tömör válasz. Kevés az irodalommal foglalkozó fórum, kicsi a nyilvánossága. Ezért fontos a hasonló rendezvény. Legalább szűkebb körben, de megismerjük a jeles költőket.
- Kevesebb a lehetőség és kisebb a hatás. Vajon menynyire hat mégis ma a költészet?
- Erősen! - hangsúlyozza Szurmik Zoltán. - Kevesen, de az ismereteinknél sokkal többen olvasnak verseket. A hatás pedig kikerülhetetlen! Az a tapasztalatom, hogy a magyar órákon hatunk a versekkel a diákok lelkére.
- Hogyan lehetne a modern világunkba bekapcsolni a lírát, a költészetet ? Szinte körül öleli az embereket a TV, a videó, az internet, a CD-lemez. Alig hallgatunk prózát, csak ki-ki egyféle zenét. Ezekbe a közvetítő közegekbe miként kellene belecsempészni, például a verset?
- Nem lehet belopni, mert ez elhatározás kérdése. Kell az elhivatottság. Dönteni kell a fiataloknak is, hogy irodalommal, versekkel is foglalkozni szeretnének. Pedig lelkileg csal így lehet nemesedni!
- Vajon mikor találkozik a fiatal a verssel, a lírával? - de ezt már Mészáros Kitti gimnazistától kérdezem.
- A magyarórák sokat segítenek, mert közelebb hozzák a verset. Szerintem ez nagyon fontos, mert még az életfelfogást, a gondolkodást is megváltoztatja.
- Elképzelhető, hogy két internetezés között verset olvasson valaki?- fordulok a kérdéssel Sztrunga Dávid gimnazistához.
- Szerintem, igen. Én közel négy éve olvasok verseket. Számomra is furcsa érzés volt, amikor észrevettem, hogy egyre többet olvasok.
- A gondolat, vagy az érzelem áll közelebb hozzád, ha verset olvasol?
- A gondolathoz érzelem kötődik - válaszol Mészáros Kitti. - Az érzelemhez pedig gondolat. Hozzám az érzelem áll közelebb!
- Miért jó verset mondani?
- Ha verset mondok - sorolja Sztrunga Dávid - sokkal jobban átérzem, amit a költő mondani akart. Ha elmondhatom másoknak is, akkor megsokszorozódik, amit mondani szeretnék.
Szurmik Zoltán még arról is szól, hogy aki verset tanít, szaval, ismertet, nekik szeretni kell a műfajt, mert különben nem szereznek újabb versbarátot.
Anélkül pedig, mint tudjuk, kerek a világ, de messzire sem olyan szép és érdekes.
Kruzslicz Pál