Az első Kossuth-szobor felállítása

Száztíz éves műalkotás a városházán

Kossuth mellszobra

Közismert, hogy Kossuth Lajos teljhatalmú országos népfölkelési biztosként járt először Szentesen, az alföldi toborzó körútja során. 1848. október elsején délután érkezett városunkba, s a főtéren lelkesítő beszédet intézett a szentesi néphez. A város népgyűlési jegyzőkönyvének bejegyzése szerint: "A minden felől hallatszott éljen felkiáltások között Kossuth Lajos országos teljhatalmú biztos megköszönvén a szíves elfogadást, - számos lovas őrsereg elő kíséretében az utcákon hullámzó néptömeg közt városunk piacára beérkezett, - hol is a minden felől öszve tódult és tág piacunkon meg nem fért néptömeg között az esten felállított szószékre Kossuth Lajos országos biztos úr a szűnni nem akaró éljenzés közt fellépvén, minden lelkes honpolgárt megható lelkes beszédjei által városi közönségünket az általános népfelkelésre felhívta, - mely felhívásra városunk lelkes lakosai felhevülve általános és lelkes felkiáltások közt hazáért élni halni nyilvánítván magát, a felkelésre készségét többszöri felkiáltások közt ismételte." Kossuth az éjszakát Boros Sámuel főbíró házában, a volt jegyzői lakban (Hajdú Lajos u. 1.) töltötte. Másnap kinevezte a népfölkelők parancsnokait, és folytatta toborzó útját Szegváron, Mindszenten, Hódmezővásárhelyen és Szegeden.

A Kossuth személye iránti ragaszkodás ettől kezdve töretlen maradt a szentesiekben, - talán mondhatjuk, hogy napjainkig. Ennek számos megnyilvánulását ismerjük: a szentesiek az 1869. évi országgyűlési választáson közfelkiáltással Kossuth Lajost választották meg a város országgyűlési képviselőjévé; a város 48-as érzelmű polgárai 1870-ben az újonnan alakult Szentesi 48-as Népkör tiszteletbeli elnökévé választották, majd 1875-ben kísérletet tettek hazahívására; 1887-ben egyhangú lelkesedéssel Szentes díszpolgárává választották; 1892 szeptemberében - 90. születésnapja alkalmából - a városi képviselő-testület határozatot hozott életnagyságú képének megfestésére a közgyűlési terem számára; kimondta továbbá, hogy a város főterét, valamint a vasúthoz vezető főutcát Kossuth Lajosról nevezi el. Ugyanebből az alkalomból 1000 forintos tőkével Kossuth-alapítvány létesült a helybeli gimnazisták javára.

Szoboravató 1898. Március 15-én

Kossuth 1894. március 20-án bekövetkezett halálának híre mély részvétet keltett. Turini ravatalánál Sima Ferenc országgyűlési képviselő helyezte el Szentes város koszorúját, a parlament megbízásából közreműködött Kossuth hamvainak ha-zaszállításában és az országos gyászünnepély meg- szervezésében. A városi közgyűlés részvéttáviratot küldött Kossuth fiainak, s intézkedett a kegyelet lerovásának méltó módjáról. Ekkor határozta el, hogy addig is, amíg a város Kossuth Lajosnak szobrot emelhet, egy díszes emlékkővel jelöli meg a főtérnek azt a helyét, ahol 1848-ban Kossuth a beszédét tartotta.

A szoborállítás eszméje nem merült feledésbe.

A gyűjtés nyomban megkezdődött, de a befolyt öszszeg egyelőre csak egy szerény méretű és kivitelű mellszobor beszerzését tette lehetővé. Ennek leleplezésére 1898. március 15-én - a forradalom és szabadságharc 50 éves évfordulóján - került sor. A szobor talapzatán Kossuth Lajos neve alatt ez állt: "Eljöttem, hogy megkérdezzem a Magyar Nemzettől, meg akar-e hát halni rabszolga módra gyalázatosan, vagy élni akar szabadon és dicsőségben. E helyen mondta Szentes népének 1848. szeptember 26-án." A dátum ugyan téves, de a szándék nemes volt; örök emléket állítani a nagy hazafinak.

A Kossuth-kultusz továbbélését bizonyítja, hogy születésének 100 éves évfordulójáról - 1902. szeptember 19-én - fényes külsőségek között emlékeztek meg; néhány hónappal később pedig (1903. április 20-án) kimondták, hogy az ideiglenesnek szánt mellszobrot egy méltóbb emlékművel cserélik fel a város főterén. A megvalósítás ugyan évtizedekig váratott magára, de végül 1934. október 21-én sor kerülhetett a művészibb kivitelű, egészalakos Kossuth-szobor leleplezésére (Tóth István szobrászművész alkotása).

A Kis György és Gerenday Béla budapesti szobrászok műhelyében készült Kossuth-mellszobrot a városháza folyosóján helyezték el, ma is ott található.

Labádi Lajos