Akik az utcát választják

Helyben és az egyházmegyétől is kapnak segítséget

Szállás helyett egy közterületi "hajlék".
Takarásban a lakója.

Múlt heti számunkban beszámoltunk arról, hogy jelen pillanatban közel ötvenen veszik igénybe a város határában lévő hajléktalan segítő központ ellátási formáit. Vannak, akik a nappali melegedőt választják, a népkonyhán étkeznek, az éjjeli menedékhelyen alszanak vagy az átmeneti szállón húzzák meg magukat. Azt is leírtuk, hogy több pályázaton nyert a központ, mely nagy segítséget jelentett a fejlesztésekhez és az ellátások fenntartásához.

Vannak azonban olyan hajléktalanok is, akik nem költöznek be az intézménybe, hanem a város különböző elhagyatott épületeiben, bérházak lépcsőházaiban, illetve omladozó tanyákon próbálnak meg életben maradni. Lehetnek szívesség lakáshasználók is, valamint olyan épületekben is lakhatnak, amelyek nem lakás célra valók. A hajléktalan segítő központ munkatársai nekik is segítenek, többek között az utcai szociális munkára nyert 735 ezer forint felhasználásával.

- Utcai szociális munka Szentesen nem működik, mert az 50 ezer fős lakossághoz van a törvény szerint rendelve. Két éve erre az ellátási formára kiegészítő ellátásként pályázunk. Az utcai munkát téli időszakban végezzük, minden nap este 6 órától 10 óráig van kint két munkatárs az utcán. Mindig végig látogatjuk az általunk már ismert fix pontokat, ahol mindig vannak hajléktalanok, egyébként pedig kutatjuk a tartózkodási helyüket különböző lakossági bejelentések és információk alapján. Azok azonban, akik kimaradnak az intézményi ellátásból, nem biztos, hogy be akarnak költözni a szállóra. Munkatársaink megpróbálják meggyőzni őket a bentlakás előnyeiről, ha mégsem akarnak bent tartózkodni, akkor pedig legalább azt megpróbáljuk elérni, hogy bejöjjenek fürdeni és étkezni, valamint ruhát adunk nekik. Megvizsgálja őket dr. Vígh István is, aki heti két órában rendel nálunk - mondta el lapunknak Kocsyné Takács Ildikó.

A hajléktalan segítő központ vezetője arról is beszélt, hogy ők a hajléktalanokat csak megkérhetik ezeknek az ellátásoknak az igénybe vételére, de senkit sem kötelezhetnek rájuk. Visznek nekik meleg ruhát, védőitalt, élelmet, illetve szükség esetén gyógyszert, fájdalomcsillapítót is. Az ételvásárlást pályázati pénzből finanszírozzák, vesznek tartós élelmiszereket, konzerveket, kekszet és májkrémet. Ezen kívül pedig ruhákkal is ellátják a rászorulókat.

- Nagyon jó kapcsolatunk van a Szeged-Csanádi Egyházmegyei Karitásszal, tőlük szoktunk kapni ruhaadományt, amelyet egy kis raktárban tárolunk. Emellett pedig rengeteg ruhaneművel lát el minket Ollai Istvánné önkormányzati képviselőasszony is, helyben tőle mindig segítséget tudunk kérni. Az ételek és a ruhák mellett azonban zuhanyzási lehetőséget is biztosítunk azoknak a hajléktalanoknak, akik nem költöznek be az intézménybe. Működik nálunk nappali melegedő is, ahova napközben bárki bejöhet és megmelegedhet. Ezen kívül pedig ki is moshat itt bárki automata mosógéppel, mosóport is biztosítunk, és meg is tudják szárítani ruhájukat - mesélte Kocsyné Takács Ildikó.

A hajléktalanok igény szerint főzni is tudnak, vannak edények, alapanyagokat is adnak a szállón az ételek elkészítéséhez. Hétköznaponként pedig működik az intézményben egy 20 adagos népkonyha is. A téli krízis étkezésre nyert pályázati pénzből pedig nemcsak az utcán élő hajléktalanokat látják el, hanem a bennlakóknak is biztosítanak reggelit és vacsorát igény szerint, s a hétvégi étkezésükről is gondoskodnak. - Nem nagyon drága félkész ételeket veszünk, hanem olyan alapanyagokat, amelyeket meg tudnak főzni. Ők is családban éltek, önellátók, tudnak főzni. Sokszor azonban együtt főznek. Van egy ember, aki nagyon jól főz, szakács végzettsége van. A többiek kuktaként segítenek neki a hétvégi ebédkészítésben - mondta el lapunknak a hajléktalan segítő központ vezetője.

Cs. I.