A Sarlós isten feltárója

Emléktáblát állítottak Csalogh Józsefnek

Múzeum a múzeumban - hirdette egy kiállítás meghívója, ami a Koszta József Múzeum ligeti épületébe invitált, ott is a 110 éves történetüket feldolgozó bemutatóra. Pedig nemcsak az épületben zajlottak az események, hanem a múzeumon kívül is. Szép emléktáblával örökítették meg az intézmény legendás vezetőjének, Csalogh Józsefnek máig ható munkásságát.

A múzeum falán elhelyezett emléktáblánál a mindenki által tisztelt professzor, dr. Trogmayer Ottó mondott avató beszédet. Ahogy a visszaemlékezésében fogalmazta: régészinas korában már ott lehetett a máig sokat emlegetett Csalogh József közelében. Sokat tanult - mondta a neves kutató - a kitűnő régészek, fél évszázad alatt felhalmozott tudásából.

Közéjük tartozik a száz éve született Csalogh József is, aki másfél évtizedet töltött a ligeti múzeum falai között. Közben folyamatosan öregbítette Szentes és természetesen a maga hírnevét. Elsősorban szakmai körökben világhírűvé lett leleteivel, közleményeivel és tudományos elméleteivel. A neves régész a Torontál megyei Pancsován született, a Duna-partján, 1908. március 13-án. Apjától a Csalogovics nevet örökölte. A trianoni döntés után kalandos életútja Pécsett folytatódott, ahol az egyetemen földrajz-történelem szakos oklevelet szerzett. Ezután a Pázmány Péter Tudományegyetemen régészetből doktorált és az ókori kelet népeinek történetéből. Történt mindez 1930-ban. Nevét l937-ben magyarosította Csaloghra.

Dr. Trogmayer Ottó a táblaavatón ismertette Csalogh József munkásságát is. Először a Magyar Nemzeti Múzeum gyakornoka lett, majd Bécsben a Collegium Hungaricum lakója. 1932 és 1946 között a szekszárdi múzeum munkatársa, később igazgatója. Innen előbb a pécsi múzeumhoz került, majd Keszthelyre, ahol ismét igazgató. A Jász Múzeumot vezette 1951-től 1954-ig, majd a szentesi múzeum igazgatójaként ment nyugdíjba 1968-ban. Életét visszavonultan - Budapesten fejezte be 1978-ban.

Dr. Trogmayer Ottó 1957-ben találkozott először Csalogh Józseffel, a szentesi múzeumban. A kísérleti régészetről vallott munkamódszere nagy hatást gyakorolt, a már Európa-szerte ismert régészre. Ebbe a régi elméleteket korrigálta a józan paraszti ész megfigyeléseivel.

Csalogh József volt az első, aki akkor vitatkozni mert a csalhatatlannak vélt tudósokkal. A sokszor zsákutcába vezető elméletei legalább olyan fontosak a régészek számára, mint az igazi hírnevet meghozó, szegvári isten-szobrok. A tudomány bástyáin túl, kedves, tréfás és csínytevésre mindig vállalkozó embert ismert meg benne a tanítvány, dr. Trogmayer Ottó.

Soha nem kapott hivatalos elismerést, de még igazi köszönetet sem! "Legyen nevedre büszke minden szentesi polgár, minden magyar régész és a múltat megbecsülő, minden magyar ember" - ezekkel a szavakkal leplezte le a múzeum falán elhelyezett emléktáblát a magyar régészet doyenje, dr. Trogmayer Ottó.

Kruzslicz Pál