A gimnázium legkitűnőbb tanárai

Több mint 300 éves múlt (II.)

A gimnázium tanári kara, 1927 (Középen Járay Imre igazgató)

A középtanodában folyó oktatás magas színvonalának kialakítása és folyamatos szinten tartása mindenkor a nagy tudású- és ragyogó műveltségű tanárárainak volt köszönhető. A korai rektorok közül kiemelést érdemel: Sípos József, aki 1805- 1818 között szolgált Szentesen, s aki kivette részét a nyelvújítási küzdelmekből; Hajdú Lajos (1813-1901) professzor, akit a szabadságharc idején kifejtett tevékenysége miatt kötél általi halálra, majd kegyelemből 20 évi várfogságra ítéltek (utca és emléktábla őrzi nevét); vagy Oroszi Miklós (1822-1892), aki szintén professzori rangban vezette a latin és német osztályokat, s aki utóbb városi tanácsnok, polgármester és országgyűlési képviselő lett. Valamennyien a Debreceni Református Kollégiumból kerültek Szentesre.

Az 1859-es iskolaalapítás idejéből Zolnay Károly (1833 -1925) nevét kell az első helyen megemlíteni, aki legtöbbet tett a tisztán gimnáziumként működő intézmény megalakításáért, s aki 1859-től 1899-ig tanárként és igazgatóként szolgálta iskoláját. Negyvenéves munkásságát az uralkodó a Ferenc József Rend Lovagkeresztjével ismerte el; utca viseli nevét; a gimnáziumban életnagyságú portréja és egy emléktábla őrzi emlékét.

Zolnay küzdőtársa volt Csukás Benjámin (1833- 1879), aki igazgatóként részt vett az V-VI. osztályok megszervezésében. Ő jelentette meg az iskola első Értesítőjét 1865-ben. Utóbb a Városi Iskolaszék elnökévé és egyházi főgondnokká választották. Sajnos fiatalon elhunyt.

Az ifjabb generációhoz tartozó kiváló tanáregyéniségek voltak: Balázsovits Norbert (1847-1913) igazgató-tanár, egyben a Szentesi Iparos Ifjak Önképző Körének elnöke, lapszerkesztő, megyei és városi képviselő; Pólya Ferenc (1848-1901) latin, görög, magyar és történelem szakos tanár, a diákok kedvence, a Horváth Mihály Önképző Kör megalapítója, szintén megyei és városi képviselő, a Szentesi Kaszinó elnöke; Derzsi Kovács Ferenc (1857-1941) földrajz, természetrajz, görög irodalom, bölcsészet és ének-zene szakos tanár, karnagy, a Csongrád Vármegyei Történelmi és Régészeti Társulat főtitkára, a Népfőiskolai Tanfolyam elnök-igazgatója, a Kultúregyesület alelnöke, a Szentesi Filharmonikusok elnöke; Molecz Béla (1874- 1945) nyelvtudós, bölcseleti doktor, a Magyar Nyelvőr munkatársa; Dr. Berecz Sándor latin, történelem és francia szakos tanár, aki 1896-ban megírta a szentesi főgimnázium történetét, amely ma is alapvető munka.

A közbejött első világháború idején 8 tanár és 92 diák vonult be katonának, és közülük többen nem tértek haza folytatni tanulmányaikat.

Az I. világháború utáni generáció legkiválóbb tanárai (a teljesség igénye nélkül): Ádámosi (Adameszk) Jusztin (1875-1951), a görög-római klasszika-filológia tanára, akit városszerte Juci bácsiként emlegettek nagy tisztelettel; Bárdos Rezső (1885- 1951), a magyar és latin nyelv tudós tanára, aki Babits Mihállyal állt szakmai levelezésbe; Matyó Sándor (1876-1955), a magyar-latin, történelem és természetrajz oktatója; dr. Soltész Gyula (1884-1959) latin-történelem szakos tanár, Járay Imre (1883-1962), a gimnázium 1924-1942 közötti igazgatója, a csongrádi fiókgimnázium megszervezője; Zolnay Dezső (1891-1966), az iskolaalapító Zolnay Károly fia, a gimnázium egykori növendéke, a híres Eötvös Kollégium diákja, aki rendkívüli műveltségre és nyelvtudásra tett szert (szaktárgyai a magyar, latin, görög és francia nyelv és irodalom voltak, de nyelvismerete kiterjedt a német, angol és olasz nyelvekre is); dr. Mihóczy Rezső (1889-1968) latin-történelem szakos tanár, cserkészparancsnok; Derzsi Kovács Jenő (1889-1969), a természetrajz, vegytan és földrajz tanára, emellett jeles népdalgyűjtő és zeneszerző, a helyi Színügyi Bizottság alelnöke; Szöllősy Géza (1901-1970) igazgató-tanár, aki a második világháború nehéz éveiben vezette a gimnáziumot; dr. Mátyás Sándor (1908- 1987) magyar-latin-angol-francia-orosz szakos tanár, Németh László barátja; Terney Béla (1905-1972) művész-tanár, iskolaigazgató, a középiskolás kollégium névadója.

Az 1950-es, 1960-as évektől a szentesi gimnázium tantestületének gerincét képezték: a humán szakos Bácskai-házaspár és Kovács-házaspár; a kémiát, fizikát és matematikát tanító Gidó-falvy-házaspár és Kátai-házaspár; a tankönyvíró magyar-francia szakos: Nagyaj-tósi István; a kirándulásokat szervező: dr. Bakó Károly; a legendás hírű történelemtanár: Tóth Ernő; a kiváló bölcsész, későbbi levéltár-igazgató, helytörténész: dr. Barta László; a szigoráról ismert angol-orosz szakos tanár: Lászlóné Zsuffa Gabriella; a példamutató tornatanár: Gaál Tivadar válogatott tornász; a közkedvelt matematikatanárok: Kiss Hajdú Teréz és Elek Sándor; a népszerű biológus: dr. Korom József; a remek földrajzos: Sinóros Szabó Edit. - és még hosszan folytathatnánk a sort.

Labádi Lajos