Bajban az iskolák

Csökkenő gyereklétszám

Idén 1775 gyerek tanul Szentes általános iskoláiban, megközelítőleg tíz kisdiákra jut egy pedagógus. Az arány lényegében évek óta nem változott, a gyermekek száma viszont riasztóan csökken. 2004-ben még 1993-an tanultak a település alsó fokú oktatási intézményeiben, míg a 2008/ 2009-es tanévre mindössze 140 gyereket írattak be a szülők az önkormányzat által fenntartott négy általános iskolába.

Szűcs Lajos alpolgármester szerint a következő tanévben két osztállyal kevesebb indul. Bár ez még nem végleges. Az alpolgármester úgy véli, hogy az alkalmassági vizsgálatok eredményétől függően még némiképpen változhat ez az adat - tizenöt gyermekről még nem derült ki, hogy megkezdhetik-e tanulmányaikat -, de az alapvető probléma kezelése elodázhatatlan. Az önkormányzat soros ülésén az oktatási rendszer finanszírozási lehetőségei, továbbfejlesztési koncepciója címmel benyújtott anyag tárgyalásakor elhangzott: elértek egy olyan pontra, amikor dönteni kell arról, hogyan alkalmazkodjanak az elkövetkezendő évek tanulmányaihoz, hogyan próbálják átszervezni az oktatási rendszert, hogy még hatékonyabb legyen.

Horváth István az uniós átlaghoz vinné le a létszámot. Elmondta, az óvodai pedagógusoknál az egy pedagógusra jutó gyermeklétszám az unióban 16, míg nálunk 11 fő. Az általános iskolai létszámra vetítve ez az arány 11, illetve 15,7 a megyében. Szentesen 170 pedagógus dolgozik, a megyei átlag számítása szerint 120 főnek kellene lennie.

Kozák János arra hívta fel a figyelmet, hogy hiába hoznak határozatot arról, hogy az iskolákban nem lehet fél osztályokat indítani, ettől függetlenül indultak ilyen osztályok, és szankciók nincsenek.

Dongó László kérte, a képviselő-testület olyan intézkedési tervet fogadjon el, amely a következő 10 évben rendezi a város közoktatási problémáját. Hozzászólásában kitért arra, hogy az iskolai férőhelyek száma 2270, ám a 2008/2009-es tanévre 1730 körüli gyermek beíratása várható. A demográfiai adatokból kiolvasható, hogy a következő években közel százzal csökken a tanulói létszám. A képviselő kérte, olyan tervet foganatosítsanak, amely szerint az egy pedagógusra jutó tanulói létszám megközelíti a megyei és országos átlagot. A megtakarítás bizonyos hányadát felhasználva egyes iskolákhoz fejlesztő,- és gyógypedagógusokat, valamint egyéb, oktatást segítő személyzetet kell biztosítani, amellyel az oktatás színvonalát javítani tudják.

Dr. Bácskainé Fazekas Márta, a művelődési és oktatási bizottság elnöke elmondta: az új finanszírozásban az átlaglétszám alatti osztályoknál a normatív támogatás nem vehető igénybe, az osztályokat össze kell vonni. Átgondolandó a szabad kapacitással működő iskolák, óvodák, valamint az úgymond feleslegessé váló pedagógusok sorsa. Megkérdezte, vajon egyszerre kell-e meglépni minden összevonást, vagy tudnak egy kis toleranciát mutatni?

Kozák János, a pénzügyi bizottság elnöke egyetértett azzal, hogy a pedagógus létszám jelentős részét vissza kell forgatni egyéb feladatok ellátására. A megtakarítás 100 millió forintnál többre tehető. Ha csak ennek a felét fordítják forráshiányra a másik feléből az iskolák plusz feladatot tudnak ellátni. Ezzel együtt nem tud támogatni olyan intézkedést, amely elbocsátással jár, ezeket a lépéseket megfontoltan, emberségesen kell meglépni. A koncepcióban a megyei átlag elérése lehet a cél.

Kálmán János felvetette: miért kell az európai átlaghoz csatlakozni, amikor a magyar keresetek messze elmaradnak attól.

Szirbik Imre polgármester, országgyűlési képviselő így fogalmazott: az a tény, hogy a számok elmaradnak az országos átlagtól, azt jelenti, hogy Szentesen a pedagógus intenzívebben tud foglalkozni a gyerekekkel. Az elmúlt években az óvodákban nyugdíjazással építettek le létszámokat. Ma 28 pedagógus álláshelyről van szó, 10,5 gyerekkel szemben 15 gyerek fog jutni egy óvodapedagógusra. Tény, hogy a város az országos átlagnál több mint negyedmilliárd forinttal többet fordít az oktatásra. Javasolta: a megtakarításra váró összeg maradjon benne a rendszerben, ha olyan a hatékonysága.

Geréné Dunaháti-Vas Márta kijelentette: nincs értelme az OECD (több európai államban működő) átlaghoz hasonlítani az óvodai csoportokat, hiszen nálunk mások a körülmények. Számos hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyerek van. Ehhez szakemberek kellenek, nálunk ezek a feltételek nincsenek meg. Az EU-s országokban a gyógypedagógiai aszszisztens és a dajka a csoportban tartózkodik, míg nálunk a dajka takarítási és étkeztetési feladatot lát el. A foglalkozások alatt az óvónő egyedül van a gyerekekkel.

A legtöbb csoport osztatlan, együtt vannak a 3 éves korú gyerekek az SNI-s, közel 8 éves gyerekekkel.

Szűcs Lajos válaszában kitért arra, hogy az OECD-vel kapcsolatos összehasonlítás sántít. Több olyan ország van, ahol a két tanító mellett még két olyan pedagógus van, akik segítik a munkát, de a létszámba nincsenek benne. A kisegítő létszámnál szerepelnek. Minden átalakításnál úgy csinálták meg, hogy a nyugdíjas korúak mentek el, a családot eltartó pedagógusokat pedig elhelyezték. A következő átalakításoknál ezt már nem tudják megtenni. Meg kell nézni a statisztikát, hogy iskolánként hány hátrányos helyzetű és hány halmozottan hátrányos helyzetű gyerek van. Figyelembe kell venni, hogy a pedagógusok milyen gyerekekkel dolgoznak. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekhez mindenképpen kell a felzárkóztató pedagógus. A közoktatási törvény valóban meghatározza a csoport- és osztálylétszámokat, amelyhez közelíteni kell. Tenni kell valamit. Elképzelhető, hogy át kell irányítani azokat a tanulókat, akik nem a körzetbe tartoznak - jegyezte meg az alpolgármester.

A képviselő-testület az ügyben a végső döntést májusi ülésén hozza meg.

Addig is maradjon itt néhány adat: a Deák Ferenc Általános Iskolába 20, a Damjanich János Tagiskolába 11, a Petőfi Sándor iskolába 15, a Koszta József iskolába 63, a Klauzál Gábor iskolába 31, míg a nem önkormányzati, egyházi fenntartású iskolák közül a Kiss Bálint Református iskolába 56, a Szent Erzsébet Katolikus iskolába 45 gyereket írattak be.

Lovas József