Dr. Dobos Andrást ez év április 1-jén nevezték ki a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal szentesi területi hatósági főorvosának. Mint mondja, az elődök, Polner és Gombos doktor után nem könnyű feladatot vállalt, úgy véli, velük magasra tették a mércét. Annak megfelelni önmagában is kihívás.
Változásokról beszél. Azt mondja, tíz évvel ezelőtt tizedannyi volt az állatállomány, és egytizede a papírmunka. Most az állatlétszám csökkenésével ez az arány megfordult. A bürokrácia "legyőzésében" Farsang Erzsébet hivatalvezető, és helyettese, Lupsa Krisztina áll segítségére, illetve azok a hatósági és jogosult állatorvosok, akik az állammal kötött szerződés alapján ezen a nagy területen (Vásárhely, Orosháza, Csongrád által bezárt háromszög) végzik munkájukat. Vallja, a főállat-orvos feladata, hogy egy legyen a munkatársai között, kollégáival együtt védje az állategészségügyet. Főként, hogy az emberek élelmiszerbiztonsági szempontból kiváló minőségű árukat fogyaszthassanak. Megnöve-kedett az élelmiszeripar által gyártott áruk skálája. Gondoljunk bele, a tegnap Németországban előállított termék ma már bent van az országban. A feladat nagy - mondja.
Dr. Dobos András a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerbiztonsági szakértője, valamint az európai parlament agrár-főbizottságának élelmiszerbiztonsági tanácsadója. - Ily módon lehetőségem van például a háztáji fellendítéséért tenni. Elmondtam Brüsszelben is, mennyire hiányoznak az apró szúró-vágóhelyek Magyarországon, megfelelő állatorvosi működéssel a háztáji ágazatban ismételten sok embernek munkát tudnának biztosítani. Ebbe máris nagy előrelépés történt, erről egy későbbi alkalommal beszélhetünk - jegyzi meg.
Munkamegosztást készítettek, figyelembe véve, hogy ki mely területek specialistája a szakmában. Mindegyik feladatnak van egy részfelelőse. Általános helyettes: dr. Molnár Béla, további munkatársak: dr. Hobot Gábor (é-lelmiszerhigiénia), dr. Lehoczky János (szarvasmarha ágazat), dr. Bikádi Péter (háztáji ágazat), dr. Olti Antal (juhászati ágazat).
- Előrebocsátom, nem büntetőhatóság vagyunk, hanem úgymond segítőhatóság - tájékoztat. - Első körben nem büntetünk, de ha valaki ezt a segítőszándékot nem értékeli, a következő körben a büntetés a fogyasztók érdekében nem marad el. Gondoljunk bele: egy év alatt 6 ezer ellenőrzést végeztünk, ez nem azért van, hogy a papírokat gyűjtsük, hanem azért, hogy a szentesi kerületben dolgozók és fogyasztók biztonságos élelmiszert kapjanak, járványvédelem szempontjából a telepek rendben legyenek, állatról emberre történő megbetegedések ne jöjjenek elő. A kerületben 150 ezer sertés van, a baromfiállományról nem is beszélve, az országos átlagnál több. Mindez komoly járványvédelmi munkát igényel. Emellett sok az előállító, forgalmazó kereskedelmi egység is.
Nagy bánata, hogy a háztáji állomány lecsökkent Magyarországon.
- Részint hibás beavatkozások történtek, vágóhidakat zártak be - mondja. - Olaszországban falusi, illetve regionális turizmust akkor enged a hatóság, ha arra a vidékre jellemző ételeket az ott előállított állatokból tálalják föl, 24-48 órával korábban levágva. Az állam ekkor ad támogatást. A falvak állattartási rendeletével nem tudok egyetérteni. Hogy egy faluban több legyen a virág, mint háziállat egy-egy istállóban, érthetetlen. A háztáji ágazatban előállított élelmiszer lényegesen magasabb színvonalú, mint egy állattartó telepen. A nagyüzemből szintén kiváló minőségű termék jön ki, de pontosan az a plusz hiányzik belőle, ami a háztájiban megvan. Azért dolgozunk, hogy a háztáji értéke is visszaálljon.
Lovas József