A Horváth Mihály Gimnázium a drámatagozat harmincéves fennállásának alkalmából találkozót rendezett június 20-21-én. Pénteken 18 órától az ifjúsági házban vetítéssel egybekötve nyitották meg Ratkai János fotókiállítását, majd 19 órától egy volt diák, Horváth Krisztián és együttese játszott az ifjúsági parkban. 20 órától Perjésné Dózsa Erzsébet, Keserű Imre, Poszler György, Rácz Attila (a színművészeti egyetem tanára), Fesztbaum Béla (a Vígszínház művésze), Hollmann Endre és Papp László felolvasóestje volt hallható és látható a zeneiskolában.
Poszler György, a felolvasóest szervezője elmondta, hogy a műsor eredetileg március 15-ére készült, Budapesten adták elő egy kamaraszínházban. Címe: A legendákat a nép szövi. A fellépők megegyeztek, hogy Szentesen a drámais találkozón is előadják a forradalmakról szóló történeteket. Hozzátette, hogy szóról szóra ugyanaz hangzott el, mint március 7-én Pesten. Arról szóltak a történetek, hogy mit csinál egy ember, ha döntéshelyzetbe kerül? Karinthy Frigyes, Cserna-Szabó András, George Orwell, Karinthy Ferenc, Milan Kundera és Danilo Kis műveiből hangzottak el részletek.
Másnap délután 15 órától az ifjúsági park szabadtéri színpadán a volt drámaisok adtak elő osztályonként egy-egy produkciót.
A találkozó szervezője, Csapiné Matos Ibolya elmondta, hogy 1978-ban Vár-konyi Zoltán, a Színművészeti Főiskola tanárának kezdeményezésére jött létre három helyen az országban irodalmi-drámai tagozat. Először színész középiskolákat akart, tehát művészeti képzést. A megvalósítás során irodalmi-drámai tagozatos osztály lett, és nem színészképző, hanem színházi neveléssel egyetemes képzés. Azóta megszűnt a másik két iskola, ahol elindult a képzés, viszont egy évvel később a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnáziumban hasonlót indítottak. Ők jövőre lesznek harmincévesek. A debreceni Ady Endre Gimnáziumban, a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnáziumban és egy szolnoki gimnáziumban is működik hasonló tagozat.
A 30 év alatt nagyon sokan végeztek a HMG drámai tagozatán. Évfolyamonként 2-3 emberből lett színész, de sokan köszönhetik ennek az iskolának, hogy ahol most az élet találja őket, ott tudnak talpraesetten és kreatívan dolgozni. Sok szakmában megállják a helyüket az itt végzettek, a többi között orvosok, mérnökök, színházi területeken dolgozók, pedagógusok lettek a volt drámaisok.
- Az eddigi találkozókon nagy hangsúlyt kaptak a nagy neveink - mesélte a szervező. - Ez nekik mindig kötelességízű volt. Most azt szerettük volna, hogy mindenki csak találkozni jöjjön ide. Legyen egy kis szereplés, hiszen ez a lényege, de senki ne érezze azt, hogy neki azért, mert befutott a pályáján, valamit tennie kell.
Az itt töltött évek során szoros baráti szálak szövődnek a tanárok és a diákok között, és később is tartják a kapcsolatot osztályonként 2-3 emberrel, akik mozgósítják a többieket a találkozóra. A felhívásban szerepelt, hogy a résztvevők műsorszámmal készüljenek. Péntek délután óta beszélgettek arról, hogy mit is kellene csinálni.
"Belerondított" az ünneplésbe a megyei közgyűlés csütörtöki döntése, miszerint új igazgatót neveztek ki az intézmény élére, és nem az általuk ismert és 85 százalékban támogatott gimnáziumi tanárt, Tóth Tibort.
Szombaton tapsviharral köszöntötték a tagozatot megteremtő Bácskai Mihály nyugalmazott igazgatót. Az elbocsátott drámatanár, Keserű Imre konferálta a műsorszámokat, és a Sárga rózsa című dallal búcsúzott régi és jelenlegi diákjaitól.
M. A.