Előtérben a turizmus fejlesztése

Átszervezik a város sportlétesítményeit

A város sportlétesítményei idáig egy költségvetési intézményként működtek. Szervezetileg a sportközponthoz tartozó önkormányzati alapfeladatot ellátó sportcsarnok, a foci- és kézilabdapályák, a volt berekháti iskola tornaterme, valamint a ligeti uszoda, az üdülőházak és a teniszpályák. Az önkormányzat legutóbbi, június 27-i ülésén a sportintézmények tevékenységének, működésének, irányításának és gazdálkodásának átvizsgálása volt napirenden.

Az anyag januárban már megjárta a képviselők asztalát. Az első olvasat tárgyalásakor felvetődött a szervezeti átalakítás gondolata. Januárban három, míg a mostani ülésen négy változat közül választhattak a döntéshozók. A variációk: marad minden a régiben (a); önálló gazdálkodási intézményi formában működtetik az egészet (b és c); ketté választva az intézményeket, a ligeti uszoda, a teniszpályák, és az üdülőházak egy nonprofit gazdasági társasággá alakulnak, a többi továbbra is önkormányzati intézmény marad (d). Elhangzott, a térség valamenynyi fürdője így működik.

Elöljáróban Szirbik Imre polgármester, országgyűlési képviselő arról tájékoztatott, hogy egyes intézményeknél nagyobb az önkormányzati támogatás, mint a bevétel, az uszoda esetében a sima árbevétel közel egyharmadát viseli az uszoda költségeinek, egyharmada sporttámogatás, a többi általános költségvetési támogatás. Az üdülőházak, ha szelíden is, de nyereségesek, a szentesi kihasználtsága 36, míg a Dél-alföldi átlag 25 százalék ebben a kategóriában.

Kozák Jánosnak továbbra is kétségei maradtak azzal kapcsolatban, hogy szabad-e hozzányúlni a jelenlegi szervezeti felálláshoz. Elmondta: az átszervezés után a vezető abban érdekelt, hogy minél nagyobb megtakarítást érjen el, ami bizonyos korlátozásokat vonhat maga után, és az talán a város vízi sportját veszélyezteti. A dolog nem egyeztethető össze azzal a koncepcióval, hogy Szentes sportváros, s egyik vezérhajója a vízilabda csapat. A cél az, hogy az önkormányzati támogatás csökkenjen, jelentette ki a képviselő elismerve, hogy az utóbbi években az uszoda bevétele nő, az önkormányzati támogatás pedig csökken. Ez azzal vethető összefüggésbe, magyarázta, hogy az uszodában olyan szolgáltatások vannak, amelyek vonzóak az emberek számára, a létesítményt évről évre többen látogatják. Ezt fokozni lehet például azzal, hogy a nagy melegben később zár be, növelik a tisztaságot, vagy működtetik a melegvizes medencékben a légbefúvást, stb. Mindezekkel növelhető a bevétel és csökkenthető az önkormányzati támogatás. A képviselő gondja az, hogy az ott dolgozók eddig közalkalmazotti fizetést, közalkalmazotti juttatásokat élvezhettek, és a "d" változattal szerinte hátrányosabb helyzetbe kerülnének.

Móra József kijelentette: nemcsak a vezetőtől függ egy uszoda gazdálkodása, hanem a használóitól is. Jó lenne, ha a sportolók az edzésidőn túl hagynák a vendégeket is fürdeni. Az uszoda használatához a sportolói bérlet időhöz kötött. Utána a sportoló is ugyanolyan vendég, mint bárki más, aki igénybe veszi a szolgáltatást. Úgy kell használni az uszodát, hogy nem tönkretenni benne azt, ami megvan, jelentette ki a képviselő azzal együtt, hogy elismerte, sok érdek sérül majd a változtatással. Mindamellett a változtatás híve, mint mondta, a vezetőnek így nagyobb mozgástere lesz, lehetősége a nagyobb bevételre, amennyiben plusz szolgáltatást tud biztosítani, ami a fizető vendég kényelmét szolgálja.

Dr. Rébeli Sz. Tamás túlzásnak tartotta Móra József sporttal kapcsolatos aggályait. Mint mondta, olyan problémákat vet föl, melyek előfordulhatnak ugyan, de nem jellemzőek. Példaként kiemelte: látható, melyek a következményei annak, ha a gyerekek az utcán csavarognak, ezért sem helyesli, hogy csak addig maradhassanak a sportbelépőkkel az uszodában, míg az edzés tart.

Szirbik Imre kijelentette: az átszervezés célja az, hogy az intézmény a lehető legtöbbet hozza ki magából. Ez alatt a teljes sportkomplexumot érti. Közöttük vannak olyanok, melyek pénzügyi szempontból nem igazán termelő sportlétesítmények. A foci- és kézilabdapályákat, valamint a sportcsarnokot említette, majd hozzáfűzte: a költségvetésbe történő kezelésük indokolt. Azután ott van a másik vagyon, amelynek a fejlesztését a képviselő-testület 1998-ban elindította, majd 2000-ben és 2002-ben nagyobb lehetőséget kapott, ez a strand fejlesztése, mellyel a város létrehozott egy pihenési-, üdülési- és sportcentrumot. A létesítménynek kétféle alaprendeltetése lehet: az idegenforgalom, illetve a város tömeg- és minőségi sportjának szolgálata.

Ez utóbbi célt figyelembe véve az uszoda, a szomszédos üdülőházak és a teniszpályák üzemeltetésére jövő évtől százszázalékos városi tulajdonú nonprofit gazdasági társaságot hoznak létre. Szirbik Imre elmondása szerint a kft.-től a turizmus fellendítését várják.

Lovas József