Kamerával Tanzániában (3.)
Dar es Salaamban rendezték meg az egyhetes fesztivált
Harmadik nap
Az International Student Week in Tanzania (ISWiT) idén tíz éves, minden második évben rendezik meg az ország központjának számító Dar es Salaamban. Fesztivál a világ minden tájáról érkező egyetemistáknak, folyamatosan működőként az egyedüli Afrikában. A rövid, 3-4 éves bachelor egyetemi szakok a fő okai, hogy szervezői minden egyes alkalommal gyakorlatilag teljesen lecserélődnek, az előző ISWiT szervezői csak alum-niként, tanácsaikkal segítik a rendezőket. A 2008-as rendezvény esetében a rendezők 600-as létszámot céloztak meg, de saját becsléseink és az ő elmondásaik alapján mi 300 körülire tennénk az idén résztvevőket. Ebből több mint 250 fiatal afrikai, túlnyomó többségük kelet-afrikai, a felülreprezentált Tanzánia mellett Kenyából, Ugandából, Nigériából érkeztek, de vannak európaiak is, idén Ukrajnából, Norvégiából, Németországból, Horvátországból, Bosznia-Hercegovinából, Magyarországról. Jeles résztvevője a rendezvénynek a Belgiumban élő iráni egyetemista, Pey-man is. A jelek szerint az idei szervezők jól mérték fel bővülésük lehetőségeit akkor, amikor az Európában hallgatói fesztiválokat szervező fiatalokat is megkeresték, hiszen ez keltette fel az érdeklődését a németországi Ilme-nau, a norvégiai Trondheim és a Pécsi Nemzetközi Kultúrhét szervezőinek is, akik mind megjelentek az ISWiT-en.
Az egyhetes rendezvény hasonlóan többnyire I-vel kezdődő nevű társrendezvényeihez kulturális programot és tudományos konferenciát ötvöz, délelőttönként előadásokkal és szekció-beszélgetésekkel, délutánonként kirándulásokkal, városnézéssel, esténként pedig mulatságokkal. Egzotikus környezete mellett a fő különbség az európai társaktól, hogy a zárt egyetemi kam-pusz adottságai miatt a rendezvény szinte hermetikusan elzárja résztvevőit Tanzániától, még az esti partikra is különbuszokkal viszik és hozzák a résztvevőket. Nincs meg a programok választásának szabadsága, aki kimarad valamiből, szúrós tekintetkre számíthat. Német és norvég kollégáink hozzánk hasonlóan elkerekedett szemekkel veszik tudomásul, hogy a megérkezéskor ismertetett programhoz képest nem ritkák a 60-180 perces csúszások, viszont a változásokról informálódni csak étkezésekkor, személyesen lehet.
Negyedik nap
Az ISWiT résztvevőit az egyetemistáknak épített 4 emeletes kollégiumokban helyezték el, a jelek szerint az elhelyezés teljesen autentikus. Év közben rendes egyetemisták laknak a szobákban, ahol most mi alszunk. Egyikünk sem mérnök vagy képzett művelője az építésztudománynak, csak saját fogalmaink közt tudjuk elhelyezni azt, amit az épületek tekintetében megfigyeltünk.
A kollégiumi szobák kétágyasak, ebben a tekintetben egyébként komfortosabbak, mint több magyarországi diákszálló, de európai szemmel nézve szembetűnő, hogy a komfort ezzel ki is merül. Az épület szélein levő folyosókat nem választja el ablak a külvilágtól, a padlók vagy a lépcső burkolat nélküliek, a betonvasak rossz illesztéseknél kilátszanak a falból. Abból, hogy a folyosókon csak férfi zuhanyzók és mosdók vannak, valamint hogy ezekre a folyosóról függöny nélküli ablak néz, arra következtetünk, hogy a mi épületünkben év közben férfiak laknak. Az ablakokon a szúnyoghálók elhelyezése pontos és alapos, nem találkoztunk éjjel egy rovarral sem, amire pedig több utazó felkészített minket.
A mi megfigyeléseink szerint gyakori, eddig átlag kétnaponta érkező és 10-20 órán át tartó víz- és áramszünetek rontják a diákszállók otthonosságát, bár a szomszédunkban lakó dar es salaam-i egyetemista Gerald szerint a kampuszon ezek jóval ritkábbak mint a város egyes kerületeiben, vagy éppen vidéken. Éppen hogy a városból szoktak "kijönni" a kam-puszra az emberek vízért kimaradások idején.
(folytatjuk)