"Megtörhettek, de meg nem hajoltam!"

Száztíz éve történt: Sima Ferenc bukása (II.)

Várható volt, hogy a csődeljárás miatt addigi hívei - akik közül sokan maguk is áldozatokká váltak - elfordulnak Sima Ferenctől. De nem ez történt. Mivel közismertek voltak az előzmények és az eszközök, a csőd Simából nem bukott embert, hanem mártírt csinált. A csőd kihirdetésekor sok ezer ember gyűlt össze, hogy tüntessen Sima mellett. Védelmére összefogott a megye addig széthúzó ellenzéke. Hegyi Antal csongrádi plébános vezetésével egy előkészítő bizottság alakult, amely közös értekezletre hívta fel a megye városainak és községeinek ellenzéki köreit. A megyei ellenzék fejének csődbe erőszakolása olyan brutális eljárás - hangzott a felhívás -, mely megköveteli, hogy "Csongrád megye öszszes ellenzéki közegei vállvetve egyesítsék minden erejüket ezen garázdálkodásaiban immár határt nem ismerő gonosz klikkuralom rabigájának összetörésére." A közös értekezletet május 25-én tartották meg Szentesen. Határozat született egy olyan egyesület alakításáról, amely tömöríti a megye ellenzéki polgárait, s célul tűzi ki a hatósági túlkapások és visszaélések elleni fellépést.

A Csongrád Megyei Ellenzéki Egyesü-let alakuló közgyűlésére 1899. május 28-án került sor a Tabák-féle vendéglő kerthelyiségében. A nagy érdeklődést jelezte, hogy a több ezer szentesi mellett a megye városai és köz-ségei 317 küldöttel képviseltették magukat. A megyebeli állapotokkal kapcsolatban a programtervezet leszögezte: "Sehol annyi embertelenséget nem szenvedett a nép, mint itt, ahol a szuronyok és a csendőrök parancsa, a közigazgatás ázsiai fegyverei pótolják még ma is a törvény, jog, alkotmány szavát", - hozzátéve, hogy rágalmazók, népirtók, sikkasztók, hamistanú-szerzők és a korrupció szövetkeznek Sima ellen. Az alakulási ívet a helyszínen 1276-an írták alá. Az ellenzéki egyesület egy hónap elteltével már 3000 tagot számlált; fiókegylete alakult Szegváron, Mindszenten, Sándorfalván, Algyőn, Dorozsmán és Csongrádon.

Az ellenzék szervezkedése nem akadályozhatta meg a Sima Ferenc elleni csődeljárás folytatását, csupán a végrehajtást lassíthatta. A tömeggondnokká kinevezett Kiss Zsigmond ügyvéd hamarosan lemondott; helyére a szegedi törvényszék Sima egykori ellenfelét, dr. Mátéffy Ferenc ügyvédet nevezte ki, aki energikusan hozzálátott a még meglévő Sima-javak felszámolásához. Elsőként zár alá helyeztette a Szentesi Lap szerkesztőségét és nyomdáját, megakadályozva ezzel, hogy a lap tudósíthasson a Sima Ferenc ellen folyó eljárásokról. (Ez ugyan nem sikerült, ugyanis Sima és hívei napokon belül új lapot indítottak Csongrádmegyei Ellenzék címen, kiadóként Sima Ferencnét tüntetve fel.)

A csőd következtében bizonytalanná vált Sima Ferenc országgyűlési képviselői mandátuma. Az összeférhetetlenségi bizottság mandátumának törlését indítványozta. A képviselőház június 23-án vitatta meg az ügyet. Megállapítást nyert, hogy az összeférhetetlenségi bizottság több ponton megsértette a házszabály előírásait, ezért a képviselők nem szavazták meg Sima mandátumának törlését. A megyei törvényhatósági bizottság, valamint a városi képviselő-testület névjegyzékéből azonban nyomban a csődnyitás után törölték Simát, így a helyi testületekben az ellenzék vezér nélkül maradt.

Politikai ellenfelei türelmetlenül várták, hogy a parlament végre megfossza mandátumától Simát. Szinte példátlan esetnek számított ugyanis, hogy egy "bukott" ember mellett, akiről már minden rosszat elmondtak és leírtak, a nép így kitartson. A parlament összeférhetetlenségi bizottsága végül 1899. december 15-én megsemmisítette Sima Ferenc mandátumát, melyet a képviselőház másnapi ülésén elfogadott, és törölték Simát a képviselők sorából. A hír vétele után párthíveinek az első reakciója az volt, hogy december 17-re népgyűlést hirdettek, amelyen tiltakoztak az összeférhetetlenségi bizottság határozata ellen, és ismét Simát kiáltották ki a párt képviselőjelöltjének.

Választói ugyan mindvégig kitartottak Sima Ferenc mellett, de a csődeljárás és a felszaporodott egyéb perek felőrölték erejét; nem tudott többé talpra állni. Alig múlt ötven éves, amikor 1904-ben Amerikában elhunyt. László nevű fiát a küzdelem folytatására buzdította. Erről szóló levele politikai végrendeletének is tekinthető: "Felveszed a küzdelmet, ahol én letettem, s harcolsz a nép oldalán, mint küzdöttem én. S innen messze országokon túl, hol a nép erős, hol jog, törvény és igazság nem széltől űzött röpke szó, hanem izmos valóság: figyelemmel kisérem lépteid, nem pusztán mint apa, hanem mint a népjog védője, ki inkább szeretlek a jog és szabadság védelmében szegényen, mint puha hajlongó derékkal fényben gazdagon. Hogy látom-e hazámat valaha, nem tudom, de Szentest örökké lelkemben hordozom. Emelkedjék, virágozzék, s áldás legyen minden szem porán!"

A II. 48-as Népkör 1914-ben díszközgyűlést tartott Sima Ferenc halálának tizedik évfordulója alkalmából. Indítványozták, hogy nevezzenek el egy utcát róla, továbbá indítsanak mozgalmat hamvainak hazaszállítása érdekében. Az esti társasvacsorán pedig felavatták az ezüstből készült díszes Sima Ferenc emlékserleget, amelynek felirata így szól: "Megtörhettek, de meg nem hajoltam!"

Labádi Lajos