A birkózás helyzete Szentesen
A Klauzál Gábor Általános Iskola DSE Birkózó Szakosztályának a vendége volt a magyar birkózás vezérkara a múlt hétvégén. Dr. Hegedűs Csaba, a MGSZ elnöke, olimpiai-, világ- és Európa bajnok, Gáspár Tamás a MBSZ Igazgatója, világ- és Európa bajnok, valamint Bacsa Péter MBSZ bíróbizottságának elnöke baráti beszélgetésen vettek részt a Délterületi Régió Birkózó vezetőinek összejövetelén.
A rendezvény előtt a delegációt fogadta Szűcs Lajos alpolgármester, akit évtizedes ismeretség, sportbarátság köt dr. Hegedűs Csabához, és akinek sok köszönhető, hogy a szentesi birkózás újra felállt. Újra vannak gyerekek, akik így kívánják a mozgásigényüket kielégíteni, és nemcsak a számítógép mellett töltik el szabadidejüket. Egy vidéki kisvárosnak nincs más lehetősége, mint alulról építkezni, és a Nemzet Sportvárosa nem engedheti meg magának, hogy ebben az ősi sportágban ne legyen lehetőség a sportolásra.
Dr. Kis-Tóth Tihamér, a birkózó szakosztály elnöke történelmi visszatekintésében szólt arról, hogy 1920-1971-ig meghatározó sportágként működött a városban birkózás. Számos magyar bajnok, válogatott, kerettag származott Szentesről 1988-ban. 1988-ban az ország 127 birkózó egyesülete közül a szentesi a 25. volt, megelőzve például Debrecen csapatát. Két kiemelkedő birkózóegyéniségről feltétlen meg kell emlékezni. Dr. Papp László - akiről a városi sportcsarnokot is elnevezték - a város szülöttje az 1928-as amszterdami olimpián ezüstérmes, kétszer Európa bajnok, háromszor Európa-bajnoki bronzérmes. Több alkalommal volt szövetségi kapitány, mesteredző és szakíró is volt, és a Legfelsőbb Bíróság bírájaként ment nyugdíjba. Lőrinc Márton 1936-os berlini olimpia légsúlyú bajnoka 1937-ben egy olimpiai tölgycsemetét ültetett el városunkban a nevét viselő téren, az akkor polgári leányiskola, a mai Petőfi Sándor Általános Iskola előtt. Ez a facsemete mára már hatalmas fává terebélyesedett, hirdetve az olimpiai eszmét, és az egyetemes emberi eszméket. Lőrinc Márton Korondon született, de az akkori politikai helyzet miatt Szentest választotta új hazájának, és képviselte a világon. 60 évvel később dr. Hegedűs Csaba és Polyák Imre olimpiai bajnokok emellé a hatalmas tölgy mellé egy újabb facsemetét ültettek el, szimbolizálva a sport, az olimpiai mozgalom eszmeiségének a folytatását.
Azután 2007-ben létrejött a veteránbirkózók támogatásával a Birkózók Baráti Köre, majd megalakult a Klauzál Gábor DSE birkózó szakosztály is, ami azóta is eredményesen működik. Az elmúlt évben dr. Papp László és Lőrinc Márton emlékére már nemzetközi birkózóversenyt is szerveztek, közel 200 résztvevővel. 2010-ben újabb feladat vár rájuk, hiszen Szentes kapta meg a jogot a diákolimpia országos birkózó döntőjének a megrendezésére, ahol várhatóan közel 350 versenyzőről kell majd gondoskodni.
Elhangzott, a vidéki birkózás nehéz helyzetben van, a gazdasági helyzet vagy egyéb problémák miatt, a korábbi évekhez képest a szakosztályok száma egyharmadára esett vissza. Megyénk minden városában volt régebben birkózó egyesület, sőt volt olyan is, hogy két egyesület is működött egy településen. Mára már csak Szegeden és Szentesen, illetve a vonzáskörzethez tartozó Eperjesen beszélhetünk erről a sportágról.
Dr. Hegedűs Csaba meghatottan emlékezett meg arról, hogy a lét és a nemlét kérdésében Szentes a lét mellé állt, és segítette ennek az ősi sportágnak a felélesztését. Természetesen ő is hozzájárult, illetve azóta is érdeklődik a szentesi birkózás iránt, amit igazol a mostani jelenlétük is.
Nehézségek természetesen mindenütt vannak, és ez nemcsak Szentesre vonatkozik. A Magyar Olimpiai Bizottság ülésén elhangzott, hogy a magyar sport, a következő évben 1,83 milliárd forinttal szemben 830 milliós költségvetésből lesz kénytelen gazdálkodni. A másik nehézség, hogy az eredményes sportolók havi juttatásait - amelyek a Wesselényi Alapítványon keresztül történtek - januártól adózott jövedelemként kell kezelni. Ez azt jelenti, hogy a támogatás a felére fog csökkenni. Talán még az is elképzelhető, hogy a magyar sport jó néhány egyesülete be fog "csődölni". Most azon dolgoznak, hogy találjanak megoldást arra, hogy a magyar sport ne tűnjön el a nemzetközi porondról. A magyar birkózó sport 19 olimpiai arannyal járult hozzá a sikerhez.
A MBSZ kidolgozott egy programot, ami alapján szeretnének az országban legalább 7-8 olyan régiós központot kialakítani, ahol a birkózást magasabb szinten lehetne művelni, az utánpótlás nevelést és a versenyeztetést összehangolni. Marcaliban, Szombathelyen, Kiskőrösön már meg is történtek az első lépések, és ezt folytatni akarják, és pályázati úton is szeretnének a kis szakosztályok támogatásáról gondoskodni.
Garai Sz. Imre