Színházról öt felvonásban

Koncz Karolina, Krizslicz Pál, Szurmik ZoltánHajdani szakdolgozatát folytatta mintegy 30 év elteltével, illetve bővítette könyvvé Kruzslicz Pál, aki most megjelent Thália Szentesen című kötetében a színjátszás és színház helybeli történetét dolgozta fel.

A múlt heti könyvbemu-tatón az ifjúsági házban Kruzslicz Pál beszélgetőtársa Szurmik Zoltán gimnáziumi tanár volt, aki elöljáróban megállapította: hiánypótló mű született, mely informatív, de olvasmányos stílusban íródott. Aztán a művelődési központ korábbi igazgatójától az ötlet eredetét is megtudhattuk: Kruzslicz elmesélte, már gyerekként vonzódott a teátrumhoz, 7-8 évesen beszökött egy felnőtt, kosztümös előadásra, ez volt az első színházi élménye. Mintegy húszévnyit ugrott az időben, s már a szakdolgozatát említette, melyet akkor óriási munkának érzett, s amit a mostani könyvének elején is felhasznált. A kötet megírásához, mint elmondta, nagyjából két és fél évvel ezelőtt kezdett hozzá, gondolván, csak a végére kellene már járni.

A szentesi színjátszás és színház históriáját 1838-tól kezdte taglalni a szerző, ekkortól talált adatokat. A Horváth Mihály Gimnázium diákjai, Koncz Karolina és Za-jácz Olivér olvasott fel részleteket a kötetből, így az 1830-as években Szentesen turnézó Hevesi-féle társulat működéséről a hallgatóság megtudhatta, 9 hétig játszottak városunkban, s a vezetőjük a tanácstól bizonyítványhoz is folyamodott az itt tanúsított viselkedésükről.

A szerző öt felvonásra osztotta művét, melyben időrend szerint haladt, kitekintve a hazai kulturális életre is. Fontos évszám 1898, ekkor készült el a Petőfi Szálló, benne a színházteremmel, mely 1909-ben vette fel Tóth József nevét. A Szentesről indult színész, a Nemzeti Színház tagja életének külön fejezetet szentel a könyv szerzője. Összegyűjtötte azon tehetségek nevét, akiket városunk adott a hazai színházi- és filmes szakmának. Köztük felidézte a 75 éve született Őze Lajos alakját is. A könyvbemutatón Kruzslicz elmesélte, a színjátékos élete utolsó levelét vélhetően tőle kapta. A már súlyos beteg művésznek a kórházi ágyán olvasták fel a szentesi találkozóra hívó szöveget, mire könnyek között azt mondta: látjátok, még nem mindig hazavárnak, s két napra rá meghalt.
Írásművében a szerző azt is érzékeltette: nagy volt az amatőr színjátszó kedv és élet a városban egykoron. A záró sorok felújítás miatt bezáró Petőfi Szálló színházának utolsó előadásáról szólnak.

A beszélgetés végén Szur-mik Zoltán megjegyezte, a kötet hasznos lehet a diákok számára az érettségire való felkészülésben is, hiszen a regionális kultúra is a tételek között szerepel. A képekkel illusztrált, szép kivitelezésű kötet a Városi Könyvtár és a Pendola-Szentes Kft. kiadásában, az önkormányzat támogatásával jelent meg.

A szerző kérésünkre elárulta, már készülnek az újabb könyvei, közelgő évfordulókhoz kötődő témákban. Az egyikben a szentesi mozizás történetét dolgozza fel, minthogy 2012-ben lesz 100 éves a mozi épülete, a Kultúra szentesi otthonai munkacímet viselő írása pedig a jövőre 60 éves helybeli kultúrház jubileumához kapcsolódik. Kruzslicz Pál nem titkolja, ezekhez a témákhoz is az újságíró szemszögéből közelít majd.

Darók József