Hatósági félelmek és taktikák
110 éve: Munkáskörök alakulása a századfordulón
Száztíz évvel ezelőtt egy rövidhír jelent meg a helyi sajtóban, amely tudatta, hogy 1901. január 13-án a szentesi polgárok és munkások népgyűlést tartottak a Tabák-féle vendéglőben. Napirend: 1. Miért pusztul a kisbirtokos Magyarországon? 2. A szervezkedés és a sajtó. Szónokok: Mezőfi Vilmos és Árvai Bálint. A délután folyamán megtartotta alakuló közgyűlését a Szentesi Általános Népkör a Kohn Gábor-féle házban. E két információ összekapcsolásából sejteni lehetett, hogy egy munkáskör létrejöttéről volt szó, amelynek belügyminiszteri engedélyeztetésére egy évig kellett várniuk az érintetteknek. Miért vett igénybe egy esztendőt az engedélyeztető hatósági záradék megszületése?
1900 elején a szentesi munkásság párhuzamosan két munkáskört szeretett volna alakítani: január 21-én a Szentesi Általános Népkör tartott szervező közgyűlést a Grünvald-féle vendéglőben, február 10-én pedig Török Sándor kubikos házánál tartott értekezleten elhatározták a Szentesi Földmívelő Munkások Egylete megalakítását. Mindkét szervezet elkészítette alapszabályát, amelyben célként tűzték ki a munkásság művelődését, önképzését, kulturált szórakozását, továbbá szakmai érdekeik védelmét. Az alapszabály-tervezetet az előírásnak megfelelően benyújtották a Polgármesteri Hivatalhoz, onnan továbbították a vármegyéhez, az alispán pedig felterjesztette a belügyminiszterhez, aki jó esetben ráütötte a jóváhagyási záradékot.
Jelen esetben történt egy kitérő, ugyanis az alispán az engedélyeztetés ügyében kikérte a polgármester véleményét. Dr. Lakos Imre polgármester igen alapos tájékoztatást adott az alakulóban lévő szervezetekről. Elöljáróban leszögezte: "Mindkét egyletet alakítani szándékozó csoport az elégedetlenkedő munkások azon részéhez tartozik, kiknek szereplésétől sem a munkások valódi érdekeinek oltalmazása, sem pedig a társadalmi rend fennállásának megszilárdítása legkevésbé sem várható. Mindkét csoport azokat az elemeket összesíti magában, kik fennen hirdetik magukat szocialistáknak, kik képzelt sérelmeik vesszőparipáján nyargalva kedvezőtlen helyzetükért a törvényes intézményeket és a társadalmi rendet teszik felelőssé, kik titkon és nyíltan agitálva a szociális eszmék győzelméért küzdenek."
A jól tájékozott polgármester különbséget tett a két csoport között. Megítélése szerint a Török Sándor házánál szervezkedők a jobbindulatú szocialisták csoportja. Többségük jó munkásember, kik nem hajlanak annyira az erőszakosság felé. Elégedetlenek ugyan a munkásosztály helyzetével, de rendszerfelforgatók, "vad szocialisták" nincsenek közöttük. Ezzel szemben az Általános Népkörben vannak "Szentes városának összes szájas, osztály ellen izgató veszedelmes szocialistái, köztük a már országos hírre vergődött Békési Imre, s vele együtt Árvai Bálint, Fekete Nagy Balázs, Bajczer Imre, Molnár Elek stb., kik határozottan rosszindulatúak, s kiknek működésétől komolyan lehet tartani… Ezek szociáldemokratáknak nevezik magukat, s nem kicsinylendő le az a körülmény sem, hogy közöttük vannak a szocialista asszonyok is, kik folyton tüzelik a férfiakat a gyűlölködésre."
A polgármester az elkövetkezőkben azt fejtegette, hogy a munkások egyletté alakulása a törvényes rend szempontjából előnyöket és hátrányokat is hord magában.
"Az egyletté alakulás engedélyezése előnyös annyiban, hogy az ellenőrzés gyakorlását sikeresebbé teszi, nyilvános működésük jobban megfigyelhető, s kiesik kezükből az az agitácionális fegyver, hogy a hatóság, a hatalom üldözi őket s elveszi tőlük az érdekeik megóvására alakítandó egylet létesítésének jogát is. – Ezzel szemben áll az a hátrány, hogy ha a tervezett munkásegyletek megalakulhatnak s működésbe léphetnek: folyton nyitva áll akadálytalanul egy hely, ahol a szociális tanokat magukba szívhatják. ...Az engedélyezéssel törvényes keret nyittatna a vidékünkön amúgy is fokozódó mérvben terjedő szociális eszmék terjesztésére és ápolására." Ezek után várható volt, hogy a polgármester nem javasolja a munkáskörök engedélyezését. Ezzel szemben taktikai meggondolásból az engedélyezés mellett érvelt: "Ha az egyik egylet alakulása megengedtetik, nézetem szerint engedélyezendő volna a másik is, sőt minden újabban jelentkező egylet, , mert ha a Szentesi Földmívelő Munkások Egyletének alapszabályai jóváhagyatnak, s emezeké nem; a Kecskeméti Szabó Sándor elnöklete alatti veszedelmes csoport bemegy a Földmívelő Munkások Egyletébe, s elrontja még ezt a jobbindulatú csoportot is, – s minél több egyletté szakadoznak szét szocialistáink: az együttműködés annál inkább lehetetlenítve lesz, s annál kevesebb ölthet nagyobb arányokat."
A fölöttes hatóságok megszívlelték a polgármesteri javaslatot. Az Általános Népkör alapszabályát a belügyminiszter 1900 júniusában visszaküldte módosításra. Két pontot kért pótlólag bevenni, melyek közül az egyik arról szólt, hogy a hatóság jelen lehet az egyesületi gyűléseken, annak helyiségeibe bármikor szabad bejárása van, a gyűlések jegyzőkönyveibe, az egylet összes irataiba betekintési joggal bír. A népkör ennek megfelelően módosította alapszabályát. A BM engedélyező okirata karácsony előtt megérkezett, így 1901. jan. 13-án megtarthatták alakuló közgyűlésüket.
A hatósági zaklatások ellenére a Szentesi Általános Népkör működése tartósnak bizonyult. Igazolja ezt, hogy tíz évvel később, 1911. jún. 5-én megtartották zászlószentelő ünnepségüket a kör Rákóczi tér 9. sz. alatti helyiségében (ma Fekete Bárány vendéglő).
Labádi Lajos