Szentesről indult a nagyhírű emberbarát

160 éve született dr. Hadzsy János orvos

Dr. Hadzsy János orvosAz idegen hangzású Hadzsy név a XVIII. század második felétől ismeretes Szentesen. A Hadzsy família egyike volt azoknak a görög kereskedő családoknak, akik a háborús viszonyok miatt Magyarországra menekültek, és itt eresztettek gyökeret. A család tagjai közül számos tisztviselő, orvos, ügyvéd került ki, de az oldalági rokonok között találhatunk kúriai bírót és görög konzult is. Talán a legnagyobb hírnévre Hadzsy János orvostudor tett szert, akinek most ünnepeljük 160. születési évfordulóját.

Az elhúzódó orosz-török háború idején a bizonytalan viszonyok miatt Görögországból számos jómódú görög kereskedő család Magyarországra menekült, s közülük többen Szentesen telepedtek le, így a Haris, Had-zsy, Kálló, Nacsó, Gyuricza, Papp… stb családok. Számuk Szentesen 1773-ban mindössze 16 fő, tíz év elteltével azonban már 114 fő volt. 1784-ben megalakították önálló görögkeleti egyházközségüket, s két évvel később templomuk is felépült a város központi részén.

E korai időkből az összeírások még csak Hadzsy Konstantin ne-vét örökítették meg, akiről tudni lehetett, hogy Macedóniában született 1737 körül. A család tagjai közül kiemelkedett Hadzsy György ügyvéd, aki 1800-ban már Szentesen született, s jelentős szerepet játszott városunk közéletében. Számos tisztséget viselt: 1835-től városi tanácsnok, jegyző, főkapitány, majd ügyész, 1848-ban a szentesi nemzetőrség egyik kapitánya. Felesége a szerb nemzetiségű Jovanovics Mária, aki Jászberényben született, és öt gyermeket hozott a világra: János, György, Heléna, Anna és Alexandra. Az elsőszülött fiú – Hadzsy János – 1851. április 5-én született. A családi fészek a Zöldfa utcában volt (a mai Munkácsy és Kígyó u.).

János az elemi iskoláit Szentesen, az orvosi egyetemet Pesten végezte el 1874-ben, kitűnő eredménnyel. Ezután négy éven át a Rókus Kórház különböző osztályain gyakornokként dolgozott, szakosította magát. Dr. Kovács S. Endre sebészprofeszszor mellett ismerkedett meg az akkor újszerűnek számító sebészeti plasztikával, s a nagy felkészültséget igénylő szemműtétekkel. Az 1873. évi kolerajárvány idején ötödéves orvosnövendékként őt nevezték ki Szegvárra (Csongrád vármegye akkori székhelyére) járványbiz-tosnak, s feladatát kitűnően ellátta.

1878-ban rokonlátogatóba ment Topolyára öccséhez, Györgyhöz. A fiatal orvost megragadta a bácskai kisváros, amely akkor éppen községi orvos nélkül volt. Megpályázta és elnyerte az orvosi állást, amelyet 25 éven át betöltött. Még ugyanebben az évben megházasodott; feleségül vette a pesti születésű Kászonjakabfalvi Andrássy Szofit, akitől öt gyermeke született: Mária, Jenő, Ernő, Endre és István. (Jenő szintén orvosként működött Topolyán.)

Hadzsy János felkészültségével kiemelkedett korának községi orvosai közül. Egy személyben volt általános orvos, szülész, sebész és szemorvos. Különösen szem-sebészi működésével vált messze földön ismertté. Orvosi naplója szerint sok beteg kereste fel Magyarország és a Monarchia minden részéből, sőt Szerbia, Románia és Németország városaiból is mentek hozzá. A Gyógyászat című szaklapban közzétett jelentése szerint 13 év alatt csaknem 2000 szemsebészeti beavatkozást végzett el sikeresen (szür-kehályog eltávolítás), és ugyanennyire tehető az egyéb műtéteinek száma is. A szegény sorsú betegeket teljesen ingyen kezelte. Erélyes megelőző intézkedéseivel 1892-ben sikerült távol tartania városától a kolerajárványt, amely 1873-ban 511 emberéletet követelt. Az általa szervezett járványkórház utóbb állandó jellegűvé vált. A közegészségügy terén kivívott tekintélyének köszönhette, hogy 1899-ben a megyei orvosszövetség elnökévé, majd az Országos Orvosszövetség igazgatótanácsának tagjává választották. 1895-től az újverbászi kerület országgyűlési képviselőjeként az egyik legharcosabb szorgalmazója volt a közegészségügyi ellátás, közelebbről a községi és körorvosi szolgálat államosításának.

Orvosi elfoglaltsága mellett jelentős közéleti szerepet játszott; számos társadalmi egyesület elnökévé, díszelnökévé választották. 1885-ben megszervezte Topolyán az Önkéntes Tűzoltó Egyletet, amelynek haláláig főparancsnoka volt. A munkanélküliek helyzetének javítása érdekében téli háziipari tanfolyamokat szervezett. A szegényparasztság számára tejszövetkezetet alakított. Szorgalmazta a fajbaromfi tenyésztését, kezdeményezte a városi gyümölcsfa-iskola létrehozását, általa a gyümölcstermesztés elterjesztését. Saját költségén ő fúratta az első ártézi közkutat; szorgalmazója volt az utcák kikövezésének, a mocsarak lecsapolásának és egyéb városrendezési ügyeknek.

Hadzsy János 1903. június 13-án, 52 éves korában váratlanul elhunyt. Erejét felmorzsolta a napi 14–16 órai munka, a közügyek intézése, az emberi életekért folytatott mindennapos küzdelem. Topolya népe 1908-ban közadakozásból szobrot emelt feledhetetlen orvosának, s róla nevezte el az egészségügyi központot. Szülőhelye, Szentes is ápolja emlékét: 1981-ben Topolyával közös emléktáblát helyeztek el szülőháza falán, s azóta utca is őrzi nevét. Emlékének gondozása tartós garanciája lehet Bácskatopolya és Szentes 1969-ben létesített testvérvárosi kapcsolatának.

Labádi Lajos