A város legrégebbi iskolája

Mészáros LászlóA várható kormányrendeletben vannak olyan törvényi változások, amelyek jobbak lehetnek a mostaninál, hallhatjuk az iskolaigazgatóktól. Persze, attól függ, mikor döntenek róla. Abban például minimum 16, maximum 26 fős osztályokat lehet indítani. Még az előkészítés stádiumában van az egész, de április 25-ig vélhetően csak az alkotmánnyal foglalkozik az Országgyűlés. Kérdés, májusra el tudják-e fogadni az oktatásra vonatkozó törvényt.

A város iskolái közül a Petőfi Sándor Általános Iskola van a legnagyobb bajban. A gyermeklétszám fogyatkozása őket érinti leginkább. Úgy is mondhatnánk: létüket tekintve borotvaélen táncolnak. Vannak, akik már kimondták az intézmény halálos ítéletét: megszüntetését. Az iskola igazgatójával, Mészáros Lászlóval mégis a beiskolázásról beszélgetünk. Normális helyzetben ez logikus is lenne. Csakhogy a sok ha, esetleg és talán szavak, a hozzákapcsolódó mondatok valamelyest nehézzé teszik az egészet.

– Az önkormányzat minimum 21 és maximum 26 fős osztályokat engedélyezett.

– Az áprilisi ülésen lehetőséget kaptunk arra, hogy várhatjuk a gyerekeket iskolánkba. Várjuk őket szeretettel. Meglátjuk, mekkora érdeklődés lesz.

– Beszéljünk arról, miért érdemes a Petőfi iskolába íratni gyermekeinket?

– Sok minden szól amellett, hogy igen is érdemes idejáratni a gyermekeket. Az egyik az ének-zeneoktatás. Az ének-zene tagozat a városban egyedülállóként 54 éves múltra tekint vissza. Hagyományt teremtettünk belőle. Tudjuk, hogy az emelt szintű énektanítás a személyiség fejlődésére óriási hatással van. Nem művészek, énekesek neveléséről szól elsősorban a dolog, hanem arról, hogy a gyerekeknek, akik hetente három-négy énekórán vesznek részt, meg kell tanulni egymásra figyelni, ugyanakkor az együtténeklés kitartásra neveli őket, és hát a lelket is emeli. Iskolánkban immáron tizedik éve az első osztálytól játékos idegen nyelvi oktatás folyik. A szülők az angol nyelv mellett tették le voksukat, ám akár francia nyelven is taníthatnánk a diákokat. Játékosan énekelve. A negyediktől már heti három órában tanulnak angol nyelvet. Harmadik évfolyamtól informatika foglalkozások vannak.

– Gyerekközpontú iskoláról beszélünk, ahhoz jó pedagógusok kellenek.

– Minden évben országos felmérés folyik a 4., 6. és a 8. évfolyamokban. A 6. és 8. évfolyamról szoktak országos jelentést készíteni. A diákok ugyanazon a napon ugyanazt írják. A kitűzött feladatok elvégzése után kitűnt, hogy országos átlag fölött van az iskolánk. Ez a szakmai munka minőségét bizonyítja. Tanulóink nagyon sok versenyen vesznek részt, szervezünk mi is versenyeket, éppen a napokban lesz (április 14-én) a megyei Petőfi szavalóverseny, népdaléneklési, honismereti versenyeket szervezünk, mozgató rugói vagyunk a rendezvényeknek.

– Az intézményvezetők általában dicsekvően szólnak a végzős tanulók felvételi arányáról. Önöknél hogyan állnak ezzel?

– A középiskolákban szeretik a "petőfiseket", azt mondják, jól fölkészülten érkeznek az iskolákba. Sok tanulónk tanul tovább a megye elit gimnáziumaiban: mint például a szegedi Ságváriban, Radnótiban. Az iskolákban kiválóan megállják a helyüket. Arról is beszélni kell, hogy vannak olyan gyerekek, akiknek a fölzárkóztatásuk, illetve a fejlesztésük indokolt. Velük külön, két-háromfős csoportokban fejlesztőpedagógus foglalkozik.

– A város legrégebbi iskolájában beszélgetünk…

– Az önkormányzati iskolák között egyértelműen mi vagyunk a legrégebbiek. A városban 1869-ben határozták el, hogy létrehoznak egy polgári leányiskolát. Az a polgári leányiskola költözött ebbe az épületbe, melyet 1913-ban adtak át. Ez az intézmény 1870-től működik, mi a jogutódja vagyunk. Talán dicsekvésként is elmondhatom, sok ismert ember tanult az iskola falai között.

– Ám közben elfogytak a gyerekek…

– Emlékszem, a Klauzálban óraadóként öt nyolcadik osztályban tanítottam kémiát 150 gyereknek. Mára ez a szám nagyon lecsökkent. A májusi testületi ülésen tárgyalnak ismét a beiskolázásról. Egy elsős osztályt szeretnénk indítani. Addig is várjuk a fejleményeket.

L. J.