Az egyházi iskolák államosítása
Az elemi népiskolák története Szentesen (XVII.)
A Kossuth Téri Általános Iskola, ma Kiss Bálint Református Ált. Isk. (a képen balról)Szentesen a nyolcosztályos állami általános iskolák kialakulása több lépésben történt. Elsőként az Állami Polgári Leányiskolában érzékelhették a változásokat az 1945/46-os tanévben. Petőfi utcai épületében ugyanis átmenetileg 4 iskola működött párhuzamosan. Kimenő osztályaival folytatta működését a megszűntetésre ítélt, eredetileg négyosztályos polgári leányiskola, de 1945 őszén beiskolázták az első általános iskolai leányokat is. Ugyanakkor ide helyezték át a polgári fiúiskola kimenő osztályait, az első általános iskolai fiú osztállyal együtt. A leányiskolákat dr. Mihóczy Rezsőné, a fiúiskolákat pedig Tóth László igazgatta.
Az 1946/47-es tanévben felgyorsították az általános iskola feltöltését. A megnőtt gyereklétszám miatt az 1–4. osztályt osztatlan leányiskolaként a régi posta mögötti evangélikus iskolában helyezték el, a felső tagozat pedig II. Számú Állami Általános Leányiskolaként az eredeti épületben működött. Említést érdemel, hogy 1947 őszén megalakult az iskola úttörőcsapata is: a fiúk csapata Esze Tamásról, a lányoké Zrínyi Ilonáról kapta a nevét.
1948 júniusában elballagott az utolsó polgári leányiskolai osztály, így az 1949/ 50. tanévtől Petőfi Utcai Általános Iskola lett a tanintézet hivatalos neve. Ekkor a tanulók létszáma meghaladta a 710 főt, s már ettől a tanévtől megkezdték a koedukált oktatás fokozatos bevezetését. Mivel ennyi tanulót nem tudtak az épületben elhelyezni, ezért a 2–3. leány osztály a Köztársaság Téri Általános Iskolában tanult, a berekháti fiókiskolában pedig koedukáltan, részben osztott csoportokban folyt az oktatás 139 tanulóval. A főépület 8 tantermében 16 tanulócsoport kapott helyet 578 tanulóval (itt csupán a 4. osztály volt koedukált). Az iskola egyedüli igazgatását Tóth László vette át (Mihóczy Rezsőnét áthelyezték a Köztársaság Téri Általános Iskolába). A nagy múltú, ének-zenei tagozatos általános iskola a csökkenő gyereklétszám miatt sajnálatos módon 2011-ben befejezte önálló működését.
Szentes legrégebbi alapítású elemi iskolája, a Központi Református Elemi Fiúiskola 1948 nyarán történt államosítása után Kossuth Téri Általános Iskola néven folytatta működését. 1948 januárjában úttörőcsapata is alakult, amely József Attila nevét vette fel, de működéséhez az egyház nem járult hozzá. Az állami kezelésbe vétel után, 1948. szept. 10-én Zrínyi Ilona néven hivatalosan is megalakult az iskola úttörőcsapata. Az 1949/50-es tanévben az intézményt leányiskolává alakították, oly formában, hogy csak az alsó tagozat maradt koedukált. 1961-től az egész iskola koedukált lett. Ekkor 16 tanteremben 638 diák tanult, 26 tanító és tanár irányításával. Az 1966-ban megalakult Általános Iskolai Diákotthon 1969 őszéig az iskola igazgatóságához tartozott, ezt követően önálló intézményként működött.
Az oktatási intézmény 1993. május közepétől ismét egyházi kezelésbe került, felvéve az egykori iskolaépítő lelkész, tudós prédikátor, Kiss Bálint (1772–1853) református esperes nevét. A felsőpárti református népiskolák államosítás utáni jogutódai lettek a Felsőpárti Állami Általános Iskola, ill. 1962-től a Deák Ferenc Utcai Általános Iskola.
A XVIII. század végén alapított Központi Katolikus Elemi Népiskola szintén 1948 nyarán került államosításra. Ezt követően Köztársaság Téri Általános Iskola néven működött, mivel az Erzsébet királynéról elnevezett teret 1948-ban Köztársaság térre keresztelték át, az 1946-ban kikiáltott köztársaság emlékére. 1991-ben a tér visszakapta eredeti nevét, az iskola pedig 1993-ban visszakerült a katolikus egyház kezelésébe. Az intézet ettől kezdve Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola néven működik.
A felsőpárti városrészben a Deák Ferenc Utcai Általános Iskola mellett tovább folytatta működést a Hé-kéd-Újtelepi Iskola, immár Damjanich Utcai Általános Iskola néven. (Ez utóbbi gyermekhiány miatt 2011-ben befejezte működését. A Hámán Kató úti lakótelepen 1980-ban új általános iskola létesült, amely 1992-ben felvette Koszta József festőművész nevét.
A központi városrészben 1984-ben megkezdte működését a Klauzál Gábor Általános Iskola, a berekháti városrész tanköteles gyermekeit pedig továbbra is a Berekháti Általános Iskola fogadta, amely utóbb felvette a „legnagyobb magyar”, gróf Széchenyi István nevét. (Az iskola gyerekhiány miatt 2007-ben bezárta kapuit.)
Labádi Lajos