2./ Belvíz- és csapadékvíz elvezetés helyzete
A belvíz okozta károk enyhítéséhez a vis maior alapból való támogatási igény bejelentése(13)
Köszöntötte az ülésen idõközben megjelent Farkas Sándor országgyûlési képviselõt és a Megyei Közgyûlés elnökét Dr. Frank Józsefet.
A tavaszi belvíz után gyakorlatilag november óta újra a belvízzel küzd a város. Azon túl, hogy a felszíni vizek folyóba és csatornákba összegyûlnek, nagyon sok helyen megáll, a lakó- és külterületeken egyaránt. A munkák nem szüneteltek, hiszen a jég alól is folyamatosan szivattyúztak
Tájékoztatásként elmondta, hogy a Kistanácskozó teremben megtekinthetõ egy térkép, amelyen a Tûzoltóság megjelölte, hogy az elmúlt évben melyik területre, ingatlanra milyen sûrûséggel vonultak ki. Tavaly tavasszal és nyáron a Kísér és az Alsórét volt a védekezés központja, õsszel a Felsõpárt és a Nagyhegy. Nagyhegyen két területet érint intenzíven, az ún. Nagyhegyi iskola környékét, illetve a Nagyhegyszéli út – Garázs dûlõ – Madách utca környékét. Elkészültek azok a mûszaki megoldási javaslatok, melyeket eljuttattunk a megfelelõ csatornákon a Kormányzathoz annak érdekében, hogy a megelõzõ munkákat elvégezhessük. A döntések megszületésétõl függetlenül a munkákat megkezdték.
Hosszas egyeztetés után megkezdõdhetett a vasút átfúrása a Nagyhegyszéli út mellett, megadva a mûszaki lehetõséget a kiépítendõ csatornahálózatnak a Nagyvölgy-csatornába történõ bekötésére.
Tervezõasztalon van az a munkarész, amely a Hékédi, illetve a Sárgaparti részt érinti. Vannak olyan területek, ahol mérlegelni kell, hogy melyik a gazdaságosabb, hosszabb távú megoldás, egy több millió Ft-os csatornahálózat kiépítése, vagy a kertvégek feltöltése.
Jelenleg közel 8836 ha terület belvízzel érintett. November óta közvetlen védekezésre mindezidáig 30,3 millió Ft-ot fordított a város. Január 10–24. között 10,3 millió Ft-ot. Az elküldött pályázatok különbözõ elbírálást kaptak. A Megyei Védelmi Bizottságnak szûk kerete volt arra, hogy a megyében közel 300 milliós védekezési költséget finanszírozni tudjon. A legnagyobb segítséget a legkisebb települések számára adták. Szentes esetében 1,5 millió Ft, a többi a Kormányzathoz felterjesztésre került.
A Kormányzat asztalán fekszik a megelõzõ mûszaki munkálatok anyaga. Kérte, hogy a 13. sorszámú anyagot ezen elõterjesztés részeként kezeljék.
Szirbik Imre:
Az elõterjesztéssel kapcsolatban írásban van csatolva a Kereskedelmi, Mezõgazdasági, Idegenforgalmi és Nemzetközi Kapcsolatok, a Pénzügyi, valamint a Városrendezési-, Fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság véleménye.
A Városrendezési,- Fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság megtárgyalta az elõterjesztést és kéri, hogy törekedjen a város arra, hogy az év végéig elvégzendõ munkákat különbözõ pályázatokkal és lehetõségekhez képest végezze el.
Megérkezett az ülésre: Szarvas Pál alpolgármester
A Képviselõ-testület létszáma: 23 fõ
A Kereskedelmi, Mezõgazdasági, Idegenforgalmi és Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága az elõterjesztést megtárgyalta. Meglepõ, hogy az elõterjesztõ az 1. sz. mellékletben az 1993. évre nem talált adatokat, ugyanis az rendelkezésre áll. A Bizottság egyhangú javaslata volt, hogy a határozati javaslat 1. pontjában szereplõ "kérje fel" helyett "tegyen lépéseket" szerepeljen.
Megkérdezte, hogy erre a napirendi pontra kapott-e meghívót a Szentes és Környéke Vízgazdálkodási Társulat.
Dr. Sztantics Csaba:
A Szentes és Környéke Vízgazdálkodási Társulat kapott meghívót.
Kérte, hogy a Kíséri városrészi mirhókat és a nagycsatornákat ellenõriztesse az önkormányzat. Tavasszal meg kellene nézni az árkokat is. Kért szintezést, de azt mondták, hogy nincs rá szükség. Kérte, hogy a város nyújtson annyi segítséget, hogy a mirhókat ellenõrizze és takarítsa.
Milyen a kapcsolata az önkormányzatának a Gyulai Vízügyi Igazgatósággal?
A város megtett-e mindent annak érdekében, hogy az érdekeltségi hozzájárulás beszedésre kerüljön?
Az önkormányzat tulajdonában lévõ csatornák milyen gyakorisággal kerülnek felújításra? A Közútkezelõ Kht. az elkerülõ út mellett lévõ útárkot az elszikkasztásos rendszerbõl mikor fogja bevezetni a befogadókba?
Vizsgálták-e a Lavotta - Magyari - Dankó P. utca környékének belvizes helyzetét, tekintettel, hogy sok felvizesedett ház van? Ha vizsgálták, milyen eredménye van, ha nem vizsgálták mikor fogják?
Milyen szakmai indok alapján tartják fent a Kurca és a hozzá kapcsolódó vízfolyások vízszintjét, akkor amikor 1 éve belvízzel küzd a város? Véleménye szerint december végén és január elején általam nyári vízszinten fagy be a Kurca.
A Mentetréten a kárpótlás során meliorált területek kerültek magántulajdonba. A hozzá kapcsolódó csatornák, belvízelvezetõk kinek a tulajdonában, kezelésében vannak?
Külterületen a Vízgazdálkodási Társulat és a földtulajdonosok között jogilag hogyan van megosztva a feladat és felelõsség?
Kötelessége-e az Alsó-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóságnak a befogadók vízszintjét csökkenteni, vagy ezt külön kérni?
Megalapozott-e a 4 millió Ft-os tanulmányterv, illetve a 2000. december 31-i határidõ nem túl késõi-e?
Többszöri próbálták vasútátfúrással lecsapolni a Nagyhegyi területet. Folyamatos tájékoztatást kért a Mûszaki Osztály vezetõjétõl a választókerületében folyó vízügyi munkálatokról, de a mai napig nem kapott tájékoztatást.
Elmondta, hogy a Gyulai Vízügyi Igazgatósággal az önkormányzatnak nincs kapcsolata, az ATIVIZIG-en keresztül tartják a kapcsolatot. A Vízgazdálkodási Társulattól folyamatosan kapják azokat a határozatokat, amelyek alapján, mint I. fokú adóhatóság az önkormányzatnak felelõssége és feladata a társulati hozzájárulás beszedése. Az önkormányzat a társulat nevében és helyette jár el, nem saját hatáskörû tevékenységrõl van szó, de a törvényes munkát éppúgy elvégzi, mintha saját tevékenységérõl lenne szó.
A csatornák 8-10 éves felújítási periódusát illetõen egyértelmû választ nem tudott adni, hisz 2 periódusban volt jelentõsebb felújítás. Az 1996-97-es közmunkaprogram részeként a felsõpárti, és a kíséri utcák egy részének a felújítására sor került. A II. szakaszára azért nem kerülhetett sor, mert a pályázatot a Munkaügyi Tárca nem támogatta. A Lavotta és Magyari utcák belvizes helyzetének felmérése a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal folyamatban van.
A Vízgazdálkodási Társulat és a földtulajdonosok között gyakorlatilag folyamatos a vita. Pár évvel ezelõtt, amikor a Társulat elkezdte a társulati hozzájárulást behajtani és a térképet megrajzolni, hogy mely földek tulajdonosait kell kötelezni a hozzájárulásra, illetve a Társulattal való együttmûködésre, majdnem "népi engedetlenségi mozgalom" indult arra, hogy ne kötelezzenek senkit fizetésre. A földtörvény kimondja, hogy a földtulajdonos kötelme a földje a belvízzel történõ mentesítése Megteheti társulati úton és más mûszaki megoldással is.
A meliorált földterület és a hozzátartozó csatornák kérdése egy tökéletes káosz. Amikor a meliorált területek kárpótlására került sor, akkor az új földbirokos számára egy folyamatos fizetési kötelem lépett be a melioráció fennmaradó részének a megtérítésére. A csatornák egy része elszántásra került, mert a csatornák egy részét kárpótlási földalapként kimérték.
A 4 millió Ft-os tanulmánytervvel és a december 31-i határidõvel kapcsolatban nem tudott reálisabbat feltenni, hisz azok a munkák, amelyek a mellékletben szerepelnek, részei ennek az elvezetési tervnek.
Felkérte Lipták János mûszaki osztályvezetõt a szakmai kérdések, illetve Ötvös Mihály szakaszmérnököt a vízüggyel kapcsolatos kérdések megválaszolására.
A Közúti Igazgatósággal, a Vízgazdálkodási Társulattal, illetve a Vízügyi Igazgatósággal közösen egyeztetõ tárgyalásokat fog lefolytatni annak érdekében, hogy a 451-es úton azok az árokrészek, amelyek nem lettek vízfolyásba bekötve, azok bekötése megtörténjen. Udvarhelyi Gyula képviselõnek ígérte, hogy a jövõben folyamatos tájékoztatást fog kapni a körzetében folyó védekezési munkálatokról.
A mai adatok alapján a Kurca vízszintje 70 cm-rel alacsonyabb, mint a nyári vízszint. Az egész rendszerben egy folyamatos vízszintcsökkenés tapasztalható. A Kurca alsó szakaszán 1 m a vízszintcsökkenés, ugyanez mondható a Veker, Kórógy, Ludasér, illetve egyéb csatornákon is. Ez a helyzet december végétõl folyamatos, és szeretnék tartani ezt a vízszintet egészen a tavaszi olvadásig. Nem tartotta reálisnak, ha 1 évben körülbelül 1000 mm esõ esik, akkor valaki öntözõvizet vásároljon.
Szirbik Imre:
Felkérte a Megyei Közgyûlés elnökét, Dr. Frank Józsefet, hogy a napirendi ponttal kapcsolatos véleményét fejtse ki.
Üdvözölte a Képviselõ-testület tagjait. Helyesbítette, hogy a pénzt az önkormányzatok nem a Védelmi Bizottságtól kapják, hanem a Megyei Területfejlesztési Tanács a vis maior keretébõl. A mostani belvíz egy harmadik nekirugaszkodás. A jövõbe tekintve el kell dönteni, hogy az önkormányzat mit fog csinálni. Állandóan kárt fog finanszírozni vagy a csatornákat, illetve belvízelvezetést rendbeteszi. Az elmúlt évben közel 1 milliárd Ft-ot fizetett ki a megye védekezésre, kármegelõzésre és kárrendezésre. A január 10-i állapot szerint a védekezés költsége 225 millió Ft, amely minden nap változik. Az elõzõ belvizes idõszakokban telítõdtek a talajok, így most nem tudja elnyelni a vizet. A talajszerkezeteket is rendbe kell tenni. A belvízkárok enyhítésére rendelkezésre áll a megyei vis maior keret, ami az elmúlt évben 47 millió Ft volt, idén 25,8 millió Ft/félév. Ebbõl az összegbõl a számlával igazolt védekezési költségeket nem lehet rendezni. A 60 településbõl 45 település védekezett valamilyen fokozatban. Egy központi vis maior keretre lenne szükség.
A január 25-i kormánydöntést követõen ismertté vált, hogy minden település a számlával igazolt költségeit a Kormány meg fogja téríteni, de szakaszos formában. Ezzel a pénzzel el kell számolni. Véleménye szerint védekezni akkor kell, amikor nincs víz. A jövõben más megoldásokhoz kellene folyamodni. Az országnak és a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak van költségvetése, de nincs katasztrófára pénze. Ebbõl az következik, hogy a különbözõ fejezetekbõl kell a pénzeket elvonni.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a belvíznek egyéb hatásai is vannak. Szerves anyagok, illetve egyéb tápelemek mosódnak ki a talajból. Ez környezetvédelmi probléma. A megye úgy gondolta, hogy az ÖNHIKI-s településeket próbálja segíteni.
Megállapítása szerint a belvízhelyzet elsõ harmadában van a térség, így a következõ idõszakban nagyobb felkészülésre, figyelemre és védekezésre lesz szükség. Január 22-én sportrepülõgépen belvízszemlét tartott Csongrád megye területén. Szeged vonulata Makóig, majd Hódmezõvásárhely alatt Székkutasig – Nagymágocs – Fábiánsebestyén – Cserebökény – Szarvas egybefüggõ jég, a szántó, vetés, rét, legelõ egyaránt. Azoknak a Vízügyi Igazgatósági és Víztársulati szakembereknek, akik szerint nincs visszatározott vízkészlet, elmondta, hogy van vízkészlet visszatározás. Vitatkozott azzal a megállapítással, mely szerint egy térségben 1000 mm lehullott csapadék esetén kell-e vagy szabad-e öntözni. Az a véleménye, ha intenzív mezõgazdálkodásról, szakszerû növénytermesztésrõl van szó, akkor kell öntözni. Amikor az öntözõtelepek, öntözõhálózatok, öntözõcsatornák kialakításra kerültek nem követte az a másodlagos tevékenység, ami a belvízrendezést szolgálta volna. A belvízhálózat kritikán aluli mûszaki állapotban, illetve kiépítetlenül van a térségben. Öntözésre berendezett gazdálkodás folyt és folyik a térségben, de a belvízvédekezésre senki sem fordított gondot. A beruházások megtervezésre kerültek, a beruházásokban szerepeltek belvízelvezetõ rendszerek, de a kialakításuk részben pénzhiány, részben hanyagság miatt nem történt meg.
1992-93-ban a kárpótlási törvénybõl fakadóan egy új birtokszerkezet kialakítása kezdõdött meg, amelyekhez a belvízelvezetõ-, öntözõrendszer nem lett kiépítve.
Megerõsítette, hogy határozott kormányzati ígéret van a védekezés költségeinek a megtérítésére. Felvetõdik, hogy mi lesz azokkal a gazdálkodókkal, akik egyénileg komoly kárt szenvednek. Erre kevés pénz áll rendelkezésre, a legszükségesebb esetekben és a megfelelõ kormányzati intézkedések során valószínûleg, hogy valamilyen pénzeszköz fog erre jutni.
A mezõgazdasági kártérítéssel kapcsolatban elmondta, hogy a minisztérium megpróbálja a mezei leltárban felvett értékeknek megfelelõ értéket kárrendezés címén biztosítani. Ez a kár mértéke megközelíti a 10 milliárd Ft-ot. A közel 2,3 milliárd Ft, amely az agrárköltségvetésben az öntözés és meliorációs fejezetben került célelõirányzatként meghatározva, csak 500 millió Ft lett, mivel az 1,7 milliárd Ft-ot a FVM a belvízhelyzet rendezésére zárolja. Új öntözésfejlesztési beruházást idén nem támogatnak. A FVM, a Közlekedési Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, illetve a Belügyminisztérium összefogva próbálja ezeket a feladatokat maximálisan támogatni, illetve a károkat enyhíteni.
Egy átfogó belvízrendezési rendszer kialakítása a megoldás. Véleménye szerint a ma épülõ különbözõ csatornák, tisztításra kerülõ belvízhálózat és különbözõ mûszaki létesítmények úgy kerüljenek kialakításra, hogy gondoljanak a jövõre. Egy átfogó belvízrendezési rendszer kialakításával a térség megmenekülhet a belvíztõl. A nagy mennyiségû csapadék elvezetésére megfelelõ védmûveket, elvezetõ rendszereket építeni nem lehet, mert kicsik a csatornák esései.
Felháborítónak tartotta, hogy ebben a rendkívül kritikus helyzetben, amikor az önkormányzat, a lakosság, a Tûzoltóság, és különbözõ szervezetek küzdenek a belvíz ellen, a Víztársulatnál elvétve lehet embereket találni. A térség legnagyobb gazdálkodói számára február végén, március elején a belvízelvezetéssel és öntözéssel kapcsolatos fórumot fog tartani, ahol megfelelõ szakemberek segítségével próbáljuk megoldani ezt a kérdést.
Kérte a lakosokat, hogy a levezetõ árkokból és az átereszekbõl a szemetet, jeget takarítsák ki.
A belvíz világít rá a szennyvízkezelés problémáira. A száraz idõszak alatt az ún. szennyvízdomb, ami keletkezik a települések alatt viszonylag mélyen helyezkedik el. Ma ezek a "szennyvízdombok" szinte a talaj felsõ szintjén vannak. A szennyvízelvezetõ csatornák hiányában a polgárok se a derítõjüket, se a szikkasztójukat nem tudják használni. Gyakorlatilag a szennyvíz közvetlenül folyik az utcai csatornákba és mindenféle kezelés nélkül folyik a gyûjtõrendszerekbe, ami tovább súlyosbítja a helyzetet. Felhívta a KT figyelmét, hogy kiemelten foglalkozzon a város szennyvíz rendszerének a további bõvítésével, fejlesztésével.
A magántulajdonban lévõ föld alagcsövezve van, az elvezetõ csatorna, a korábban ott gazdálkodó szövetkezet tulajdonában van, és létezik érdekeltségi hozzájárulás, amelyet a Vízgazdálkodási Társulat szed be. Ezek az elvezetõ csatornák 10 éve nem kerültek kitisztításra. Ha Kurca vízszintje azon a szinten van, ahogy Ötvös Mihály mondta, akkor még mindig elvezeti gravitációsan. A gazdákkal együtt valamilyen összefogással rendezni kellene a csatornák tulajdoni viszonyát és ki kellene a csatornákat tisztítani. Ötvös Mihály válaszát elfogadta azzal, hogy december elején a Kurca vízszintje a jelenlegi közelébe süllyedt, de ezt követõen a nyári vízszinten fagyott be. Fenntartotta, hogy ilyen idõszakokban a Kurca vízszintjét és a hozzá csatlakozó vízfolyások szintjét a lehetõ legkisebb szinten kell tartani ahhoz, hogy funkciójukat be tudják tölteni. Meggondolandó, hogy a kiskertek és melléképületek miatt belvízelvezetõ csatornákat építsen-e az önkormányzat. Mérlegelni kell, hogy mi kerül többe, a csatornázás vagy a szociális segélyre kifizetett pénz.
Szó esett azokról a kaotikus állapotokról, ami kialakult a kárpótlási földárverések után. Régen úgy épült fel a rendszer, hogy összefüggõ nagyüzemek voltak, a területükön lévõ vízmûvek, belvízcsatornák, öntözõcsatornák üzemi tulajdonban voltak. A több üzemet érintõ belvíz-, illetve öntözõcsatornák már Víztársulati tulajdonban, illetve kezelésben voltak, a nagyobb befogadó vagy árvíz jelentõségû csatornák pedig a Vízügyi Igazgatóság kezelésében. A vonatkozó törvény azt mondta, hogy a nagyüzemek ha tudják bizonyítani, hogy értéknövelõ ráfordítást tettek, vagy beruháztak a földterületre, ezt a beruházási költséget ráoszthatják a földterületre és ezt kérhetik az új tulajdonostól. A törvény nem volt egyértelmû. Többnyire az új tulajdonosok kaptak egy meliorációs terhet, amit ha megfizettek, akkor a földben lévõ csõ az õ tulajdonuk lett, de a föld mellett lévõ csatorna, illetve az átemelõ szivattyú nem került a tulajdonukba. Hallott arról, hogy a Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévõ olyan csatorna, amely forgalom,- vagy piacképes, átadásra kerül az önkormányzatnak vagy vízgazdálkodási társulatnak, de ez nem oldja meg a rendezetlen tulajdoni viszonyokat. A tulajdonviszonyokat feltétlenül rendezni kellene. Amennyiben a viszonyok rendezõdnek, sokkal nagyobb ütemben lehetne elõre haladni, a pénz függvényében is.
Emlékeztette Farkas Sándort, hogy 1936-ban erre a területre egy átfogó területrendezési,- belvízelvezetési,- öntözési program készült az Alföld öntözésével kapcsolatosan. Akkor épültek meg azok a fõ mûvek, amelyek jelenleg is befogadóként funkcionálnak. Úgy gondolta, hogy ilyen fajsúlyos a térséget érintõ problémakör tárgyalásánál illõ volna a Vízgazdálkodási Társulat képviselõjének megjelenni. Régen egy árvízmentesítõ társulat volt, amely gyakorlatilag minden olyan funkciót betöltött, ami a víz elvezetésével és az öntözéssel kapcsolatos volt.
Elmondta, hogy a Megyei Közgyûlés a legutóbbi ülésén hozott egy olyan határozatot, hogy éljen a Közgyûlés elnöke felterjesztési joggal a belvízzel kapcsolatos problémákban. Felhívta a figyelmet arra, hogy az önkormányzatnak van lehetõsége arra, hogy ezzel a problémával felterjesztéssel éljen.
Néhány csatornát át kellett volna venni az önkormányzatnak és az önkormányzatnak kellene mûködtetni. Úgy gondolta, hogy a külterületen lévõ csatornáknak rendezni kell a tulajdonviszonyait. Ahhoz, hogy egy öntözõtelepnek vízjogi engedélye legyen, vízkészlet járulékot kell fizetni. Akkor is fizetni kell a vízkészlet használati járulékot, amikor a város belvízzel küzd. Tudomása szerint a költségvetési törvényben ezt a vízkészlet járulékot megemelték. Szentes környékének egyik neuralgikus pontja a Mentettréti terület, minél elõbb döntést kell hozni. Cserebökény környékén mûködik egy Körös-Maros Vidéki Tájvédelmi Körzet, ami a Körös-Maros vidéki Nemzeti Park része. Elképesztõnek tartotta, hogy egy belvízelvezetõ mû tisztításához és megfelelõ medermélyítéséhez nem adják meg a hozzájárulást. Szintén azon a területen mûködik a Csikóhalmi átemelõ szivattyú, ami egy automata rendszer. Ha megemelkedik a vízszint a csatornába, azonnal elindulnak a szivattyúk. Azok a belvízelvezetõ mûvek, amelyek arról a területrõl hozzák le a belvizet, nem képesek elvezetni a 3-400 l-es szivattyúnak a vizét.
Fontos kérdés a Megyeháza ügye, amit közösen kellene megoldani. Meg tudták oldani a szentesi Kutatóintézet megszerzési jogát és ennek következtében próbáljuk ezt a Kutatóintézetet a megfelelõ szakemberekkel ellátni, visszaállítani a régi hírére. Megköszönte a meghívást, elnézést kért a Képviselõ-testület tagjaitól, de más kötelességeinek még eleget kell tennie.
A Vízgazdálkodási Társulat mûködésével kapcsolatban elhangzott kritikákat illetõen be kell látni, hogy nem mûködõképes. Olyan struktúrában mûködõ szervezet, amely arra épült, hogy 15-20 nagyüzem gazdálkodását koordinálja, és területét a vízrendezés szempontjából szabályozza és irányítsa nem fog mûködni olyan körülmények között, amikor több ezer önálló tulajdonos van. A Vízgazdálkodási Társulat számára nehéz a pénz behajtása mert a több ezer földtulajdonos nyilvántartása, illetve a tulajdonosváltozás követése lehetetlen. A 3. sz. melléklet térképét áttekintve látjuk, hogy ekkora területen képtelenség ezt a feladatot ezzel a struktúrával elvégezni. Szeretné elérni, hogy a feladatok, ezek a földbirtokosok, illetve az önkormányzatok kezelésébe kerüljenek, a döntéseket az hozza, akinek alapvetõ érdeke fûzõdik ahhoz, hogy a dolgok jól menjenek.
Az elõterjesztés 4. sz. mellékletében fel van sorolva, hogy a csapadékvíz csatornák fenntartására mennyit költött a város. A problémák ott kezdõdnek, hogy 1992-1999-ig több, mint 70 millió Ft ráfordítással tartotta rendben a város csatornákat, ha a 2000. évi ráfordítást is hozzáadjuk, akkor közel 90 millió Ft, amely erre a feladatra lett fordítva. Véleménye szerint ennek a hatékonysága nem látszik meg. Itt a pénzeknek a hatékonyabb felhasználása fontos.
A csatornázás kérdését meg kell oldani. Ehhez valamilyen formában anyagilag érdekeltté kell tenni a lakosságot. A vízdíjnak a dupláját fizeti az, aki csatornadíjat is fizet, ezért a csatornára való rákötés anyagi teher lesz azoknak a lakosoknak, ahol esetleg nem kell szippantani a derítõt. Környezetterhelési díjat elvileg kellene fizetni azoknak, akik nem csatornázottak, de a csatorna-, és vízdíj arányán kellene olyan irányban változtatni, hogy a csatornadíj ne büntesse azokat, akik csatornával ellátott területen vannak. Azoknál, akiknek módjuk lehetne a csatornára rákötni a vízdíj és a csatornadíj arányán úgy módosítani, hogy érdekelt legyen abban, hogy rákösse a szennyvizét a csatornára.
A Vásárhelyi úton a privatizációs idõszakban létesült üzletek elõtt gyakorlatilag betemették a vízelvezetõ árkot, bár egy része alatt mûködõképes elvezetõ csatorna is húzódik. Ezeknek az állapota rendezetlen. Az egész város összképe tragikus, különösen, ami az árkokat illeti. Tudomásul kell venni, hogy ezeket az elmúlt 10 évben önkormányzatilag elhanyagolták.
Foglalkozni kell a Nagyhegy csatornázási kérdésével is. Nagyhegy útjai mellett gyakorlatilag nincs egyetlen csatorna sem, betömésre kerültek, így gyakorlatilag az árok-, illetve vízelvezetõ rendszere megszûnt. Felhívta az illetékes osztály figyelmét, amennyiben átfogó városrendezési koncepció készül, elsõbbséget élvezzen Nagyhegy csatornázási rendszere.
Az érdekeltségi hozzájárulással a gond az, hogy amikor a földterületek kárpótlásra kerültek az akkori törvények nem rendezték az érdekeltségi hozzájárulással kapcsolatos teendõket. Tehát vannak olyan területek, ahol a kisebb csatornák a földtulajdonos tulajdonába mentek át és a csatornákat megszüntették. Vannak olyan területek, pl. Dónáton, ahol határnyi részen nincs belvízelvezetõ csatorna és a Vízgazdálkodási Társulat kirótta az ún. érdekeltségi hozzájárulást. A Vízgazdálkodási Társulás szinte semmit nem tett a város külterületén ennek érdekében. Az önkormányzat próbálja a gazdákat érdekeltté tenni, hogy a területükön a vizet levezessék.
Véleménye szerint kisebb részterületekben kell gondolkodni, hatékonyabbá lehet tenni a gazdáknak, gazdálkodó szervezeteknek az érdekeltségét az önkormányzatok bevonásával. Kérte a támogatást, hogy február végén egy kihelyezett bizottsági ülést tarthasson "Belvízhelyzet Szentes" címen. Ezzel szeretne rávilágítani a problémákra.
A tulajdonjogrendezés benne van az elképzelésben. Vannak módjai, hogyan lehet kikerülni a vízkészlet használati díj fizetését, ha nem öntöznek.
Az 1936-ban készült átfogó vízrendezési terv és megvalósulás abban az idõszakban hasznos volt, de azóta meghatározó változások történtek a térségben.
Kiment a terembõl: Szabó Péter képviselõ
A Képviselõ-testület létszáma: 22 fõ
Kiment a terembõl: Dr. Sipos Ferenc képviselõ
A Képviselõ-testület létszáma: 21 fõ
Az elõterjesztés határozati javaslatához egy 3. pontot javasolt, amely a következõképpen szólna.
Szentes Város Önkormányzata Képviselõ-testülete utasítsa a Mûszaki Osztály vezetõjét, hogy a csapadék-és belvízelvezetés mellett az érintett városrészek szennyvíz problémáit is vizsgálja meg és tegyen javaslatot ezek kezelésére.
Visszajött a terembe: Dr. Sipos Ferenc képviselõ
A Képviselõ-testület létszáma: 22 fõ
Azért tette fel azt a kérdést, hogy milyen az önkormányzat kapcsolata a Gyulai Vízügyi Igazgatósággal, mert azt nem lehet tudni, hogy az elõterjesztés 2. oldalának utolsó bekezdésében szereplõ védvonalon ki a gazda. Másrészt fel szerette volna hívni a figyelmet arra, hogy a víz belvízgyûjtõ, illetve vízgyûjtõ területi kérdései nem elhatározás, hanem természeti törvények alapján mûködõ dolog.
Az önkormányzat, mint adóhatóság megtett-e mindent annak érdekében, hogy az érdekeltségi hozzájárulás beszedésre kerüljön? Érthetetlen, hogy szolgáltatás nélkül miért kell érdekeltségi hozzájárulást beszedni. Az érdekeltségi hozzájárulás a Vízgazdálkodási Társulat vagyona. Az 1997. évi LVII.tv. a vízgazdálkodásról egyértelmûen szabályozza ezt a kérdést. A törvény miniszteri indokolása azt mondja, hogy az érdekeltségi hozzájárulás adók módjára beszedhetõ köztartozás. Vitatta azt a megállapítást, amely szerint semmiféle jogalapja annak, hogy az állampolgár és a víziszerv között egy ilyen kapcsolat létezne. Biztos abban, hogy kisebb érdekeltségi területeket is ki lehet alakítani. Egyetértett azzal a megállapítással, hogy a védekezni akkor kell, amikor nincs víz.
A határozati javaslat 1. pontja csupán arról szól, hogy tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy csökkentsék minimálisra a kezelésében lévõ elvezetõmûvekben a vízszintet. A vízelvezetés is pénzbe kerül, saját erõ nélkül pályázni, pályázati pénzekhez jutni nem lehet. Javasolta, hogy alakítsák ki helyben a megfelelõ szakembergárdát. Figyelembe ajánlotta, hogy a csatornákból eltûnõ víz a szántóföldeken marad meg.
A csapadék- és szennyvíz kérdését illetõen az a véleménye, hogy a szennyvízrendszer bánja ha csapadékvíz kerül a szennyvízcsatornába, mert duplájára emelkedik.
77 millió Ft körüli az a összeg, amit a város 1992-1999 között a csatornákra fordított. Álláspontja szerint az a pénz, ami csatorna km-ként, mintegy 290-300 eFt-ra tehetõ, kevés. Ennek a négyszeresére lenne szükség, ha korszerû és felújított belvízrendszert szeretne a város.
A határozathoz kapcsolódó javaslata szerint az 1. ponthoz szükséges lenne hozzátenni, ha már olyan igényt támasztunk, hogy a Vízügyi Igazgatóság és a Vízgazdálkodási Társulat csökkentse minimálisra a kezelésében lévõ elvezetõmûvek vízszintjét, legyen meg a pénzügyi része is ennek az oldalnak.
Visszajött a terembe: Szabó Péter képviselõ
A Képviselõ-testület létszáma: 23 fõ
Véleménye szerint a határozati javaslatnak arról kellene szólnia, hogy mit tesz az önkormányzat. Egyetértett azzal, hogy jelenlegi formában a társulatok nem tudják betölteni a megfelelõ szerepet.
Tapasztalata szerint az elmúlt év a szentesi gazdákat olyan helyzetbe hozta, hogy még egy ilyen évet nem bírnának ki. Mivel Szentes mezõgazdasági település, alapjaiban ingatja meg a város gazdasági biztonságát. Ezért kérte az országgyûlési képviselõt, hogy ne adományt kérjen, hanem kérje, hogy csökkentsék az elvonásokat azoknál a termelõknél, akik tartósan belvízkárt szenvednek. Az adó mérséklésével próbálják lehetõséghez juttatni a termelõket. A 20-25%-os jövedelemkiesés – ami 1999-ben tapasztalható volt – csõdbe viszi a mezõgazdasági vállalkozókat.
Belterületen megkülönböztetném a létezõ, de nem jól funkcionáló vízszállító létesítményeket, azoktól ahol nincs. Ahol nincs, tervet kell készíteni és a kivitelezését meg kell kezdeni. Nem kell nagy mûszaki szakértelem ahhoz, hogy valaki összefüggést fedezzen fel a Termáltó kialakítása és a jelenlegi nagyhegyi visszaduzzasztott magas belvíz között. A megoldáshoz vízszállító rendszerekre van szükség.
Körzete északi részétõl kb. 350 m-re folyik az egyik fõcsatorna, de az önkormányzat azt erõlteti, hogy 8 km-en keresztül egy másik csatornán menjen le a belvíz arról a területrõl. Ez a fõgyûjtõ Nagyvölgy-csatorna egyes helyeken problematikus. Vannak olyan problémák, hogy meglévõ, valamikor funkcionáló belvízelvezetõ létesítmény teljesen más célra való hasznosításával felborították annak a területnek a belvízelvezetését és ezzel vízveszélyes területté vált. Az önkormányzat mint hatóság a meglévõ rendszerek vízsszállító képességének folyamatos biztosítása érdekében kifejtett tevékenységérõl elmondta, hogy megdöbbenten olvasta a Szentesi Élet egyik cikkében, hogy illetékes szakember azt nyilatkozta, hogy nem tudja ki, kért engedélyt bejáró alatti csõ lehelyezésére tulajdonképpen. Nem kérték a Hivatal segítségét abban, hogy pontos szintre helyezzék a csövet. Hány olyan eset van, amikor az önkormányzat visszabontatott egy ilyet és megbüntette az engedély nélkül építõket? Mivel a város 1995-98 között Közterületfelügyelõket alkalmazott, látni kellett volna, hogy az átereszek vízszállító képessége közelében nincs az árok szelvényével, vagy a szintje magasabban van, mint az árok fenékszintje. Ezeket meg lehetett volna csinálni. Ha elõre akar lépni a város, az elsõ lépés, hogy pontosan rendelkezzen adatokkal, hol van ilyen probléma. Segítséget kell nyújtani annak az ingatlantulajdonosnak, akinek ilyen problémája van. Valós probléma az, hogy a szándék megvan az ottlakókban, hogy kitakarítsák az árkokat, de ehhez valamilyen mûszaki segítségre van szükség.
Kérte, hogy a Polgármesteri Hivatal mérje fel a városban, hogy hol kell kicserélni a csöveket, kitakarítani az árkokat, és ha a lakosság összefog annak érdekében, hogy az árokrendszer mûködõképessé váljon és a vízszállítás szerepét be tudja tölteni, olyan mûszaki segédletet nyújtson, aki pontosan meg tudja mutatni a fenékszinteket. Amennyiben a város ezt produkálja, mint körzeti képviselõ meg fogja szervezni, hogy a lakosság vegyen részt benne. Nem kell 4 millió Ft-os tanulmányterve a meglévõ rendszerekre, egyszerûen a mûködõképességet kell megoldani.
Javasolta, hogy a határozatban szerepeljen, a halmozottan belvízkárt szenvedett mezõgazdasági termelõk adókedvezményben részesüljenek. Az iparûzési- és kommunális adó elengedése szintén támogatási forma lehetne.
A 4 millió Ft-os tanulmánytervet magasnak tartja. Azokon a területeken kell tanulmányterv, ahol belvízelvezetési terv nem készült.
Ha lakossági kezdeményezésre az árokrendszer rehabilitációja igényként merül fel, a város biztosítsa a fõgyûjtõ csatorna kitakarítását. Jelezze azoknak az ingatlantulajdonosoknak ahol az ingatlan elõtt vízszállítóképesség csökkenés van, tájékoztassa õket mit kell és hogyan kell megtenni. Ezt ki kell dolgozni. Ezzel talán el lehet indítani a belvízelvezetõ városi rendszer rehabilitációját.
Kiment a terembõl: Móra József képviselõ
A Képviselõ-testület létszáma: 22 fõ
Halmai László:
A 6. sz. melléklet pontosan tartalmazza a teendõket és költségeit, de nem jelöli meg a költségvetési forrását. Amennyiben a város ezeket a tevékenységeket nem önerõbõl akarja elvégezni, akkor jelölje a költségvetési forrást. Kérte, hogy szerepeljen a határozatban.
Visszajött a terembe: Móra József képviselõ
A Képviselõ-testület létszáma: 23 fõ
Egyetértett azzal, hogy meg kellene nézni a meglévõ mûveknek a rendeltetésszerû használatra alkalmas állapotát. Egy évvel ezelõtti interpellációjában már kérte, hogy vizsgálja felül a város megfelelõ szakemberek bevonásával, hogy a város belvízelvezetõ-csatornái, árkok rendeltetésszerû használatra alkalmasak-e. Úgy gondolta, hogy nem 4 millió Ft-os tanulmánytervet kell csináltatni, hanem a meglévõ csatornákat, belvízelvezetõ rendszereket kellene karbantartani. Igaz, hogy sok bejáró alatt nincs átfolyási lehetõség. Az Aulich L. és a Sárgaparti u.-ban volt ilyen probléma, megköszönte, hogy ennek a problémának az enyhítése be van építve a költségvetésbe.
Emlékeztette a képviselõket, hogy az elmúlt ülésen az önkormányzat tulajdonában álló mezõgazdasági rendeltetésû földek haszonbérleti díját a Képviselõ-testület felemelte.
Kérte, dolgozzák ki annak a lehetõségét, hogy a szavazatokat dokumentálni lehessen a lakosság számára.
Elmondta, hogy az önkormányzat várhatóan forráshiányos költségvetésnek néz elébe. Ha az önkormányzat kedvezmények adásával bevételt csökkent, a másik oldalon kiadást emel, újra egy végrehajthatatlan költségvetés lesz.
Az õsz folyamán minden olyan ingatlannál, ahol a tavaszi és nyári vizek azt mutatták, hogy megáll a víz, az ingatlantulajdonosokat felkérte a munka elvégzésére. A felhívásban szerepelt, ha az ingatlantulajdonosnak bármilyen segítségre szüksége van, akkor a Mûszaki Osztály és a Városellátó Intézmény rendelkezésére áll. Megerõsítette, hogy az önkormányzat megadja a segítséget ott, ahol a lakosság igényli a helyi munkavezetést, vagy árkok bemérését. Ha a vízhelyzet olyan lesz, akkor az átereszeket elõzetes értesítés és kártérítés nélkül felbontják. Kérte, hogy a felszólítást mindenki vegye komolyan.
Elfogadta az indítványt a határozati javaslat módosítására, miszerint a 4 millió Ft-ra olyan módon térnek vissza, hogy keretösszegként kezelendõ.
Kérte, hogy a Képviselõ-testület határozatilag fejezze ki köszönetét, azoknak akik helytálltak és biztosították azt, hogy a lehetõ legkisebb kárral ez a város tudjon védekezni.
Az elõterjesztés 4. sz. mellékletében szereplõ munkák végrehajtását megkezdték, bízván a kormánydöntésben, amely megerõsítette, hogy a védekezés költségeibe ezeket az elõrehozott munkákat meg lehet finanszírozni.
Kérte a képviselõket, aki elfogadja a Kereskedelmi, Mezõgazdasági, Idegenforgalmi és Nemzetközi Kapcsolatok Bizottság javaslatát, miszerint a határozati javaslat 1. pontjában szereplõ "kérje fel" helyett a "tegyen lépéseket" szövegrész szerepeljen, szavazzon.
A Képviselõ-testület a javaslatot egyhangúlag elfogadta.
Szirbik Imre:
Kérte a képviselõket, aki támogatja Orbán István indítványát, miszerint a csapadék- és belvízelvezetés mellett a szennyvízelvezetésre is készüljön program, szavazzon.
A Képviselõ-testület a javaslatot 20 igen szavazattal, 3 szavazat ellenében elfogadta.
Szirbik Imre:
Kérte a képviselõket, aki támogatja, hogy a Képviselõ-testület határozatilag mondjon köszönetet a belvízvédekezésben résztvevõknek, megköszönve munkájukat, szavazzon.
A Képviselõ-testület a javaslatot egyhangúlag elfogadta.
Szirbik Imre:
Kérte a képviselõket, aki támogatja Halmai László indítványát, mind a felterjesztés, mind a helyi munkák vonatkozásában támogatja, szavazzon.
A Képviselõ-testület a javaslatot 22 igen szavazattal, 1 nem szavazat ellenében elfogadta és meghozta az alábbi határozatot:
Szirbik Imre:
Kérte a képviselõket, aki a határozatot egyben elfogadja, szavazzon.
A Képviselõ-testület a javaslatot egyhangúlag elfogadta.
2/2000. (I.28.) KT
Tárgy: Belvíz- és csapadékvízelvezetés helyzete
1./ Szentes Város Önkormányzata Képviselõ-testülete utasítja a polgármester, hogy tegyen lépéseket az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, valamint a Szentes és Környéke Vízgazdálkodási Társulat felé, hogy a nagy csapadékok, hóolvadások elõrejelzésének ismeretében mindenkor csökkentsék a minimálisra a kezelésükben lévõ elvezetõmûvekben a vízszintet.
Határidõ: azonnal
Felelõs: Polgármester
2./ Szentes Város Önkormányzata Képviselõ-testülete utasítja a Mûszaki Osztályt, hogy a csapadék-, belvíz- és szennyvízelvezetési teendõk meghatározása érdekében készíttessen vízrendezési tanulmánytervet.
Határidõ: 2000. december 31.
Felelõs: Mûszaki Osztály vezetõje
3./ A Képviselõ-testület kéri, hogy a Polgármesteri Hivatal mérje fel, hogy a város mely részein kell az átereszeket kicserélni, az árkokat kitakarítani, annak érdekében, hogy az árokrendszer mûködõképessé váljon és a vízszállítás szerepét be tudja tölteni. A munkák elvégzéséhez nyújtson mûszaki segítséget, illetve biztosítsa a belvízelvezetõ rendszer rehabilitációját.
4./ A Képviselõ-testület egyetért az elõterjesztés 6. sz. mellékletében foglalt belvízveszély elhárításához elengedhetetlen feladatok ütemezésével.
5./ Szentes Város Önkormányzata Képviselõ-testülete köszönetet mond áldozatos munkájukért a belvízvédekezésben résztvevõknek.
A határozatról értesítést kap:
1./ Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság Szeged
2./ Szentes és Környéke Vízgazdálkodási Társulat Szentes
3./ Szentes Város Polgármestere
4./ Polgármesteri Hivatal Mûszaki Osztálya és az általa érintettek
5./ A belvízvédekezési munkákban résztvevõk
Kérte a képviselõket, aki 13. sorszámú elõterjesztés határozati javaslatát támogatja, szavazzon.
A Képviselõ-testület a javaslatot egyhangúlag elfogadta.
3/2000. (I.28.) KT
Tárgy: A belvíz okozta károk enyhítéséhez a vis maior alapból való támogatási igény bejelentése
Szentes város igazgatási területén 1999. november, december, valamit 2000. január hónapokban – 2000. január 10. napjáig bezárólag elvégzett belvíz védekezési rendkívüli munkák költségeit összesítette, amely 30.291.958,- Ft.
2000. január 10. után felmerült költség – nem végleges összege: 10.328.487,- Ft (január 24-ig)
A város a védekezés költségeit fedezni nem tudja, tekintettel az 1999. évi 257.499 eFt költségvetési forráshiányára.
A Képviselõ-testület úgy határoz, hogy vis maior támogatás iránti kérelmet nyújt be a Csongrád Megyei Területfejlesztési Tanácshoz a belvízvédekezéssel felmerült, illetve a jelenleg is fennálló folyamatos védekezés rendkívüli és azonnali kiadásainak fedezésére.
A határozatról értesítést kap:
1.) Csongrád Megyei Területfejlesztési Tanács
2.) Szentes Város Polgármestere
3.) Polgármesteri Hivatal Közgazdasági Osztály Vagyongazdálkodási Csoportja
4.) Polgármesteri Hivatal Közgazdasági Osztály Költségvetési Csoportja
5.) Polgármesteri Hivatal Mûszaki Osztálya