1.) Szóbeli tájékoztató a két ülés között történt fontosabb eseményekről
Szirbik Imre:
A nyári hónapok alatt a városban számos rendezvény zajlott le. A rendezvények
közül kiemelte az egyhetes NATO-s szabadegyetem megrendezését, amely sok vendéget
hozott a városba. Tárgyalásokra került sor a Veszprémi Egyetemmel a keresztféléves
mérnökképzés beindításáról a Pollák Antal Műszaki Szakközépiskolában. Az elmúlt
napokban a MÁV területén európai színvonalú hegesztőműhely került átadásra,
amely a MÁV önálló anyagi beruházásából valósult meg.
Nemes Éva kapott megbízást a Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola igazgatói
teendőinek ellátására.
A Katasztrófavédelmi Országos Parancsnokság az elmúlt hetekben tájékozódó
ellenőrzést végzett a városban.
Örömmel jelentette be, hogy elkészült az Ifjúsági és Művelődési Ház mellett
az új szennyvízátemelő. Augusztus 20-án Nagy János és Mátéffy Zoltán címzetes
igazgatókat a köztársasági elnök a város javaslatára Magyar Köztársaság Érdemkereszt
kitüntetésben részesítette. Kérte a képviselőket, aki a szóbeli tájékoztatást
tudomásul veszi, szavazzon.
A Képviselő-testület a javaslatot egyhangúlag elfogadta.
Visszajött a terembe: Szarvas Pál alpolgármester
A Képviselő-testület létszáma: 22 fő
2.) Helyi Választási Bizottság tagjainak megválasztása (6)
Dr. Sztantics Csaba:
A júniusi képviselő-testületi ülésen beszámolt arról, hogy a Választási Bizottság
tagjainak megválasztása a választási eljárási törvényben meghatározott időpontok
betartása miatt gondot jelenthet a nyári szabadságolások miatt. A választás
október 20-ára történő kitűzése azonban olyan helyzetet teremtett, hogy éppen
ma, 51 nappal a választás előtt szabályszerűen megválaszthatja a Képviselő-testület
a Helyi Választási Bizottságot. Szeretné, ha a Képviselő-testület Dr. Faragó
Editnek megköszönné az elmúlt 4 évben végzett munkáját, aki a Magyar Honvédség
századosa lett, így előmenetele folytán a feszített honvédségi munka nem teszi
lehetővé számára, hogy bármikor rendelkezésre álljon és a Helyi Választási
Bizottság munkájában részt vállaljon. A jelöltek közül Varga Sándor 1994 óta
tölti be a póttagi minősítést, minden esetben lehet rá számítani. Hojcsi Pál
4 éve, Fábján Sándor 8 éve lát el feladatot a Választási Bizottságban. Dr.
Jelenfi Anna ügyvédet azért kérte fel, hogy a Bizottság jogi tevékenységét
megalapozottabbá tegye.
Dr. Rébeli Sz. Tamás:
A személyek vonatkozásában van-e olyan kizáró ok, hogy valamelyik szervezetnek
tagjai-e.
Dr. Sztantics Csaba:
A jelöltek közül egyikük sem tagja semmilyen szervezetnek, amelyről nyilatkozatot
is tettek. Megválasztásuknak törvényi akadálya nincsen.
Szirbik Imre:
Kérte a képviselőket, aki hozzájárul ahhoz, hogy a jelölteket egybe tegye
fel szavazásra, szavazzon.
A Képviselő-testület a javaslatot egyhangúlag elfogadta.
Kérte a képviselőket, aki egyetért azzal, hogy a Helyi Választási Bizottság tagjai Fábján Sándor, Hojcsi Pál, dr. Jelenfi Anna és póttagja Varga Sándor legyen, szavazzon.
A Képviselő-testület a javaslatot 20 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta és meghozta az alábbi határozatot:
113/2002. (VIII.30.) KT
Tárgy: Helyi Választási Bizottság tagjainak megválasztása
1.) Szentes Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 23.§ /2/ bekezdése alapján a Helyi Választási Bizottság tagjának, illetve póttagjának a következő választópolgárokat választja meg:
Fábján Sándor Szentes, Köztársaság u. 23. II/6.
Hojcsi Pál Szentes, Honvéd u. 5.
Dr. Jelenfi Anna Szentes, Új u. 6/4.
Póttag: Varga Sándor Szentes, Vásárhelyi út 105.
A tagok megbízatása a következő általános választásra létrehozott választási
bizottság alakuló üléséig tart.
2.) A Képviselő-testület köszönetét fejezi ki dr. Faragó Edit (Szentes, Apponyi
tér A. ép. II. lh. III/12.) jogász főtisztnek, a Helyi Választási Bizottságban
1998-2002. között végzett munkájáért.
A határozatról értesítést kap:
1./ a megválasztott bizottsági tagok
2./ dr. Faragó Edit Szentes, Apponyi tér A.ép. II. lh. III/12.
3./ Területi Választási Iroda vezetője - Szeged
4./ Választási Iroda - Helyben
Megérkezett az ülésre: László Béla képviselő
A Képviselő-testület létszáma: 23 fő
Dr. Sztantics Csaba:
A Helyi Választási Bizottság tagjai akkor kezdhetik meg munkájukat ha a polgármester
előtt esküt tesznek. Felkérte a megválasztott tagokat, illetve póttagot, hogy
ismételjék utána az eskü szövegét.
A tagok az esküt a polgármester előtt letették.
Szirbik Imre:
Az előterjesztéssel kapcsolatban írásban van csatolva a Pénzügyi, a Jogi és
Ügyrendi, a Művelődési és Oktatási, a Városrendezési,- Fejlesztési és Környezetvédelmi,
a Szociális és Egészségügyi, a Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Idegenforgalmi
és Nemzetközi Kapcsolatok, valamint a Sportbizottság véleménye.
Megérkezett az ülésre: Szabó Péter képviselő
A Képviselő-testület létszáma: 24 fő
Dr. Dóczi Margit:
Az előterjesztés 38. oldalán a "lakáshoz jutás támogatására" 10 mFt van előirányozva.
A 2002. I. félévi beszámolóban rögzített teljesítésnek a %-a torz, hiszen
ennél sokkal magasabb a teljesítés %-a, a pénzforgalmi szemlélettel természetesen
a már kifizetett pénzek foglaltatnak benne. Kérte, hogy a "lakáshoz jutás
támogatására" az eredetileg előirányzott 10 mFt-ot 12 mFt-ra a forráshiány
terhére emeljék meg.
Szirbik Imre:
Kérte a képviselőket, hogy a plusz 2 mFt-ra irányuló módosító indítványt támogassák.
Kérte a képviselőket, aki a módosító indítványt támogatja, szavazzon.
A Képviselő-testület a javaslatot 22 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta.
Kérte a képviselőket, aki a rendelet módosításával egyetért, szavazzon.
A Képviselő-testület a javaslatot 20 igen szavazattal, 4 tartózkodás mellett elfogadta és megalkotta az alábbi rendeletét:
Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének
12/2002. (IX.14.) KT. sz. rendelete
az Önkormányzat 2002. évi költségvetéséről,
módosításának és végrehajtásának rendjéről szóló
35/2001. (XII.31.) KT. sz. rendelet módosításáról
(A rendeletet az 1. sz. melléklet tartalmazza.)
Szirbik Imre:
Az előterjesztéssel kapcsolatban írásban van csatolva a Pénzügyi, a Jogi és
Ügyrendi, a Művelődési és Oktatási, a Szociális és Egészségügyi, a Városrendezési,-
Fejlesztési és Környezetvédelmi, a Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Idegenforgalmi
és Nemzetközi Kapcsolatok, valamint a Sportbizottság véleménye.
A beszámolóban található grafikonok mutatják, hogy az önkormányzat feladatainak
teljesítése kapcsán a források milyen ütemben álltak rendelkezésre, azaz a
likviditási hitelt mikor és milyen mértékben kellett igénybe venni. A feladatainknak
időben eleget tudtunk tenni, költségvetési egyensúlyunk biztosított volt,
amelyben döntően az intézményi gazdálkodást vivő munkatársak fegyelmezett,
precíz munkája játszott szerepet. Megköszönte munkatársainak a fegyelmezett
munkát, amelyre az év hátralévő részében is nagy szükség lesz.
Ollai Istvánné:
1998-ban a Kőrösi házaspár a városra hagyta a pénzét. Kérése volt, legyen
feltüntetve az emlékművön, hogy az emlékmű áthelyezése és a nevek feltüntetése
néhai Kőrösi Lajos és Kőrösi Lajosné adományából valósult meg. Kérte, hogy
a testület leköszönése előtt kérését teljesítsék.
Félegyháziné Somogyi Éva:
A Pénzügyi Bizottság a beszámolót elfogadásra javasolta. Szeretné megköszönni
a 4 éves munkáját mindazoknak, akik a Bizottság munkáját segítették.
Oltyán Lajos:
A Művelődési és Oktatási Bizottság azért fűzte javaslatát a beszámolóhoz,
mert a Bizottság középiskolai igazgatónő tagja felhívta a figyelmet arra,
hogy az önkormányzat az épületek állagmegóvási feladatait az elmúlt két évben
nem úgy tudta teljesíteni ahogyan szerette volna.
Dr. Sipos Ferenc:
Egyetértett Oltyán Lajos felvetésével, azt azonban hozzátette, hogy az önkormányzat
nem két éve nem teljesített az iskolákon felújítási munkákat, hanem 40 éve
nem teljesíti.
Pap Imre:
A Szociális és Egészségügyi Bizottság megállapította, hogy a beszámoló azokat
a folyamatokat tartalmazza, amelyekről a Képviselő-testület korábban döntést
hozott. A beszámolót elfogadásra javasolta. A Bizottság köszönettel vette
a Hivatal munkatársai és az intézményvezetők magas színvonalú szakmai munkáját,
amellyel a Bizottság tevékenységét a 4 év során segítették.
Dr. Rébeli Sz. Tamás:
1990-94. között jelentős iskolafelújítások történtek, tornatermek épültek.
Félegyháziné Somogyi Éva:
Úgy gondolta, hogy a Képviselő-testület és az önkormányzat munkáját a lakosság
a város fejlődésével tudja lemérni. 1995-2002. között az éves beszámolókat
sorra vette és megállapította, hogy az önkormányzat mekkora bevétellel rendelkezett
és ebből mekkora összeget fordított fejlesztésre. A mutatók közül az reprezentálja
legfoan a városvezetés munkáját, hogy a fejlesztésekhez mennyi külső forrást
tudtak igénybe venni. Ezek az utóbbi években növekedő tendenciát mutatnak.
"Ha egy hajó elindul egy hosszú útra, akkor az út során találkozhat jó és
rossz szelekkel. A lényeg, hogy a kapitány és a legénysége egy irányba terelje
a hajót, és a hajó célba fog érni."
Halmai László:
Véleménye szerint az minősíti a város vezetését, hogy a város számára mennyi
külső forrás állt rendelkezésre. Azért a vagyonért, ami jár, nem kell harcolni.
1995-98. között folyamatos növekedéssel 1,5%-ról 5%-ra nőtt az összköltségvetés
függvényében a pályázaton elnyert összeg, átlagosan 2,5%. Ekkor a városvezetés
megegyezett az ország vezetésével. 1999-2002. között 5%-ról 10%-ra nőtt fel
az összköltségvetés függvényében a pályázaton elnyert összeg, átlagosan 5%,
ekkor a városvezetés és az ország vezetése különböző volt. Úgy gondolta, hogy
nincs semmilyen összefüggés a városvezetés és az ország vezetésének azonossága,
illetve a pályázaton elnyert összegek között. A pályázaton elnyert összegek
jóval nagyobbak az olyan településeken, ahol a város vezetője egyszemélyben
az országgyűlési képviselő is.
Szirbik Imre:
Kérte, hogy a képviselő-testületi ülést ne választási gyűlésnek használják.
Halmai László képviselő által megemlített települések Fideszes városok. Az
előnyös egy városnak, ha egy kormánypárti képviselő és a polgármester ugyanaz
a személy. Az önhiki pályázatot Csongrád megyében két település nem kapta
meg, Szentes és Makó, a két szocialista vezetésű város. Egyetértett Félegyháziné
Somogyi Éva képviselőasszonnyal, hogy "azzal az ellenszéllel, amellyel a város
az elmúlt 4 évben ment, olyan hajós állt a város élén, aki ezt a hajót úgy
tudta kormányozni, hogy gyorsan haladt." Többletforrások voltak a Megyei Területfejlesztéstől
kapott pénzek, az országos pályázatokon elnyert megközelítőleg fél milliárd
forint, a strand, a bérlakás építési támogatás, a Kórház beruházás, amely
a megyei költségvetésből való. Szentes háromszor pályázott a Fidesz kormányban
a volt Megyeháza felújítására és mindhárom alkalommal elutasították.
Farkas Sándor:
Elmondta, hogy a termálturizmus és az élményfürdővel kapcsolatos program nem
a Polgármesteri Hivatalból, hanem abból a "lobbikörből" indult el, ahol komolyan
hiszik, hogy a termálturizmusnak lesz jövője Magyarországon. Ennek egyik tagja
ő volt. A végső döntést az a kormányzati stratégia hozta meg, amelyhez feltétlenül
szükséges volt a támogatásom. Úgy gondolta, hogy a városnak és a megyének
kötelessége lett volna a volt Megyeháza állagmegóvásáért tenni valamit. Szeretné,
ha a Kórház ügyét nem a megyére hegyeznék ki, ez a Kórház Szentesen van. Örömét
fejezte ki, hogy ez az intézmény a városban felépült, amelynek részese volt.
Tudni kell, hogy a városban a Széchenyi Terven keresztül számtalan beruházás
valósult. Azok a fejlesztések, amelyeket Halmai László részletezett, mind
azt mutatja, hogy a polgári kormánynak a támogatása egy szocialista típusú
városvezetésben is megvolt. Ezek a programok 2000-2001-ben indultak és mostanra
érnek be.
Orbán István:
A szentesi 1,4 milliárd forintos kórházi beruházás annak köszönhető, hogy
Csongrád Megye Közgyűlésében létrejött egy konszenzus.
Szabó Péter:
A tőkeallokáció azt jelenti, hogy a tőke áramlása a nem hatékony területekről
a hatékony területekre kellene, hogy történjen. Úgy néz ki, hogy a demokráciában
a tőkeallokáció rosszabbul működik, mint a kommunizmusban, mert a pénzek áramlását
különböző politikai szempontok döntik el. Ezt megakadályozni úgy lehet, hogy
egy város költségvetésében a fejlesztések esetén a központi források arányát
minimálisra kell mérsékelni.
Horváth István:
Hódmezővásárhely akkor is virágzott, amikor a Horn kormányban Rapcsák András
volt a polgármester és az országgyűlési képviselő egyszemélyben.
Ollai Istvánné:
Vélemény szerint nem az a lényeg, hogy a pénz honnan jön, hanem az, hogy a
város szépüljön.
Szirbik Imre:
Kérte a képviselőket, aki a 2002. I. félévi beszámolót elfogadja, szavazzon.
A Képviselő-testület a javaslatot 21 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett elfogadta és meghozta az alábbi határozatot:
114/2002. (VIII.30.) KT
Tárgy: Szentes Város Önkormányzata 2002. I. félévi költségvetési gazdálkodásáról
szóló beszámoló
Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Önkormányzat 2002. I. félévi gazdálkodásáról szóló beszámolót megtárgyalta és az alábbiak szerint dönt:
1.) Megállapítja a Képviselő-testület, hogy az Önkormányzat gazdálkodása a forráshiány ellenére zökkenőmentes volt, a tervezett feladatok többsége megvalósult, az intézményi működésben a pénzhiány érzékelhető zavarokat nem okozott.
2.) A gazdálkodás számadatainak ismeretében a Képviselő-testület indokoltnak tartja a forráshiányos önkormányzatok kiegészítő támogatásának II. fordulójára a pályázat benyújtását.
Határidő: Pályázati kiírás szerint
Felelős: Jegyző
3.) A Képviselő-testület a beszámolóban foglaltakkal egyetért, és szükségesnek tartja a normatív támogatáshoz kapcsolódó mutatószámok folyamatos felülvizsgálatát, a szakmai jogszabályok változásaival összefüggésben az intézményi költségvetések számadatainak pontosítására a javaslatok kidolgozását.
Határidő: 2002. október 1.
Felelős: Jegyző
4.) Felhívja a Képviselő-testület a gazdálkodó szervek vezetőinek figyelmét a takarékos és hatékony gazdálkodás elveinek betartására, az év második felében történő működési feltételek pótelőirányzat igénylése nélküli biztosítására.
5.) A Képviselő-testület egyetért a beszámolóban foglalt megállapításokkal és a számadatok ismeretében a beszámolót jóváhagyja.
A határozatról értesítést kap:
1./ Szentes Város Polgármestere
2./ Önkormányzati intézmények vezetői
3./ Polgármesteri Hivatal Közgazdasági Osztálya
Szirbik Imre:
Az előterjesztéssel kapcsolatban írásban van csatolva a Jogi és Ügyrendi Bizottság
véleménye.
Dr. Demeter Attila:
A Jogi és Ügyrendi Bizottság ebben a választási ciklusban augusztus 27-én
tartotta feltehetően az utolsó ülését. A Bizottság dr. Kertész Péter bizottsági
tag halálával megváltozott összetétellel, de eredményes munkát végzett. Az
előterjesztés 1. oldalán lévő táblázat számadatain módosítást tett. A határozatok
jelentős részét a rendeletmódosítások tették ki. Az elmúlt 4 évben a Bizottság
ülését kétszer kellett határozatképtelenség miatt elnapolni. Megköszönte a
Képviselő-testületnek azt a bizalmat, amellyel 4 évvel ezelőtt a Bizottságot
megtisztelték. Megköszönte a Jegyző úr szakmai munkáját, illetve dr. Dóczi
Margit, dr. Rébeli Sz. Tamás, dr. Stern Sándor és dr. Gombos András bizottsági
tagok munkáját.
Szirbik Imre:
Megköszönte a Jogi és Ügyrendi Bizottság 4 éves munkáját.
Kérte a képviselőket, aki a beszámolót elfogadja, szavazzon.
A Képviselő-testület a javaslatot egyhangúlag elfogadta és meghozta az alábbi határozatot:
115/2002. (VIII.30.) KT
Tárgy: A Jogi és Ügyrendi Bizottság beszámolója
Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete a Jogi és Ügyrendi Bizottság 1998-2002. években végzett munkájáról szóló beszámolóját elfogadta.
A határozatról értesítést kap:
1./ Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke - Helyben
Kiment a teremből: Szűcs Lajos képviselő
A Képviselő-testület létszáma: 23 fő
Szirbik Imre:
Az előterjesztéssel kapcsolatban írásban van csatolva a Pénzügyi, a Jogi és
Ügyrendi, a Városrendezési,- Fejlesztési és Környezetvédelmi, valamint a Kereskedelmi,
Mezőgazdasági, Idegenforgalmi és Nemzetközi Kapcsolatok Bizottság véleménye.
Az elmúlt képviselő-testületi ülésen határoztak arról, hogy elkezdik előkészíteni
annak a munkának a megvalósítását, amely lehetővé teszi, hogy jövő tavasszal
a pályázatok beadásával elindulhasson Szentesen a még hiányzó 4069 ingatlan
szennyvíz bekötése.
A tervező munka megkezdődött. Döntöttek arról, hogy a város társulás útján kívánja megvalósítani a beruházást. Az 5/1., 5/2. és 5/3. sorszámú előterjesztések a lakástakarék-pénztárak ajánlatát tartalmazza. A Képviselő-testület néhány tagja Makón és Kisújszálláson tanulmányozta a beruházás megvalósítási módját. Az elemzések azt mutatták, hogy önálló alapítvány létrehozása biztonságosabb a lakosság szempontjából. Erről szól az 5/4. sorszám alatt beterjesztett alapító okirat. A Pénzügyi, valamint a Városrendezési,- Fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság együttes ülésén meghallgatta a lakástakarék-pénztárak képviselőit.
Visszajött a terembe: Szűcs Lajos képviselő
A Képviselő-testület létszáma: 24 fő
Zelei István a Funtamenta Lakástakarékpénztár Rt.
képviselője:
A Fundamenta Lakástakarékpénztár Rt. megalakulása óta 380 folyamatban lévő
víziközmű beruházással kapcsolatos projektje van, amely azt jelenti, hogy
közel 103 ezer csatlakozási ponton együttműködési partnerrel kötöttek szerződést.
A Fundamenta Lakástakarékpénztár Rt. az önkormányzat számára az ajánlatát
megtette, amelyet az együttes bizottsági ülésen módosítottak. Az Rt. Szentes
városnak azt ajánlja, hogy nem kér számlanyitási díjat az ügyfelektől. A lakástakarék-pénztári
törvény előírja, hogy minden szerződéskötés 1%-át számlanyitási díjként az
ügyfélnek be kell fizetni. Ajánlatuk szerint Szentes város lakosságának a
zsebében hagynak minimum 8 mFt-ot, maximum 12 mFt-ot. A legmagasabb ajánlatuk
a 670 eFt-os, a legalacsonyabb a 490 eFt-os szerződéses összeg. Ez azt jelenti,
hogy 66-90%-os csatlakozási arány között ennyit kell fizetni szerződéses összegre
úgy, hogy a lakosok 1.000,- Ft-ot fizetnek és a fennmaradó részt az alapítvány
fizeti a számlára. Az alapítvány által történt befizetés összege egységenként
960,- Ft lesz, a legmagasabb ajánlat szerint pedig 1.580,- Ft. A gyakorlat
azt mutatja, ha nem kérnek számlanyitási díjat, akkor nagyobb szervezettség
érhető el, mert a lakos egyből a megtakarítási összeget tudja fizetni. Ha
a szervezettség eléri a 85%-ot, akkor a mi konstrukciónk 6,7 mFt-tal ér többet
a városnak, ami azt jelenti, hogy az alapítványból 6,7 mFt-tal kevesebbet
kell befizetni a lakossági támogatásokra. Az ajánlatban a kamatbónusz külön
van feltüntetve. A kamatbónusz azt jelenti, ha letelik a megtakarítási időszak
és az ügyfél befejezi a megtakarítását, akkor a lakástakarék-pénztárnak joga
van egy ún. kamatbónusz összeget adni, amely 12.700-9.310,- Ft között van.
Ha ezeket hozzáadják a lakosok által történt megtakarításokhoz és az alapítvány
befizetéséhez, akkor a lakástakarék-pénztárunk a be- és kifizetési mutatói
szerint 152%-os eredményességet tud mutatni.
Dr. Szécsi Géza a Lakáskassza Lakástakarékpénztár
Rt. képviselője:
A Lakáskassza Lakástakarékpénztár Rt. javaslata az, hogy a lakosságnak meg
kellene hagyni a 6%-os kamatú hitel felvételi lehetőségét. Amennyiben olyan
döntés születik, hogy ezzel nem kívánnak élni, akkor a számlanyitási díjat
100%-ban visszafizetik. Megközelítőleg 80 ezer darab szerződéssel rendelkeznek.
A társaság vállalja az egész lebonyolítást a társulati beléptetéstől, az alapítványi
támogatási kérelmek aláírásától a közműtámogatási meghatalmazásokig mindent.
Véleménye szerint érdemes lenne küldött közgyűlésként a társulatot megalapítani.
A kapacitás az együttműködési partnerek részéről olyan, hogy a határidőket
és a 90%-os hatékonyságot tudják vállalni. Ennek a 8 éves projektnek van egy
pénzben ki nem fejezhető része, biztosítani tudják a mellékszolgáltatási többletet
és minőséget.
Szekeres József az OTP Lakástakarékpénztár Rt.
képviselője:
Az OTP Lakástakarékpénztár Rt. piacvezető, hasonló nagyságú víziközműves,
gáz- és ivóvíz beruházásban vett részt, mint az előző cégek. Szerintük az
a legfo ajánlat, amely a lakosságtól, az önkormányzattól, illetve az alapítványtól
a legkevesebb pénzt vonja el és teljesíti az elvárt feltételeket. Ahhoz, hogy
300 eFt-os érdekeltségi hozzájárulás jöjjön ki, a mi esetünkben az 1.000,-
Ft-os lakossági hozzájárulás mellé 1.088,- Ft-ot kell 96 hónapon keresztül
elhelyeznie az önkormányzatnak, így rendelkezésre fog állni az a 307 eFt,
amiből csak 300 eFt-ot kell a lakosságnak engedményezni a víziközműtársulatra
ahhoz, hogy ez a csatornaberuházás megvalósulhasson. Elmondta, hogy a társulat
szervezésében részt tudnak venni. 50%-os számlanyitási díjkedvezményt tudnak
biztosítani. A Fundamenta Rt. képviselője részéről elhangzott, hogy bárki
megkérheti a CÁF-tól az engedélyt. Ez az engedély egyik lakástakarék-pénztárnak
sincs meg, az OTP Lakástakarékpénztár Rt. rendelkezik az 50%-os engedéllyel.
Dr. Demeter Attila:
Megkérdezte, hogy az előterjesztés 1. oldalán található futamidő, befizetett
összeg és kiutalt összeg mutatója tarthatók-e, illetve történt-e benne változás.
Szirbik Imre:
Az előterjesztés az augusztus 20-ig beérkezett ajánlatok alapján készült el.
A lakástakarék-pénztárak az együttes bizottsági ülésen módosítottak javaslataikon,
illetve az ülés megkezdésekor az OTP Lakástakarékpénztár Rt. módosított anyaga
kiosztásra került.
Szarvas Pál:
A 6%-os kamatozású hitel felvételéről az ingatlan tulajdonosa egyénileg dönthet-e,
vagy csak egységesen lehet?
Zelei István a Funtamenta Lakástakarékpénztár Rt.
képviselője::
A Fundamenta 670 eFt szerződéses összegre tett ajánlatot. Az ajánlat között
szerepel egy 12.700,- Ft-os kamatbónusz összeg, amely kifizetésre kerül a
lakosnak és ha ezt hozzáadjuk ahhoz az összeghez, amely a számításokban szerepel,
akkor jön ki az 51,9%-os megtakarítási arány. Azt vették figyelembe, hogy
1 milliárd Ft-os hitelt kell lefedni. Ha a városban sikerül elérni a 85%-os
szervezettséget, akkor az 1 milliárd Ft-os hitel felvételére elég olyan szerződést
kötni, amelynek a szerződéses összege 510 eFt. Ebben az esetben a lakos 1.000,-
Ft-ot fizet, az alapítvány 1.040,- Ft-ot fizet támogatásként, így a tiszta
nyereség 1.015.168.000,- Ft. Ha a szervezettség a 90%-ot éri el, akkor 490
eFt-os szerződést kell kötni a lakosokkal, így a lakos 1.000,- Ft-ot fizet,
az alapítvány 960,- Ft-ot fizet támogatásként, és az így a képződött nyerség
1.032.732.000,- Ft. A 6%-os hitel felvételéről egyénenként dönthet az ingatlantulajdonos.
Ha egész várost érintő beruházásról van szó, az Rt. mindig meg szokta kérni
a felügyelet engedélyezését, amelyet meg is szoktak kapni.
Dr. Szécsi Géza a Lakáskassza Lakástakarékpénztár
Rt. képviselője:
A számlanyitási díjjal kapcsolatban elmondta, hogy az általános szerződési
feltételükben szerepel, amennyiben a lakos nem kéri a 6%-os kamatú hitelt,
akkor 100%-ban visszafizetik a számlanyitási díjat. Két dolog határozza meg,
hogy a befizetett összegekből mennyi lesz a végén. A 30%-os fix vissza nem
térítendő állami támogatás és a 3%-os betéti kamat. Amikor a lakosság az ajánlatokat
aláírja, akkor célszerű aláíratni az engedményezési szerződést is, amelyben
nyilatkoznak arról, hogy a lakástakarék számlájukon összegyűlt pénzt nem kívánják
más lakáscélra fordítani. A lakos választhat, hogy lemond vagy sem a 6%-os
hitel felvételéről.
Szekeres József az OTP Lakástakarékpénztár Rt.
képviselője:
A megadott mutatókkal kapcsolatban elmondta, hogy az OTP által megadott 580
eFt-ra dekrarált szerződéses összeg ugyanazokat a mutatókat tudja, mint a
korábban leadott ajánlatok, viszont annyiban különbözik, hogy a szerződéses
összeghez más betét tartozik. A lakos szuverén joga, hogy lemond-e vagy sem
a hitel felvételéről. Lehet egységesen a lakossággal olyan szerződést kötni,
hogy lemondanak a hitelről. Ha a lakos lemond a hitelről az OTP Lakástakarékpénztár
Rt. lemondási prémiumot ad.
Dr. Sipos Ferenc:
Csatornázni kell. A lakosság gondja, hogy miből finanszírozzák a házon belüli
rákötést. Kérte, hogy értelmezhetően magyarázzák el, hogy a felvehető 6%-os
kedvező kamatozású hitel felvételéről vagy lemondásáról a lakosok egyenként
dönthetnek-e, vagy csak kollektív lehet.
Ollai Istvánné:
A kisérben tartott lakossági fórumon arról volt szó, hogy 1.000,- Ft-ot a
csatornára fizetnek be a lakosok, és újabb 1.000,- Ft kell fizetni a kaputól
a bevezetőig. Gyakorlatilag a lakos kétszer 1.000,- Ft-ot rak be a takarékba
azért, hogy a kaputól a derítőig tudja elvezetni.
Szarvas Pál:
Az a plusz pénz, ami a kerítésen belüli beruházáshoz szükséges kedvezőbb,
ha megtakarításból és állami támogatásból jön össze, mint a 6%-os kedvező
kamatozású hitel felvételéből. Egyénileg lehet-e választani?
Szirbik Imre:
A konstrukciók attól függnek, hogy mi a szervezettség mértéke. Milyen garanciát,
illetve az ígért szervezettség nem teljesítése esetén milyen kártérítést vagy
ellenszolgáltatást tud a takarékpénztár felajánlani?
Zelei István a Funtamenta Lakástakarékpénztár Rt.
képviselője:
Ahhoz, hogy a 90%-os szervezettség létrejöjjön az önkormányzat és a lakástakarék-pénztár
közös munkája szükséges. A lakossági fórumokra a takarékpénztár szakembereket
küld el, akik megfelelő tájékoztatást nyújtanak a lakosság részére. A fórumok
összes költségét átvállaljuk. Egy ekkora településen a 85-90%-os szervezettség
biztosan elérhető. A szervezettség elérhetőségét abban látják, hogy számlanyitási
díjat nem kérnek. A garanciát abban látja, hogy felkészült munkatársaik vannak,
illetve olyan értékesítési munkatársakkal dolgoznak, akik 4-5 éve vannak a
rendszerben és nagy tárgyalási tapasztalattal rendelkeznek. Az 1 m-től az
épületig való bevezetést miből tudják finanszírozzák? Az egyik lehetőség szerint
az 1 milliárd forint felett marad egy bizonyos összeg, amely - ha megvan a
85-90%-os szervezettség pluszba megkapja a lakos - 8-10 eFt összeget jelent.
Megadják a lehetőséget arra, hogy a futamidő végén 8 év múlva döntsék el az
ügyfelek, hogy élni kívánnak-e a 6%-os kamatozású hitel felvételével. Ha az
ügyfél élni kíván a hitel felvételével, annak a havi megtakarítási összege
a lakosok részéről 2.040,- Ft-ba kerül.
Dr. Szécsi Géza a Lakáskassza Lakástakarékpénztár
Rt. képviselője:
A garanciát abban látja, hogy minél fo a város hatékonysága az alapítványba,
annál kevesebb pénzt kell betenni. Figyelembe kell venni, hogy jó szerződéskötési
aránynál is lesz nem fizető csapat, akik mögött helyt kell állni. Ha ennek
az összegnek megfelelő társulati hitelt a társulat önkormányzati támogatással
felveszi, akkor ne a kézfizető kezességhez kelljen nyúlni, hanem a rendszerben
legyen egyfajta tartalék. A garancia az, hogy eddig 90% vagy e feletti szervezettséget
sikerült elérniük. Kérte a támogatást ahhoz, ha a Képviselő-testület az alakuló
küldött közgyűlés pénzügyi konstrukciójához megteszi az ajánlatot, akkor legyen
meg a lakástakarék kötési kényszer a lakosoknál.
Szekeres József az OTP Lakástakarékpénztár Rt. képviselője:
Önök a garancia. A lakossági érdekeltségi hozzájárulás megfinanszírozására
társulat alakításával lehet kedvezményes társulati hitelt felvenni. Ha az
OTP Lakástakarékpénztár rt. elkezdett valamit, akkor 95-98% körül zárt. A
házba való becsatlakozást általában 30-50 eFt-ból meg lehet csinálni. Csináltak
már olyat, hogy társulati beszerzéssel szerzik be a bekötéshez valókat, így
a gyártók lényegesen olcsóbban adják, amelyben a takarékpénztár is tud segíteni.
Az OTP Lakástakarékpénztár úgynevezett lakásplusz programot indított, amelyre
minden lakáselőtakarékoskodó kap egy kártyát, amelyre több ezer vállalkozó,
illetve cég 5-30%-os engedményt ad a vásárlásra.
Dr. Sipos Ferenc:
Véleménye szerint a kérdésekre érhető választ nem kaptak. Tudnak-e laikusok
számára is érthetően válaszolni a feltett kérdésekre?
Kiment a teremből: Móra József képviselő
A Képviselő-testület létszáma: 23 fő
Szekeres József az OTP Lakástakarékpénztár Rt. képviselője:
Garanciát ki adhat arra, ha a lakosság azt mondja, hogy nem köt szerződést.
Erre nem lehet garanciát adni. Akkor van garancia, ha Önök minél nagyobb többséggel
megalakítják a társulatot. A lakosság azt vállalja, hogy fizeti a lakástakarék-pénztárnál
a kiválasztott konstrukciónak megfelelő 1.000,- Ft-ot és az önkormányzat is
hozzáteszi a saját részét. Az Rt. azt vállalja, hogy megkéri az állami támogatást,
ami az éves befizetések után 30% és hozzáteszi a 3%-os kamatot. Abban látják
a garanciát, hogy amennyiben a lakos fizet, az Rt. kiutalja az összeget. A
mutatók nem változtak.
Dr. Demeter Attila:
Egyetértett az OTP Lakástakarékpénztár Rt. képviselőjének előadásával. A vízgazdálkodásról
szóló 1995. évi törvény és a 160/1995. (XII.26.) vízgazdálkodási társulatokról
szóló kormányrendelet lényege, hogy egy 2/3os szervezettség esetén az adók
módjára behajtható köztartozás esetén kényszer érdekeltség van. Szentes lakói
akarják a csatornázást. A Pénzügyi Bizottság javasolja a határozatot kiegészíteni
azzal, hogy "Ez alatti szervezettség esetére kerüljön szankció beépítésre
a szerződésbe." Ha polgári jogi szerződésről van szó a szerződésbe elsősorban
biztosítékokat kell beépíteni. Véleménye szerint induljon be a csatornázás.
Szűcs Lajos:
A Városrendezési,- Fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság az OTP Lakástakarékpénztár
Rt. megbízatását javasolja.
Halmai László:
Ha megalakul a társulat és akkor kötnek a társulati tagok Önökkel szerződést,
milyen hátránynyal, illetve előnnyel jár a jelenlegihez képest?
Dr. Szécsi Géza a Lakáskassza Lakástakarékpénztár
Rt. képviselője:
Kocsis Lászlóval folytatott beszélgetések alapján valószínűleg alapítványi
támogatási konstrukció fog születni Szentesen. Az ajánlatok addig maradnak
ajánlatok, amíg a feltételek nem lesznek meg hozzá, hogy szerződés legyen
belőle. Ha nem lenne meg a társulathoz szükséges 66 + 1%, akkor semmiféle
kötelezettség sincs. Azért javasolták azt, hogy célszerű ezeket a lakossági
befizetéseket a társulat felé irányítani, ahol a városi támogatással együtt
kerülnének a lakástakarék-pénztárak felé befizetésre. Az esetleges lakossági
fizetési problémákat társulati úton ki lehet egyenlíteni.
Félegyháziné Somogyi Éva:
Amikor a Pénzügyi Bizottság a véleményét kialakította, nem különböző pénzügyi
konstrukciókra támaszkodott hanem azon alapult a döntése, hogy milyen referenciákat
mutattak a lakástakarék-pénztárak. A bizottság számára a Lakáskassza Lakástakarékpénztár
Rt. referenciája volt a legismertebb. A Bizottság a véleményében kikötötte,
ha a 82%-os szervezettség nem jön létre a határozatba garancia kerüljön beépítésre,
mert az önkormányzatot hátrány érheti. Véleményük szerint a létrehozandó alapítvány
nagy feladatot fog ellátni, ezért a bizottság szeretné ha Váriné Kádár Margit
személyében könyvvizsgálót bíznának meg.
Baranyi Imre:
A Városrendezési,- Fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság az előzetes mutatók
alapján az OTP Lakástakarékpénztár Rt. megbízását javasolja. A döntés oka
az, hogy az OTP 1.533-as mutatót mutatott ki, amelyet a legkedvezőbbnek tekintettek
és a másik két cégnél ismertebbek.
Visszajött a terembe: Móra József képviselő
A Képviselő-testület létszáma: 24 fő
Dr. Demeter Attila:
A Pénzügyi Bizottság véleményében szerepel, hogy a határozati javaslat 1.
pontjának 4. bekezdését módosítani kívánja, amellyel nem értett egyet. Ezért
javasolta, hogy a szerződésbe kerüljön bele az, ha kár keletkezik, akkor azt
köteles megtéríteni, és ne szankciót alkalmazzanak.
Félegyháziné Somogyi Éva:
A Pénzügyi Bizottság javaslata pontosan úgy hangzott, hogy a polgármester
vagy a jegyző a képviselő-testületi ülésig próbáljon valamilyen megoldást
keresni. A Bizottság nem akart a szerződésbe olyan pontokat beleírni, amely
jogilag nem megfelelő.
Szabó Péter:
A lényeg az, hogy a banktól a társulat hitelt venne fel, amelyet a lakástakarék-pénztárból
öszszegyűlt pénzből a 98. hónap végén fizetne vissza. A beruházást meg kell
valósítani. Az alapítvány által nyújtott egyéni támogatások, illetve a működési
költséghez való hozzájárulás az önkormányzat részéről 70-90 mFt lenne évente.
Az alapítványon keresztül az egyének javára nyújtott támogatásnak van-e valamilyen
adó- és egyéb vonzata? Nem az egyének által befizetett lakástakarék-pénztári
pénzösszegek után a támogatást jogosan veszik-e fel a magánszemélyek?
Horváth István:
Kérte, hogy a határozati javaslat 3. pontjában szereplő alapítvány kuratóriumába
delegálják Földi János Szentes, Mentő u. 58. sz. alatti lakost, a felügyelő
bizottságba dr. Varga János Szentes, Arany J. u. 20. sz. alatti lakost. A
határozati javaslat 6. pontjában felsorolt szervező bizottságot 8 főről 11
főre kérte felemelni és a következők szerint módosítani: Dévai István, Forrai
Ferenc, Janó Tibor, Juhász Mihályné, Korom Pál, valamint Rácz Attila Szentes,
Rákóczi F. u. 64., Nagypál Ferenc Szentes, Kiss E. u. 39., Hajdú Imre Szentes,
Boros S. u. 52., Zöldi Jánosné Szentes, Jókai u. 58., Halmai János Szentes,
Szegfű u. 1. és Sebessy Imréné Szentes, Zrínyi u. 11.
Dr. Demeter Attila:
Szabó Péter képviselő figyelmébe ajánlotta az 5/4. sorszámú előterjesztést,
amely a létrehozandó alapítvány alapító okiratát tartalmazza. Ebben le van
írva, hogy a közalapítvány nyilvánossága kötelező jogszabályi erejű. A természetben
jutatott dolgok után nem kell adózni. Kérte, hogy Horváth István képviselő
módosító javaslatát ne támogassák. Semmi nem indokolja a 4 főből álló kuratórium
és felügyelő bizottság létrehozását. Ezek a szervek a határozathozatal miatt
általában páratlan számúak. A jogszabály kötelezővé teszi, hogy a Képviselő-testület
képviselve legyen a szervező bizottságba, illetve a vizig részéről legyenek
személyek delegálva. A szervező bizottságba az érintett körzetekből vannak
személyek kijelölve, nem pedig politikai szereplőkről van szó.
Halmai László:
Véleménye szerint pontatlanul lett megemlítve az 1995. évi vízgazdálkodásról
szóló törvény és a 160/1995. (XII.26.) vízgazdálkodási társulatokról szóló
kormányrendelet. A Horváth István képviselő által javasolt személyek semmilyen
politikai pártnak, szerveződésnek nem tagjai. Véleménye szerint a 160/1995.
(XII.26.) kormányrendelet /2/ bekezdése a szervező bizottságba 11 főt ír elő.
Az előterjesztés szerint a lakosság által befizetendő 1.000,- Ft-os összeg
nem változott meg, csak az önkormányzati támogatás változott. Javasolta, hogy
fogadják el a kompromisszumos megoldásokat. Véleménye szerint ne delegáljanak
a kuratóriumba, illetve a bizottságba nem szentesi személyeket. Javasolta,
hogy Gulyás László Kunszentmárton, Hegyfoky K. u. 19. sz. alatti lakos helyett
Földi János Szentes, Mentő u. 58. sz. alatti lakost delegálják, a felügyelő
bizottságból kerüljön ki Molnár Tamás Szentes, Őze L. u. 6. sz. alatti lakos,
mert nem érdekelt és kerüljön be dr. Varga László.
Szirbik Imre:
A kuratóriumba és bizottságokba olyan embereket keresett, akiket nem lehet
politikai szerepléssel összehozni, ugyanakkor köztiszteletben álló, szakmájukat
értő és a feladatot elvállaló személyekről van szó. Közgazdászokat és jogászokat
keresett, hogy az alapítvány jogi és pénzügyi biztonsága megfelelő legyen.
Dr. Varga László szakértelmét nem vonta kétségbe, de nem akarta, hogy politikusnak
tekintsék, hiszen az országgyűlési képviselőválasztáson indult. A kérés az
volt, hogy politikától mentes személyek legyenek a bizottságokba felkérve.
Nagypál Ferencet ő is felkérte, de a feladatot nem vállalta el. A szervező
bizottság nyitott, bárki csatlakozhat hozzá, vállalhat benne szerepet. A pénzfolyamatok
levezetése szegedi modell. Nem arról van szó, hogy a társulás felvesz egy
nagy hitelt és törlesztgeti, hanem arról, hogy a megtakarítási idő 8 év, de
a beruházást hamarabb meg lehessen valósítani. Vízválasztó lehet, hogy az
alapítványok mögött ki áll.
Baranyi Imre:
A Pénzügyi Bizottság a Lakáskassza Lakástakarékpénztár Rt., a Városrendezési,-
Fejlesztés és Környezetvédelmi Bizottság az OTP Lakástakarékpénztár Rt. megbízását
javasolja. Kérte, hogy szünetben kerüljön sor egyeztetésre és a szavazást
szünet utánra halasszák.
Farkas Sándor:
Tájékoztatásul szeretné elmondani, hogy ebből a csatornaépítésből mikor lesz
Szentesen megvalósult csatorna. Úgy gondolta, ha végigtekintenek ennek a pénzügyi
programnak a buktatóin, akkor nem lehet gyors eredményekre számítani. Tudni
kell, hogy a címzett támogatás a 2003. évi költségvetési törvényben kerülhet
majd elfogadásra, amelyből 2004-ben lesz kézzel fogható elnyerhető pénzeszköz.
Kérte, ha csatornát akarnak Szentesen akkor fogjanak össze és ebből a csatornából
olyan közmű legyen, amire mindannyian büszkék lehetünk.
Dr. Rébeli Sz. Tamás:
Támogatja a csatornázási programot. Úgy gondolta, hogy az előterjesztésben
lévő személyi javaslatok egysíkúak voltak, hiszen semmilyen alternatív lehetőséget
nem adott újabb tagok előterjesztésére. Kérte, hogy a rendelet adta lehetőség
alapján a szervező bizottság létszámát 11 főre emeljék fel, Halmai János,
Rácz Attila és Nagypál Ferenc személyével kiegészítve. Az alapító okirattal
kapcsolatban a következő módosító javaslata volt:
"A Közalapítvány elnevezése, vagyona, célja" című rész 10/f. pontjánál a végez
szó helyett a "végezhet" szót javasolta. "A Közalapítvány szervezete" című
rész 16. pontjánál kéri beiktatni, hogy maga az alapító is jogosult legyen
a Kuratórium ülését összehívni. Ha a kuratórium ülését az elnök hívja össze,
akkor az alapítót is hívja meg tanácskozási joggal. Álláspontja szerint a
kuratórium tagjait nem szabad határozatlan időre megválasztani, 2 éves időtartamot
javasolt, amely a 14/C. pontra vonatkozik. A 16/G. pontnál értelmezhetetlen
lesz a későbbiek során, hogy egyhangúlag hozza meg a határozatait. A 17/A.
pontnál nem tartotta szerencsésnek a Felügyelő Bizottság határozatlan időre
történő megválasztását, 2 évben javasolta megállapítani. Elírás lehet a 17/K.
pontjánál, a "kuratórium" szó helyett "kuratóriumot" szót kellene írni.
Dr. Sipos Ferenc:
Javasolta, hogy mindhárom lakástakarék-pénztár képviselője tegye meg utolsó
ajánlatát.
Szarvas Pál:
Javasolta, hogy a kuratóriumi tagok létszáma 5 legyen.
Szirbik Imre:
Szándékosan kerülte még annak is a látszatát, hogy politikai oldalanként delegáljon
a kuratóriumba, illetve a bizottságokba.
Oltyán Lajos:
Megkérdezte, hogy a Horváth István képviselő által elsorolt személyek jelen
vannak-e és tudnak-e arról nyilatkozni, hogy a megbízatást vállalják-e?
Törőcsik Zoltán:
A jelenlévő lakástakarék-pénztári képviselők közül a szerződéskötési díjat
ketten elengedik. Kérte, hogy az OTP Rt. képviselője is nyilatkozzon arról,
hogy a szerződéskötési díjat elengedi-e.
Ollai Istvánné:
Kérte, hogy a szervező bizottságba legyen egy fő, aki a 6. számú választókerületet
képviseli.
Kiment a teremből: Füsti Molnár Lajos alpolgármester
A Képviselő-testület létszáma: 23 fő
Baranyi Imre:
A szervező bizottságba a személyeket nem választókörzetenként jelölték ki,
hanem a város öblözetekre van osztva.
Szirbik Imre:
Kérte a lakástakarék-pénztárak képviselőit, hogy a legvégső ajánlatukat tegyék
meg.
Szekeres József az OTP Lakástakarékpénztár Rt.
képviselője:
A számlanyitási díj nélküli szerződéskötést az OTP Lakástakarékpénztár Rt.
is fel tudja vállalni. Megkérik a Felügyelettől és ha megkapják, akkor elengedik.
A Lakáskassza Rt. a számlanyitási díj visszafizetését olyan feltételhez kötötte,
ha a lakos lemond a hitelről, akkor 100%-ban visszatéríti a teljes szerződéskötési
díjat. Az OTP az 5.800,- Ft-os szerződéskötési díj felét már most elengedi,
a másik felét akkor, ha a Felügyelettől megkapják az engedélyt. Ha a lakos
a hitelről felvételéről lemond akkor prémiumot adnak. Úgy gondolta, hogy a
hitel lehetőségét hagyják meg. 8-15 eFt lemondási prémiumot tudnak adni, amely
nem áll arányban a 6,5%-os fix kamatozású hitel felvételi lehetőségével. A
konstrukció lényege adott, az állami támogatásokat megkérik.
Dr. Szécsi Géza a Lakáskassza Lakástakarékpénztár
Rt. képviselője:
Elmondta, hogy az általános szerződési feltételükben az szerepel, amennyiben
a lakos nem veszi igénybe a hitelt a számlanyitási díjat visszatérítik. Az
utóbbi években az a gyakorlat alakult ki, hogy 3 megyében ajánlatot csak személye
adhat, semelyik együttműködési partnerünk sem.
Zelei István a Funtamenta Lakástakarékpénztár Rt.
képviselője:
Megerősítette, hogy a pénzügyi összehasonlítások alapján, ahol a kiutalási
és befizetés mutatói vannak bármilyen szerződéses összegnél az OTP Rt.-nél
151,16%, a Fundamentánál 151,9%, a Lakáskasszánál 144,3% arány jön ki. A szerződéskötésnél
számlanyitási díjat nem kérünk. Jelen értékben a városban hagynak 8-12 mFt-os
szerződéses összeget, amelyet nem a futamidő végén fizetnek vissza az ügyfeleknek.
A 6%-os hitel felvétele nem függ attól, hogy az ügyfél befizeti-e a számlanyitási
díjat vagy sem. A futamidő lejárta előtt az ügyfél személyesen dönthet arról,
hogy élni kíván-e a 6%-os hitel felvételével vagy sem. Minden segítséget és
támogatást megadnak ahhoz, hogy a víziközmű társulat létrejöjjön. A 85-90%-os
szervezettség elérése esetén 510-490 eFt-os szerződéses összegekre, a lakosság
1.000,- Ft-ot, az alapítvány 1.040,- Ft-ot fizet, a másik esetben pedig 960,-
Ft-ot.
Dr. Demeter Attila:
Tekintettel arra, hogy dr. Rébeli Sz. Tamás képviselő nem volt jelen a legutóbbi
Jogi és Ügyrendi Bizottsági ülésen elmondja számára, hogy az alapító okiratról
a bizottsági ülésen volt vita. A kiosztott bizottsági véleményben le van írva,
hogy a Bizottság az alapító okiratot és határozati javaslatot támogatja. A
jogszabályban valóban úgy szerepel, hogy a szervező bizottság létszáma 11
fő is lehet. Ha nincs egyhangú határozat 3 fős felügyelő bizottságnál vagy
kuratóriumnál, akkor azt a határozati javaslatot el kell vetni. Véleménye
szerint az alapító okirat e vonatkozásban helyesen fogalmaz. Farkas Sándor
országgyűlési képviselő úr utalt arra, hogy ez a beruházás hosszabb távú is
lehet. Mivel az alapító nevezi ki a tagokat nem korlátozná az időt két évre.
Kiment a teremből: Orbán István képviselő
A Képviselő-testület létszáma: 23 fő
Elment az ülésről: Szabó Péter képviselő
A Képviselő-testület létszáma: 22 fő
Dr. Rébeli Sz. Tamás:
A határozati javaslat 3.) pontjába az alapítvány kuratóriumának elnöke dr.
Kicska Zoltán, tagjai Tímárné Staberecz Teréz, Gulyás László, Földi János
és Halmai János. A Felügyelő Bizottság elnöke dr. Verók Attila, tagjai Mészáros
Zoltán, Molnár Tamás, dr. Varga László és Komjáti Sándor. A szervező bizottság
tagjai a meglévő 8 személyen kívül Rácz Attila, Nagypál Ferenc és Sebessy
Imréné.
"A Közalapítvány elnevezése, vagyona, célja" című rész 10/f. pontjánál a "végez"
szó helyett a "végezhet" szót javasolta. "A Közalapítvány szervezete" című
rész 16. pontnál kéri beiktatni, hogy maga az alapító is jogosult legyen a
közalapítvány kuratóriumának ülését összehívni. Ha a kuratórium ülését az
elnök hívja össze, akkor tanácskozási joggal az alapítót is hívja meg. A 16/G.
pontnál ne egyhangúlag hozza meg a határozatait, hanem a jelenlévők többségi
szavazata alapján, ugyanez kerülne átültetésre a Felügyelő Bizottságnál a
17/A. pontnál is. Elírás lehet a 17/K. pontjánál, a "kuratórium" szó helyett
"kuratóriumot" szót kellene írni.
Visszajött a terembe: Orbán István képviselő
A Képviselő-testület létszáma: 23 fő
Szirbik Imre:
Kérte a képviselőket, aki hozzájárul ahhoz, hogy a kuratóriumba és bizottságokba
javasolt személyeket egyben tegye fel szavazásra, szavazzon.
A Képviselő-testület a javaslatot egyhangúlag elfogadta.
Kérte a képviselőket, aki dr. Rébeli Sz. Tamás képviselő módosító javaslatát elfogadja, szavazzon.
A Képviselő-testület a javaslatot 20 igen szavazattal, 1 nem szavazat ellenében, 1 tartózkodás mellett (1 fő nem szavazott) elfogadta.
Kérte a képviselőket, aki elfogadja, hogy az alapítvány alaptőkéjét a költségvetési hiány terhére 1 mFt-ban állapítsák meg, szavazzon.
A Képviselő-testület a javaslatot egyhangúlag elfogadta.
Kérte a képviselőket, aki a Pénzügyi Bizottság javaslatával egyetért, miszerint
jelöljenek ki az alapítvány mellé könyvvizsgálót Váriné Kádár Margit személyében,
szavazzon.
A Képviselő-testület a javaslatot 21 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett
elfogadta.
Kérte a képviselőket, aki a Fundamenta Lakástakarékpénztár Rt. megbízatásával
ért egyet, szavazzon.
A Képviselő-testület a javaslatot 4 igen szavazattal nem fogadta el.
Kérte a képviselőket, aki a Lakáskassza Lakástakarékpénztár Rt. megbízatásával
ért egyet, szavazzon.
A Képviselő-testület a javaslatot 3 igen szavazattal nem fogadta el.
Kérte a képviselőket, aki az OTP Lakástakarékpénztár Rt. megbízatásával ért
egyet, szavazzon.
A Képviselő-testület a javaslatot 16 igen szavazattal elfogadta.
Kérte a képviselőket, aki a határozati javaslat 5. pontjában az 1.000,- Ft/hó
támogatási összeg helyett 1.088,- Ft/hó összeget támogatja, szavazzon.
A Képviselő-testület a javaslatot egyhangúlag elfogadta és meghozta az alábbi
határozatot:
116/2002. (VIII.30.) KT
Tárgy: Szentes város területén szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése
1.) Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete áttekintve és értékelve
a lakástakarék-pénztári ajánlatokat, azok közül az OTP Lakástakarékpénztár
Rt. ajánlatát fogadja el - a takarékpénztár által adott ajánlat alapján -
az alábbiak betartása mellett:
- A megkötendő lakástakarék-pénztári szerződések megtakarítási összege minimum
300.000,- Ft.
- Futamidő: maximum 98 hónap
- Számított mutató a futamidő teljes időtartamára minimum 1.533.
- A lakástakarék-pénztár vállalja, hogy 2002. december 10-ig minimum 82%-os
társulati és takarékpénztári szervezettséget ér el saját hálózata, illetve
megbízottja révén, külön díjazás nélkül.
- A takarékpénztár vállalja, hogy az ajánlatában szereplő számlanyitási díjon
túl egyéb díjazást vagy költségtérítést a futamidő teljes időtartama alatt
sem számít fel.
2.) A Képviselő-testület a lakossági terhek csökkentése érdekében közcélú
alapítványt hoz létre, melynek célja a város közművesítésének előmozdítása
és közműbekötések elősegítése. A Képviselő-testület a közalapítvány mellékelt
alapító okiratát jóváhagyja az alábbi változtatásokkal:
- 10. pont f.) bekezdés: "A Közalapítvány vállalkozási tevékenységet csak
közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet."
- 16. pont a.) bekezdés: "A Kuratórium ülését az alapító is jogosult összehívni.
A Kuratórium alapító által összehívott ülésén az alapító képviselője tanácskozási
joggal vesz részt."
- 16. pont g.) bekezdés: "A Kuratórium határozatait nyílt szavazással, a jelenlévők
többségi szavazata alapján hozza."
- a 17. pont k.) bekezdés: "A Kuratóriumot a Felügyelő Bizottság indítványára
- annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni."
3.) A közalapítvány kuratóriumát az alábbiak szerint választja meg:
a kuratórium elnöke: Dr. Kicska Zoltán Szentes, Ifjúsági stny. 5.
a kuratórium tagjai: Tímárné Staberecz Teréz Szentes, Kiss B. u. 4.
Gulyás László Kunszentmárton, Hegyfoky u.19
Földi János Szentes, Mentő u. 58.
Halmai János Szentes, Szegfű u. 1.
a felügyelő bizottság elnöke: Dr. Verók Attila Szentes, Brusznyai Á. stny.
8.
tagjai: Mészáros Zoltán Szentes, Csongrádi út 31.
Molnár Tamás Szentes, Őze L. u. 6.
Dr. Varga László Szentes, Arany J. u. 20.
Komjáti Sándor Szentes, Gaál I. u. 6.
4.) A közalapítvány alaptőkéjét 1 millió Ft-ban állapítja meg, fedezetként
a költségvetési hiányt jelöli meg.
5.) A Képviselő-testület vállalja, hogy a közalapítvány javára a csatornázottság
teljes kiépítése érdekében, a lakossági terhek csökkentése céljából, társulati
tagonként 1.088,- Ft/hó támogatást nyújt 98 hónapon át az alapítvány számára.
6.) A Képviselő-testület egyetért a csatornaépítő társulat létrehozásával
és a szervező bizottság tagjainak az alábbi személyeket kéri fel:
Csatlós Péter Szentes, Céház u. 5.
Dévai István Szentes, Mecs B. u. 16/A.
Fári istván Csongrád, Fő u. 18.
Forrai Ferenc Szentes, Sáfrán M. u. 27/A.
Janó Tibor Szentes, dr. Berényi I. u. 27.
Juhász Mihályné Szentes, dr. Uhlár I. u. 2.
Korom Pál Szentes, Kossuth u. 17.
Müller András Szentes, Kiss E. u. 11.
Nagypál Ferenc Szentes, Kiss E. u. 39.
Rácz Attila Szentes, Rákóczi F. u. 64.
Sebessy Imréné Szentes, Zrínyi u. 11.
7.) A Képviselőtestület a közalapítvány könyvvizsgálói feladatainak ellátásával
Váriné Kádár Margit - Csongrád, Csemegi u. 6. sz. - könyvvizsgálót bízza meg.
A határozatról értesítést kap:
1./ Lakástakarékpénztárak vezetői
2./ Az alapítvány kuratóriumának elnöke és tagjai
3./ Az alapítvány felügyelő bizottságának elnöke és tagjai
4./ A szervező bizottság tagjai
5./ Váriné Kádár Margit - Csongrád, Csemegi u. 6.
6./ Szentes Város Jegyzője és általa az érintett osztályok
Szirbik Imre:
Átadta az ülés további vezetését Füsti Molnár Lajos alpolgármesternek.
Szirbik Imre
polgármester
Kiment a teremből: Szirbik Imre polgármester
Oltyán Lajos képviselő
A Képviselőtestület létszáma: 21 fő
Pap Imre:
Az előterjesztésben szerepel, hogy a korábban megválasztott bizottsági tagok
10%a nem vállalja tovább a megbízatását. Megkérdezte Farkas Sándor országgyűlési
képviselő urat, hogy véleménye szerint hogyan zajlott le az 5. számú választókerületben
a parlamenti választás. Történt-e szabálytalanság?
Farkas Sándor:
A Helyi Választási Bizottság elvégezte munkáját, majd a megbízólevelet szűk
körben átadták számára, amelyet sokan kifogásoltak. A megbízólevelet elfogadtam
és a Magyar Országgyűlésben esküt tettem, mint országgyűlési képviselő. Úgy
érzi, nincs joga ahhoz, hogy a helyi szavazatszámláló bizottságok munkáját
értékelje. A választás napján a családjával a szavazókört felkereste és leadta
voksát, ahol mindent rendben talált.
Halmai László:
Felhívta a figyelmet arra, hogy a vesztesnek szokott gondja lenne a szavazatszámláló
bizottság munkájával, Farkas Sándor viszont győzött.
Füsti Molnár Lajos:
Kérte a képviselőket, aki a határozati javaslatot elfogadja, szavazzon.
A Képviselő-testület a javaslatot egyhangúlag elfogadta és meghozta az alábbi határozatot:
117/2002. (VIII.30.) KT
Tárgy: Szavazatszámláló bizottsági tagok kiegészítése
Szentes Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a választási eljárásról szóló 1997. évi C. tv. 23.§ /1/ bekezdése alapján - a 17/2002. (II.22.) KT. sz. határozatával megválasztottakon túl - a szavazatszámláló bizottságok tagjainak és póttagjainak az alábbi választójoggal rendelkező személyeket választja meg:
Almási József Bartók B. u. 10.
Bene Lászlóné Honvéd u. 44.
Garai Tibor D-oldal 33.
Kulik Judit Attila u. 1/C.
Libor Mihályné dr. Udvardi u. 1.
Németh Imréné Nagyhegyszéli út 45.
Oroszné Tihanyi Márta József A. u. 10.
Takács István Magyartési u. 43.
Vérten János Bocskai u. 8.
Póttagok:
Baliné Vincze Erzsébet Brusznyai stny. 13.
Boták Sándorné Szabadság tér 6.
Dobos Imréné Csongrádi út 35.
Horváth Mariann Árpád u. 11.
Kecse N. Ferenc Szűrszabó u. 18.
Kovács Gyuláné József A. u. 23.
Lencse Tibor Nagyhegy 409/B.
Magyar Istvánné Kossuth u. 36.
Migács Erzsébet Gergely u. 11.
Molnár Jánosné Kossuth u. 14. IV/24.
Stiak Tiborné Kossuth tér 5.
Rózsa Mihályné Nádudvary u. 2.
Vincze Lajosné Koszta J. u.1.
A szavazatszámlálók megbízatása a következő általános választásra létrehozott bizottságok megalakulásáig tart.
A határozatról értesítést kap:
1./ Megválasztott szavazatszámlálók
2./ Helyi Választási iroda
Füsti Molnár Lajos:
Az előterjesztéssel kapcsolatban írásban van csatolva a Szociális és Egészségügyi
Bizottság véleménye. A Kertvárosban néhány hét múlva elkészül az új orvosi
rendelő és gyógyszertár. A háziorvosok megválasztása a Képviselő-testület
feladata. A pályázó dr. Pereczár György és dr. Chomiak Waldemar.
Pap Imre:
A Szociális és Egészségügyi Bizottság megállapította, hogy dr. Chomiak Waldemar
jelenleg háziorvosi licence vizsgával rendelkezik, ezért javasolták, hogy
2004. december 11-ig szerezze meg a háziorvosi szakképesítést.
Dr. Dóczi Margit:
Mindkét pályázó személyét javasolta elfogadásra. Dr. Chomiak Waldemar orvosról
nagyon jó információkat hallott. Nagytőke községben helyettes orvosként látja
el a háziorvosi feladatokat, a községben mindenki maximálisan meg van vele
elégedve és a betegek nagyon szeretik. Örömét fejezte ki azzal kapcsolatban,
hogy Szentes a hivatásának élő, jól gyógyító, embereket szerető orvost fog
kapni.
Füsti Molnár Lajos:
Kérte a képviselőket, aki dr. Pereczár György megbízatását támogatja, szavazzon.
A Képviselő-testület a javaslatot 19 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta.
Kérte a képviselőket, aki dr. Chomiak Waldemar megbízatását támogatja, szavazzon.
A Képviselő-testület a javaslatot 19 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta és meghozta az alábbi határozatot:
118/2002. (VIII.30.) KT
Tárgy: Háziorvosi állás betöltése
Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete
1.) Szentes város XII. sz. háziorvosi körzetben a kérelmező, dr. Pereczár
György háziorvosi szakvizsgával rendelkező orvost háziorvosként foglalkoztatni
kívánja a jogszabályban felsorolt engedélyek megléte esetén.
2.) Szentes város XIII. sz. háziorvosi körzetben a kérelmező, dr. Chomiak Waldemart háziorvosként foglalkoztatni kívánja azzal, hogy a háziorvosi szakképesítést 2004. december 11-ig szerezze meg.
A határozatról értesítést kap:
1./ Dr. Pereczár György - Mindszent, Köztársaság tér 7.A/1.
2./ Dr. Chomiak Waldemar - Szentes, Kossuth L. u. 12. II/9.
3./ Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztálya
Ollai Istvánné:
Dr. Chomiak Waldemarnak a legfoakat kívánta. A kiséri városrész lakói és a
magyartésiek a legfő véleménnyel vannak a doktor úrról.
Füsti Molnár Lajos:
Az előterjesztéssel kapcsolatban írásban van csatolva a Városrendezési,- Fejlesztési
és Környezetvédelmi Bizottság véleménye.
Horváth István:
Javasolta, hogy Döbrőssy Ivánt 2002. december 31-ig bízzák meg, és az új Képviselő-testület
nevezze ki az ügyvezetőt.
Véleménye szerint
ez jogszabályba ütközik.
Kérte a képviselőket, aki egyetért Horváth István képviselő módosító javaslatával,
szavazzon.
A Képviselő-testület a javaslatot 5 igen szavazattal, 16 nem szavazattal nem
fogadta el.
Kérte a képviselőket, aki az eredeti határozati javaslattal ért egyet, szavazzon.
A Képviselő-testület a javaslatot 14 igen szavazattal, 5 tartózkodás mellett (2 fő nem szavazott) elfogadta és meghozta az alábbi határozatot:
119/2002. (VIII.30.) KT
Tárgy: Döbrőssy Iván ügyvezető megbízása
Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete megbízza Döbrőssy Iván Szentes, Brusznyai stny.12/A. II/9. sz. alatti lakost a Szentes Városi Szolgáltató Kft. ügyvezetői teendőinek ellátásával 2007. október 15. napjáig.
A határozatról értesítést kap:
1./ Szentes Város Polgármestere
2./ Döbrőssy Iván - Szentes, Brusznyai stny. 12/A.
Füsti Molnár Lajos:
Az előterjesztéssel kapcsolatban írásban van csatolva a Városrendezési,- Fejlesztési
és Környezetvédelmi Bizottság véleménye.
Dr. Rébeli Sz. Tamás:
Ügyrendi javaslatként kérte, hogy az előterjesztést vegyék le napirendről.
Elismerte lovag Imre Károly tevékenységét, de véleménye szerint az elnevezés
idő előtti. Meg kellene kérdezni a Levéltárat azzal kapcsolatban, hogy korábban
a Somogyi utca Lakos utca volt. A városban van már egy másik Lakos tér, ezeket
összhangba kellene hozni. Az elnevezést szerencsétlennek tartotta, ha már
teret neveznek el, akkor teljes nevén nevezzék.
Füsti Molnár Lajos:
Kérte a képviselőket, aki az előterjesztés levételével egyetért, szavazzon.
A Képviselő-testület 16 igen szavazattal, 2 nem szavazat ellenében, 2 tartózkodás mellett (1 fő nem szavazott) az előterjesztést napirendjéről levette.