Szentesi Évfordulónaptár - 2010. március
Forrásul szolgáltak Labádi Lajos: Szentesi Évfordulónaptár 1996-2000 c. kötetei
2010.
január, február,
x, április, május,
június, július, augusztus,
szeptember,
október, november, december
március 01.
02. 03. 04. 05.
06. 07. 08. 09.
10. 11. 12. 13.
14. 15. 16. 17.
18. 19. 20. 21.
22. 23. 24. 25.
26. 27. 28. 29.
30.
75 éve, 1935. március 31-én ismét dr. Lázár Andor igazságügy-minisztert választották meg Szentes országgyűlési képviselőjévé. (Utóbb a debreceni mandátumot fogadta el, ezért november végén új választásokat tartottak Szentesen.)
98 éve, 1912. márc. 31-én a szentesi 48-as népkörök tiltakozó népgyűlést tartottak a véderőreform és a választójog tárgyában, amelyhez testületileg csatlakozott a város szervezett munkássága is. (A szónokok között szerepeltek az Országos Választójogi Liga, a Szociáldemokrata Párt és az Országos Kossuth Szövetség központi küldöttei.)
146 éve, 1864. március 31-én elfoglalja hivatalát Rozgonyi Bertalan, Csongrád megye újonnan kinevezett főispáni helytartója. – Szentes újabb pert veszít függőben lévő
örökváltsági ügyében, ezért ismét végrehajtási eljárás fenyegeti. Az érintett birtokosok gyűlése 24 fős váltsági küldöttséget alakít
Oroszi Miklós
volt polgármester elnöklete alatt. (Feladata: a kritikusra fordult váltsági ügy kezelése.)
161 éve, 1849. március 31-én elkészül Szentes rendezett tanácsú város új szervezési szabályrendelete.
*** *** ***
67 éve, 1943. márc. 30-án hunyt el Pollák Antal (1865-1943) gabonakereskedő, feltaláló, a
gyorstávíró megalkotója, Szentes szülötte. (1973-tól az ő nevét viseli a szentesi
Műszaki Szakközépiskola; emlékét
márványtábla őrzi az iskola falán.)
98 éve, 1912. márc. 30-án elhunyt Gerőcz Lajos (1850-1912) református lelkész, városi és megyei képviselő, iskolaszéki elnök, aki 33 éven át szolgált Szentesen.
100 éve, 1910. március 30-án dr. Molnár Jenő hívei bejelentették, hogy nem veszik tudomásul azt az oktrojált határozatot, amely szerint Kovács Dénes a szentesi 48-as párt hivatalos jelöltje, hanem kitartanak Molnár Jenő jelölése mellett. (Ezzel biztossá vált, hogy a közelgő választáson Szentesen sem sikerül elkerülni a függetlenségi és 48-as pártok testvérharcát.)
131 éve, 1879. március 30-án gyűjtési akció indul Szentesen az árvíz által sújtott Szeged, Algyő, Tápé és Dorozsma segélyezésére.
143 éve, 1867. márc. 30-án a képviselőház az általános vita után elfogadta az osztrák-magyar kiegyezést megvalósító közösügyi javaslatot.
*** *** ***
73
éve, 1937. márc. 29-én Lőrincz Márton
birkózó olimpiai bajnok 
ünnepélyesen elültette Szentesen azt a tölgyfacsemetét, amelyet 1936-os berlini győzelméért kapott. (Az
Olimpiai tölgy a Petőfi Sándor Ált. Iskola előtt ma is látható.)
102 éve, 1908. márc. 29-én a Szentesi Általános Népkör zenés felvonulással egybekötött népgyűlést tartott a Kossuth téren. (Napirend: Miért kell a népnek politikailag és gazdaságilag szervezkednie? Szónok: Magyar Gyula Budapestről.)
113 éve, 1897. márc. 29-én Komor
Marcell budapesti építész "Magyar Szellem" jeligéjű terve nyerte meg a
városi szálloda építésére kiírt pályázatot. (A szálloda 1898-ban elkészült =
Petőfi Szálló.)
130 éve, 1880. március 29-én megalakult a Szentesi Iparos Ifjak Képző és Segélyező Egylete. (Alapító elnöke Balázsovits Norbert gimnáziumi tanár, alelnöke Sréter Ferenc.)
135 éve, 1875. március 29-én a Szentesi Deák-párt és Balközép-párt közös közgyűlést tartott, s kimondta a
Szentesi Szabadelvű Párt megalakítását. 
A fuzionált új párt elnökévé Pokomándy Gábort választották. (Hamarosan Kiss Zsigmond ügyvéd vette át a párt vezetését.)
145 éve, 1865. március 29-én született Szentesen Pollák Antal (1865-1943) gabonakereskedő, feltaláló, a gyorstávíró megalkotója. (1973-tól az ő nevét viseli a szentesi Műszaki Szakközépiskola; emlékét márványtábla őrzi az iskola falán.)
*** *** ***
33 éve, 1977. márc. 28-án elhunyt dr. Csallány Dezső (1903-1977) régész, a szegedi, majd a nyíregyházi múzeum igazgatója, Szentes szülötte.
100 éve, 1910. március 28-án a szentesi I. és II. 48-as körök választmányai együttes ülést tartottak azzal a céllal, hogy közösen döntsenek az országgyűlési képviselőjelölt személyét illetően. Az öt jelölt közül egyik sem kapott abszolút bizalmat, ennek ellenére Burián Lajos körelnök dr. Kovács Dénes fővárosi lapszerkesztőt jelentette ki a párt hivatalos jelöltjének. A többség tiltakozásának adott hangot, ennek ellenére a jelölés eredményét nem módosították.
113 éve, 1897. márc. 28-án Herczka Miksa szentesi származású magánhivatalnok a képviselőházban megrendezett
országos gyorsíró versenyen kitüntető oklevelet nyert. (Herczka a szintén szentesi származású Robicsek János tanítványa.)
128 éve, 1882. márc. 28-án elhunyt Simonyi Ernő (1821-1882) jogász, történeti kutató, 48-as függetlenségi párti politikus, Szentes 1875-1878 közötti országgyűlési képviselője. (1906-tól 1948-ig a mai Budai Nagy Antal utca viselte a nevét Szentesen.)
136 éve, 1874. március 28-án az Egyesült Közjogi Ellenzék közzéteszi programját. (Követeli a közös minisztériumok, a delegáció intézménye és a közös hadsereg megszüntetését, az önálló magyar hadsereget, az önálló magyar bank megteremtését, az osztrák államadósságokhoz való hozzájárulás, valamint a vám- és kereskedelmi szerződés revízióját; a megyei önkormányzati rendszer sértetlen fenntartását, az ország területi és politikai egységének megőrzését.)
*** *** ***
84 éve, 1926. márc. 27-én Móra Ferenc és Juhász Gyula előadói estet tartott Szentesen a Tóth József Színházban. (Juhász Gyula ebből az alkalomból írta Szentes tájain c. versét.)
88 éve, 1922. márc. 27-én népes delegáció kíséretében Szentesre látogatott
gróf Bethlen István miniszterelnök,
aki a Kossuth téren rendezett népgyűlésen ismertette az Egységes Párt programját. (A miniszterelnök kíséretében voltak többek között: nagyatádi Szabó István pártelnök,
Gömbös Gyula ügyvezető alelnök, Mayer János földművelésügyi miniszter, Simonyi Semadam Sándor, Eckhardt Tibor,
Bajcsy-Zsilinszky Endre és még sokan mások.)
149 éve, 1861. márc. 27-én született Brassóban Koszta József (1861–1949) festőművész, a szentesi tanyai táj és életmód világhírű megörökítője. Számos művészeti díj birtokosa: Fraknói-, Röck-, Andrássy-, Wolfner-, Kossuth-díj. A Nemzeti Galéria több festményét őrzi. Hagyatékából 29 festmény a szentesi múzeum tulajdonába került, melyek állandó tárlaton láthatók. (1949-től a helyi múzeum névadója, 1962-ben utcát, 1992-ben iskolát neveztek el róla. Volt Zrínyi u. 2. sz. alatti házát emléktábla jelöli, utcája elején domborműves emlékoszlop áll, Borsos Miklós alkotása.)
*** *** ***
136 éve, 1874. március 26-án László Imre országgyűlési képviselő levélben tájékoztatja a szentesi 48-as kört az Egyesült Közjogi Ellenzék megalakulásáról és a májusban tartandó országos ellenzéki népgyűlésről. Erre Szentesről küldötteket hív.
*** *** ***
35 éve, 1975. március 25-én Ránki Dezső zongoraművész szóló hangversenyt tartott a Tóth József Színházteremben.
87 éve, 1923. márc. 25-én műsoros megemlékezést tartottak a Tóth József Színházteremben Petőfi Sándor születésének 100 éves évfordulója alkalmából. Ünnepi beszédet mondott dr. Négyesy László irodalomtörténész, esztéta, egyetemi tanár, városunk jeles szülötte.
93
éve, 1917. márc. 25-én az Országos Közélelmezési Hivatal
a kenyérfejadagot 34 dkg-ról 28 dkg-ra szállította le. (Szentesen ekkor napi 20 dkg a kenyérfejadag, a cukor és petróleum fejadag pedig havi 1/2 kg, ill. 1/2 l.)
96 éve, 1914. március 25-én az uralkodó dr. Cicatricis Lajost, Csongrád vármegye és Hódmezővásárhely törvényhatósági joggal felruházott város főispánját – az állásaiban való meghagyása mellett – kinevezi Szeged szabad királyi város ideiglenes főispánjává. (Beiktatására április 6-án kerül sor.)
109 éve, 1901. márc. 25-én megindult a Szentes című társadalmi és ismeretterjesztő hetilap. (Kiadója Bőhm Albert, felelős szerkesztője Csallány Gábor.)
157 éve, 1853. márc. 25-én 81 éves korában meghalt Kiss Bálint (1772-1853) református lelkész, egyházi író, tankönyvíró, történeti kutató, gazdasági reformer, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a békés-bánáti egyházmegye esperese. (A tudós pap 1799-től haláláig Szentesen szolgált, utca és iskola viseli nevét.)
162 éve, 1848. márc. 25-én megalakult a 11 tagú szentesi Nemzeti Őrseregi Bizottság, amelynek elnökévé Molnár István tanácsnokot választották. (Működésének két hete alatt kb. 500 nemzetőrt írtak össze.)
*** *** ***
78 éve, 1932. márc. 24-én Mattyók Aladár műépítész bemutatta a szentesi strandfürdő elkészült terveit.
80 éve, 1930. március 24-én 350-400 főnyi munkanélküli vonult fel a megyeházára az alispánhoz, majd pedig a városházára a polgármesterhez, munkát követelve. (Ugyanez megismétlődött márc. 26-án is.)
93 éve, 1917. márc. 24-én Donáth Lajos zeneszerző, a budapesti Magyar Színház, majd a berlini Kurfürsten-Oper volt karnagya a Szentesen állomásozó 21. honvéd pótzászlóalj önkénteseként nagy művészestélyt rendezett a Tóth József Színházban a hadiözvegyek és hadiárvák javára.
96 éve, 1914. március 24-én a király szentesíti az 1914: XIII., XIV. és XV. törvénycikkeket. (Szabályozza az esküdtbíróságok előtti eljárást, a sajtójogot, és megállapítja az országgyűlési képviselőválasztó kerületeket.)
124 éve, 1886. márc. 24-én született Takács Antal (1886-1971) földmunkás,
1910-től a helyi földmunkásszövetség és SZDP vezetőségi tagja, a munkáskönyvtár kezelője, 1918/19-ben a
Munkástanács
tagja. A Tanácsköztársaság bukása után Romániába internálták. 1921-től ismét bekapcsolódott a mozgalmi életbe; a kortársak szerint a szentesi munkásmozgalom egyik legnépszerűbb vezetője volt.
162 éve, 1848. márc. 24-én határozatot hoztak Szentesen a nemzetőrség felállításáról, két héttel megelőzve az ezirányú országos és megyei intézkedéseket.
*** *** ***
62 éve, 1945. március 23-án megalakult a Szentesi Földigénylő Bizottság. (A bizottság 2345 földigénylőt és 1100 házhelyigénylőt írt össze. A földosztás során a rendelkezésre álló 3337 kh területből 479 család kapott földet.)
89 éve, 1921. március 23-án elhunyt Burián Lajos (1844–1921) ügyvéd, volt városi főügyész, polgármester, a Szentesi 48-as Népkör elnöke. (1945-ben utcát neveztek el róla Szentesen.)
126 éve, 1884. március 23-24. Madame Adam
(sz. Juliette Lamber, 1836-1936) francia írónő – gróf Villars francia konzul társaságában –
Szentesre látogat. (A magyar haza címen megjelent könyvében külön fejezetben emlékezik meg szentesi fogadtatásáról.)
137 éve, 1873. március 23-án megalakult a Szentesi Szűcs Ipartársulat. (Tagok száma 23 fő.)
*** *** ***
95 éve, 1915. március 22-én az orosz csapatok bevették az 1914. szeptembere óta körülzárt galíciai Przemysl várát. (120.000 hadifoglyot ejtettek, köztük 377 szentesit.)
141 éve, 1869. március 22-én országgyűlési képviselőválasztás Szentesen. A Deák-párti jelölt visszalépése következtében ellenjelölt nélkül, közfelkiáltással
Kossuth Lajost választják Szentes országgyűlési képviselőjévé. (A Deák-párt Csongrád megye többi választókerületében is vereséget szenved.)
*** *** ***
78 éve, 1932. márc. 21-én született dr. Balázs György kandidátus,
Pro Urbe-díjas helytörténész, nyugalmazott főiskolai tanár.
132 éve, 1878. márc. 21-én Tisza Kálmán miniszterelnök-belügyminiszter jóváhagyta Csongrád vármegye székhelyének Szegvárról Szentesre leendő áttételéről szóló megyegyűlési határozatot, egyben tudatta, hogy a Szentesen építendő új székházra 5000 forintot az állampénztárból segélyként kiutalványoz.
136 éve, 1874. március 21-én az uralkodó felmenti tisztségéből Szlávy József miniszterelnököt, s utódjául kinevezi Bittó Istvánt.
141 éve, 1869. március 21-én Ferenczy Sándor lefogása és elhurcolása
nagy felháborodást vált ki városszerte. Tervként felmerül erőszakos kiszabadítása. Irányi Dániel a Magyar Újság címoldalán nyilatkozik az ügyben, ijesztgetésnek minősítve a kormánypárt szentesi akcióját.
148 éve, 1862. márc. 21-én az uralkodó kinevezte Petrovics István királyi biztost Csongrád megye főispáni helytartójává.
162 éve, 1848. márc. 21-én népgyűlést tartottak Szentesen, amelyen Boros Sámuel főbíró beszámolt a március 15-diki pesti eseményekről és ismertette a magyar nemzet kívánságait tartalmazó 12 pontot. A szentesiek lelkes éljenzéssel fogadták a pontokat.
*** *** ***
100 éve, 1910. március 20-án a szentesi függetlenségi 48-as körök népgyűlést tartottak. Határozatilag kimondták, hogy az országgyűlési függetlenségi és 48-as pártok között dúló testvérharcot elítélik, kárhozatosnak, nemzetrontónak tartják, ezért azt óhajtják, hogy az országgyűlési függetlenségi pártok minél előbb egyesüljenek és együttes erővel menjenek bele a választási küzdelembe. Kimondták továbbá, hogy a szentesi függetlenségi párt egyik árnyalathoz sem csatlakozik.
106 éve, 1904. március 20-án a Szentesi Földművelő Munkások Egylete földmunkás gyűlést tart a városi közgyűlési teremben. (Napirend: 1. A szentesi földművelő és kubikos munkások helyzete a mai rendszerben. 2. Szociális reformok. 3. A földművelő
munkások szervezkedése. 4. A földművelő kongresszuson való képviselet. Előadók:
Török Sándor, Kiss József, Békési Imre.)
111 éve, 1899.március 20-án megalakul a Szentesi Kőműves és Ács Segédek Önképző Egylete.
116 éve, 1894. március 20-án 92 éves korában Turinban meghal Kossuth Lajos. Országszerte gyászünnepségeket tartanak.
*** *** ***
100 éve, 1910. március 19-én megtörtént dr. Cicatricis Lajos főispán beiktatása.
122 éve, 1888. márc. 19-én 63 éves korában elhunyt Mikecz Ferenc (1826-1888) ügyvéd, volt Csongrád vármegyei táblabíró, városi tanácsnok, Szentes járási főszolgabíró, a Bökény-Mindszenti Tiszaszabályozó Társulat pénztárnoka és jegyzője.
*** *** ***
78 éve, 1932. márc. 18-án a városi közgyűlés határozatot hozott egyes utcák átkereszteléséről, illetve a névtelen utcák elnevezéséről.
138 éve, 1872. márc. 18-án a városi képviselő-testület elfogadta Szentes város
új szervezési és működési szabályrendeletét. Ennek értelmében a városi képviselő-testület taglétszáma 200 fő; fele virilis, fele választott képviselő. Az ügyek intézését öt osztály végzi (háztartási, pénzügyi, jogi, gazdászati, rendőri osztályok), az osztályok élén egy-egy tanácsnok áll. A város összes alkalmazottainak a száma 105 fő.
141 éve, 1869. március 18-án a Szentesi 48-as Párt megtartja utolsó választási nagygyűlését, amelynek vezérszónoka Ferenczy Sándor. Beszéde miatt felségsértéssel és nyilvános lázítással vádolják meg. Erre hivatkozva Mikecz Ferenc főszolgabíró lefogatja és a szegvári megyei börtönbe hurcoltatja.
*** *** ***
55 éve, 1955. március 17-én 78 éves korában elhunyt Török Sándor (1877-1955) földmunkás-kubikos, az 1900-ban alakult Szentesi Földművelő Munkások Egyletének alapító tagja és elnöke, 1919-ben a
városi és a megyei direktórium tagja. A Tanácsköztársaság idején vállalt szereplése miatt Romániába internálták. (1959-ben utcát neveztek el róla;
ma Munkás
u.)
127 éve, 1883. március 17-én elhunyt Horváth Ferenc (1818-1883) ügyvéd, Szentes első, szabadságharc alatti országgyűlési képviselője, volt városi tanácsnok, főkapitány, járási főszolgabíró, vármegyei árvaszéki elnök.
134 éve, 1876. márc. 17-től a Tisza elöntéssel fenyegette Szentest, de a hatékony védekezés eredményeként a veszély április közepére elhárult.
141 éve, 1868. márc. 17-én született ifj. dr. Pollák Sándor (1868-1931) kórházi vezető orvos.
*** *** ***
141 éve, 1869. március 16-án Csengery
Imre
fegyveres fedezet mellett megtartja programbeszédét. A három és fél órás beszéd után a szentesi nép nem a szónokot, hanem
Kossuth Lajost élteti.
210 éve, 1800. március 16-án született Szentesen Hadzsy György (1800-1872) ügyvéd, 1835-től városi tanácsnok, jegyző, főkapitány, majd főügyész, a szentesi örökváltsági szerződés egyik előkészítője, Hadzsy János orvos édesapja.
*** *** ***
67 éve, 1943. márc. 15-én született
Szűcs Lajos igazgató-tanár, önkormányzati képviselő,
alpolgármester.
82
éve, 1928. márc. 15-én született Fogas Pál
(1928-2000) ny. MÁV főfelügyelő, újságíró.
85 éve, 1925. március 15-én a Szentesi Kossuth Lajos Pártkör ünnepi megemlékezésén
dr. Búza Barna ny. földművelésügyi miniszter tartott alkalmi beszédet, bírálva a kialakult politikai viszonyokat.
103 éve, 1907. márc. 15-én a város megvendégelte a 48-as öreg honvédeket,
akik közül 21-en éltek még Szentesen.
105 éve, 1905. március 15-én a Szentesi Általános Népkör népgyűlést tartott a Kossuth téren az általános, egyenlő és titkos választójog bevezetése érdekében.
106 éve, 1904. március 15-én az I. 48-as kör népgyűlést tart a Kossuth téren. (Napirend: Az általános politikai helyzet. Szónokok:
dr. Molnár Jenő és
dr. Tasnády
Antal.) – A
Szentesi Általános Népkör népünnepéllyel egybekötött népgyűlést tart.
112 éve, 1898. márc. 15-én az 1848. évi forradalom 50. évfordulója alkalmából felállították Szentes főterén Kossuth Lajos mellszobrát, Kis György és Gerenday Béla alkotását. (Ma a városházán látható.)
115 éve, 1895. március 15-én a Függetlenségi és 48-as Párt szervező nagygyűlést tartott Szentesen. A helyi pártkörök mellett képviseltették magukat a megye számos településének függetlenségi 48-as pártkörei is. Az országos intézőbizottság részéről beszédet tartottak: Ugron Gábor országos pártelnök, Meszlényi Lajos és Sima Ferenc országgyűlési képviselők.
149 éve, 1861. márc. 15-én született Szentesen Heltai Ferenc (1861-1913) közgazdasági író, lapszerkesztő, az Újságírók Gazdasági Egyesületének elnöke, az Osztrák-Magyar Gázgyár Társaság igazgatója, a Fővárosi Gázművek vezérigazgatója, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, Budapest volt főpolgármestere.
*** *** ***
96 éve, 1914. március 14-én városi képviselőválasztások Szentesen.
A 48-as körök és az ún. városi párt (kormánypárt) paktumot köt a mandátumok elosztásáról, amelynek értelmében az ellenzéknek 32, a kormánypártnak 18 képviselői hely jut. A Kossuth Lajos Pártkör nem csatlakozik a paktumhoz, elítéli azt.
100 éve, 1910. március 14-én dr. Molnár Jenő országgyűlési képviselő beszámoló népgyűlést tartott Szentesen. Társaságában volt Justh Gyula országos pártelnök és Szappanos István országgyűlési képviselő, akik szorgalmazták Molnár Jenő újbóli jelölését. A népgyűlés határozatilag kimondta, hogy a Justh Gyula vezette Függetlenségi és 48-as Párt politikáját helyesli és támogatja; Molnár Jenő beszámolóját elfogadja, neki bizalmat szavaz. Ezek alapján Justh Gyula Molnár Jenőt a párt hivatalos jelöltjének nyilvánította.
162 éve, 1848. márc. 14-én született Pólya Ferenc (1848-1901) gimnáziumi tanár, a Horváth Mihály Önképzőkör megalakítója, városi és megyei képviselő, a Kaszinó jegyzője, majd elnöke. (1873-tól haláláig Szentesen működött.)
192 éve, 1818. márc. 14-én született Horváth Ferenc (1818-1883) ügyvéd, Szentes első, szabadságharc alatti országgyűlési képviselője, volt városi tanácsnok, főkapitány, járási főszolgabíró, vármegyei árvaszéki elnök.
*** *** ***
106 éve, 1904. március 13-án a szentesi építőipari munkások szakgyűlést tartanak, amelyen sürgetik a Csongrád megyei építkezési munkaviszonyokra vonatkozó szabályrendelet végrehajtását. (A szakgyűlésen 96 kőműves- és ácssegéd vesz részt.)
141 éve, 1869. március 13-án Szentesre érkezik Csengery Imre, a helybeli Deák-párt képviselőjelöltje. Bevonulásakor a főtéren egybegyűlt tömeg Kossuth Lajost élteti.
*** *** ***
78 éve, 1932. márc. 12-én a szentesi gimnázium tornászcsapata megnyerte a középiskolák Budapesten megtartott országos tornászbajnokságát, s védője lett a Krompaszky vándordíjnak. 1920 óta most első ízben lett vidéki csapat a győztes. A felkészítő tanárt, Kálmán Gézát ezüst emlékplakettel tüntette ki a rendező bizottság.
105 éve, 1905. március 12-én megalakult a Magyarországi Építőmunkások Országos Szövetségének Szentesi Csoportja. (Elnök: id. Dancsik József; tagok száma 88 fő.)
141 éve, 1869. március 12-én a Szentesi Balközép-párt bejelenti, hogy Kossuth Lajos megválasztása érdekében csatlakozik a 48-as párthoz, s nem indít saját jelöltet.
145 éve, 1865. március 12-én a Helytartótanács hivatkozva az előző évi népgyűlések rendezett tanácsról lemondó határozataira elrendelte Szentes, Hódmezővásárhely és Csongrád városok törvényszékeinek feloszlatását.
*** *** ***
67 éve, 1943. márc. 11-én született Füsti Molnár Lajos
cukrászmester,
önkormányzati képviselő
104 éve, 1906. márc. 11-én megalakult 
a Magyarországi
Ácsmunkások Országos Szakegyesületének szentesi csoportja. (Elnök: Kravacsek Pál; a tagok száma 26 fő.)
131 éve, 1879. március 11-én a megáradt Tisza romba dönti Szeged városát
és a környező településeket. Az árvíz Szentest is elöntéssel fenyegeti, de a hatékony védekezés következtében elhárul a veszély.
*** *** ***
20 éve, 1990. március 10-én a rendőrkapitányság épületén felavatták Lakos József 1946-ban meggyilkolt volt rendőrkapitány emléktábláját.
108 éve, 1902. márc. 10-én a városi képviselő-testület határozatot hozott a
munkáslakások építéséhez szükséges házhelyek kijelöléséről. (130 házhelyet jelöltek ki, amelynek vételárát 10 év alatt kellett letörleszteni.)
109 éve, 1901. márc. 10-én a szentesi polgárok és munkások
általános népgyűlést tartottak a Kossuth téren. Napirend: Jogegyenlőség Magyarországon 1848-ban és ma. (Szónokok:
Árvai Bálint és Bogdány Soma.)
133 éve, 1877. márc. 10-én a megyegyűlés ismét tárgyalta a megyeszékhely ügyét. Szeged szabad királyi város újólag megfogalmazott igényével szemben kategorikusan leszögezte, hogy Csongrád vármegye közönsége Szentest óhajtja megyeszékhelyül kijelöltetni. Az erről szóló határozatot népes delegáció nyújtotta át Tisza Kálmán miniszterelnök-belügyminiszternek, kérve Szeged igényeinek elutasítását.
141 éve, 1869. március 10-én a pesti egyetem orvosi karának szakértői megállapítják, hogy az Oroszi-ügyben felmerült gyilkossági gyanú nem áll fenn. Az igazságügy-miniszter utasítja a megyét az ügy mielőbbi lezárására, s addig is a vádlottak szabadlábra helyezésére. A megye ezt megtagadva, újabb vizsgálatot rendel el.
143 éve, 1867. márc. 10-én Szentes Város Váltsági és Gazdasági Bizottmánya folyamodványt készített az 1865-ben elveszített
rendezett tanácsú városi jogállás visszaszerzése érdekében, s azt felterjesztette a belügyminisztériumhoz.
161 éve, 1849. március 10-én Szentes város kimutatása szerint
1848. júniusa óta
a város összesen 371 újoncot állított
ki. A szentesi gyalogos nemzetőrök száma 1774 fő, a lovas nemzetőröké 160 fő.
194 éve, 1816. márc. 10-én Boros Sámuelt Szentes jegyzőjévé választották. (1837-től ő volt a város főbírája, 1849-ben első polgármestere, majd 1861-ben országgyűlési képviselője.)
*** *** ***
97 éve, 1913. márc. 9-én megjelent Szentesen a Vadkacsa című élclap. (Kiadója és felelős szerkesztője Lichtenstein Manó. A lap július végén megszűnt.)
120 éve, 1890. március 9-én a Temes vármegyei vadászerdei telepítésben érintett szentesiek tanácskozást tartottak, s kimondták, hogy
a létrehozandó új falunak az Új-Szentes nevet adják. A
telepítés kapcsán 133 család (768 fővel) hagyta el az anyavárost 1891/92 folyamán. (Újszentes román neve
Dumbravita; 1990-től Szentes testvérvárosa.)
143 éve, 1867. márc. 9-én a képviselőház felhatalmazása alapján a kormány elrendelte az 1861-ben feloszlatott megyei törvényhatóságok újjászervezését.
*** *** ***
92 éve, 1918. márc. 8-án 93 éves korában Leányfalun elhunyt Kovácsy Mária színésznő, Tóth József özvegye.
146 éve, 1864. március 8-án a városi tanács felsőbb helyen kérvényezi a külső tanács mielőbbi felállításának engedélyezését.
*** *** ***
64 éve, 1946. márc. 7-én szélsőséges elemek betegágyán meggyilkolták Lakos József (1913-1946) városi rendőrkapitányt. (Emlékét 1990 óta márványtábla őrzi a rendőrség falán.)
77 éve, 1933. márc. 7-én elhunyt dr. Mátéffy Pál (1862-1933) megyei főorvos, egészségügyi tanácsos.
82
éve, 1928. márc. 7-én elhunyt Fehér András apátplébános.
113 éve, 1897. márc. 7-én országgyűlési pótválasztást tartottak Szentesen. Három jelölt közül nagy fölénnyel ismét Sima Ferenc nyerte el a szentesi mandátumot.
141 éve, 1869. március 7-én a Pesti 48-as Párt központi bizottmányának ajánlására a Szentesi 48-as Párt Kossuth Lajost kiáltja ki országgyűlési képviselőjelöltjévé.
150 éve, 1860. március 7-én született dr. Ecseri Lajos (1860-1938) ügyvéd, közgazdasági író, szociográfus, 1893-1902 között Szentes város tisztifőügyésze.
*** *** ***
100
éve, 1910. március 6-án megalakult a Nemzeti Munkapárt szegedi szervezete, amelyen a szentesiek és a környékbeli községek 25 fős delegációval képviseltették magukat. Tisza István fogadta a Csongrád megyei küldötteket, élükön
dr. Cicatricis Lajos alispánnal. (Néhány nappal később az uralkodó Cicatricis Lajost nevezte ki Csongrád vármegye és Hómezővásárhely thj. város főispánjává.)
103 éve, 1907. márc. 6-án alispáni rendeletre hatósági vizsgálat indult a szentesi munkásszervezetek ellen.
113 éve, 1897. márc. 6-án a különböző pártok választási gyűléseket tartottak a Kossuth téren. A fővárosból számos neves politikus leutazott Szentesre, köztük Ugron Gábor és Hoch János, akik Sima Ferenc megválasztása mellett korteskedtek. +++ 1897. márc. 6-án elhunyt dr. Filó Tihamér (1865-1897) ügyvéd, lapszerkesztő, városi főjegyző, majd főügyész, a Szentesi II. 48-as Népkör elnöke. +++ 1897. márc. 6-án meg-indult Szentesen a Közérdek című vegyes tartalmú hetilap. (Kiadója Hollósy és Vajda, felelős szerkesztője Sz. Kovács Pál.)
132 éve, 1878. márc. 6-án 62 éves korában 
meghalt Szalai István
(1816-1878) szentesi református lelkész, esperes, filozófiai író, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, megyei és városi képviselő. (19 éven át szolgált Szentesen.)
149 éve, 1861. márc. 6-án született dr. Négyesy László (1861-1933) irodalomtörténész, egyetemi tanár, esztéta, pedagógiai író, Szentes jeles szülötte. (1967-ben utcát neveztek el róla Szentesen; 1990-től emlékét márványtábla őrzi a gimnázium falán.)
*** *** ***
99 éve, 1911. márc. 5-én a Szociáldemokrata Párt szentesi szervezete tiltakozó népgyűlést tartott a katonai kiadások tervezett növelése ellen. A gyűlésen követelték az általános, egyenlő, titkos választójog azonnali megalkotását.
115 éve, 1895. március 5-én megalakult a Szentesi Evangélikus Nőegylet. (A tagok száma 40 fő.)
120 éve, 1892. márc. 5-én ünnepélyesen átadták a szentesi főgimnázium tornacsarnokát.
159 éve, 1851. márc. 5-én született Szentesen Lakos Lajos cs. kir. katonatiszt, az 1877. évi orosz-török háború idején a lengyel légió őrnagya, helytörténész, helységnévtár-szerző. (Jelentősebb munkái: Biharmegye helységnévtára, 1891., Visszaemlékezés Törökországra, 1891., Nagyvárad múltja és jelenéből, 1904., A váradi zsidóság története, 1912.)
*** *** ***
78 éve, 1932. márc. 4-én megalakult Szentesen a Postás Sport Egylet. (Elnöke Vándor Manó főfelügyelő, alelnök-titkára dr. Rablóczky Árpád.)
96 éve, 1914. március 4-én a szegedi ügyészség kezdeményezésére elkobozzák a Szentesi Ellenőr március elsején megjelent számát. (A Nagy György köztársasági pere című cikk miatt eljárás indul a lap szerkesztője ellen. Vád: alkotmányos államforma elleni lázítás.)
114 éve, 1896. márc. 4-én megkezdődött a pusztaszeri millenniumi emlékmű építése.
116 éve, 1894. március 4-én a szentesi szocialisták – élükön Tarnóczi Mihály földmunkással –
munkásgyűlést szerveznek az általános választójog kiterjesztése, a
munkásság
helyzete, és a szakszervezkedés kérdései napirenddel. A városi rendőrfőkapitány az engedélyt megadja, de a rend fenntartására hivatkozva szükségesnek tartja a környék csendőreinek összevonását, valamint egy századnyi katonaság Szentesre vezénylését.
A túlhajtott karhatalmi előkészületek láttán a munkások elnapolják a népgyűlést, kijelentve, hogy szuronyok között nem tanácskoznak.
149 éve, 1861. márc. 4-én Boros Sámuel (1787-1866) volt polgármestert választották meg Szentes országgyűlési képviselőjévé.
161 éve, 1849. március 4-én I. Ferenc József Olmützben új, oktrojált birodalmi alkotmányt ad ki, amelyben Magyarországot az ausztriai császárság tartományai közé sorolja.
*** *** ***
65 éve, 1945. március 3-án 71 éves korában elhunyt Molecz Béla (1874-1945) német, magyar nyelv és irodalom szakos főgimnáziumi tanár, c. igazgató, szakíró, aki 1897-től 1932-ig tanított szülővárosa középiskolájában, a szentesi gimnáziumban.
120 éve, 1890. március 3-án megjelent Szentesen a Csongrád megyei Közlöny
című vegyes tartalmú hetilap. (Kiadója Goldstein Mór, felelős szerkesztője dr. Szánthó Lajos.
A lap 1891. január elején megszűnt.)
160 éve, 1850. március 3-án született Sarkadi Nagy Antal (1850-1895) szentesi földbirtokos, Csongrád vármegye volt főpénztárnoka, nemes adományozó, a szentesi árvaházi alap létrehozója. (A város 1896-ban megfestette portréját, 1906-ban pedig utcát nevezett el róla; ma József Attila utca.)
*** *** ***
90
éve, 1920. március 2-án kivonultak a román csapatok Szentesről. (1919. ápr. 29-től tartották megszállás alatt a várost.) A románok távozását követően kétfős antant küldöttség érkezett Szentesre, egy angol őrnagy és egy olasz kapitány. A város vezetőitől tájékoztatást kértek a néphangulatról, a megélhetési lehetőségekről, a románok által okozott károk mértékéről stb.
108 éve, 1902. márc. 2-3-án Szentesen vendégszerepelt Újházy Ede színművész.
160 éve, 1850. március 2-án Szentesre érkezett, s báró Ripperda őrnagy elnöklete alatt megkezdte működését a Cs. Kir. Katonai Felavató Bizottmány. Az előállítandók névjegyzékében 552 fő szerepelt (440 volt honvéd és 112 mozgó nemzetőr); ténylegesen előállítható volt 231 fő. Alkalmasnak találtak és besoroztak 123 főt (95 volt honvédet és 28 mozgó nemzetőrt). A bizottmány március 18-án fejezte be működését.
*** *** ***
79 éve, 1931. márc. 1-jén született Szentesen Dorogi Zsigmond (1931-1993) rádiószerkesztő, rendező, a Magyar Rádió Irodalmi Szerkesztőségének vezetője, 1988-tól Szentes díszpolgára.
83 éve, 1927. márc. 1-jén megnyílt Szentesen a Női Iparos Tanonciskola.
106 éve, 1904. március 1-jén Tisza István miniszterelnök-belügyminiszter rendeletet ad ki a vidéki szocialista agitáció megakadályozására.
135 éve, 1875. március 1-jén hivatalosan is egyesült az Országos Deák-párt és a Balközép-párt, s
felvette a Szabadelvű Párt nevet.
140 éve, 1870. március 1-jén 47 éves korában Budapesten elhunyt Tóth József (1823-1870), Szentes szülötte, a Nemzeti Színház második nemzedékének egyik legjelentősebb jellemábrázoló színésze. (1906-ban a volt Kurcaparti utcát, 1909-ben a városi színházat nevezték el róla Szentesen. Szülőházát emléktábla jelzi; Tóth J. u. 26. A színház főbejáratánál látható márvány emléktáblája és bronzba öntött mellszobra, Koncz Antal alkotása, 1923.)
145 éve, 1865. szeptember 1-jén született Szentesen Károlyi Mór (1865-1945) nemzetközi hírű fogorvos, a róla elnevezett elmélet (Károlyi-effektus) megalapozója. 1890-től 1938-ig
Bécsben működött, majd hazatelepült Szentesre. 1944-ben deportálták; a theresienstadti gyűjtőtábor felszabadításának napjaiban hunyt el.
168 éve, 1842. márc. 1-jén született Joó Károly (1842-1917) református orgonista-kántor, dalszerző, a Szentesi Dalárda alapítója, a gimnázium ének és zenetanára, az iskolai énekkar vezetője.
Szentesi Évfordulónaptár - február
Szentes, 2010. 02. 28.
Összeállította: Tímár Ferenc
www.szentesinfo.hu/mozaik - friss hírek, képes tudósítások a város életéről
INTERNETES ÚJSÁG
a TEAM Számítástechnika támogatásával
