https://vksz-helytortenet.opac3.monguz.hu/ -- a megújult e-Könyvtár

   A hónap szentesi évfordulói - Labádi Lajos (1953-2019) főlevéltáros emlékére  

2025.  x, február, március, április, május, június, július, augusztus, szeptember, október, november, december
Január 01. 02. 03. 04. 05. 06. 07. 08. 09. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30.

2025. január 31.

35 éve, 1990. január 31-én szentesi delegáció utazott a Temesvár melletti Újszentesre (Dumbravita). Szirbik Imre tanácselnök és dr. Barta László levéltár-igazgató, az Erdélyi Szövetség szentesi szervezetének elnöke a testvérvárosi kapcsolat felvételére tették meg az előkészületeket; Ludányi István vöröskeresztes titkár és Gilicze András református lelkész pedig a segélyezés formáiról tárgyaltak.

80 éve,  1945. január 31-én  74 éves korában Budapesten elhunyt Csallány Gábor (1871-1945) ármentesítési tisztviselő,  régész, a mai Koszta József Múzeum elődje, a Csongrád Vármegyei Történelmi és Régészeti Társulat megalakítója (1897),  múzeumigazgató, régészeti szakíró, lapszerkesztő, publicista. Az általa gyűjtött leletegyüttes híre messze földön ismertté vált. Mintegy 125 ezer darab régészeti tárgyat gyűjtött be kollégáival, elsősorban dr. Zalotay Elemérrel Szentes és környékéről. Tisztelői róla nevezték el a szentesi Múzeum Baráti Kört. Emléktáblája megtalálható a Koszta József Múzeum róla elnevezett ligeti épületének a falán; a Széchenyi-liget Kurca-parti sétánya az ő nevét viseli; olajfestményű portréja a múzeumban látható, Tokácsli Lajos alkotása.

89 éve, 1936. január 31-én született dr. Barta László (1936-2009) gimnáziumi tanár, ny. levéltár-igazgató, helytörténész.

133 éve, 1892. január 31-én Törs Kálmánnal szemben Balogh Jánost választották Szentes országgyűlési képviselőjévé.

141 éve, 1884. január 31. Balogh János szentesi polgármester benyújtja lemondását.

144 éve, 1881. január 31-én született Szentesen Szeder Ferenc (1881-1952) földmunkás,  szociáldemokrata politikus, országgyűlési képviselő, a Földműves Szövetség országos titkára, az SZDP főtitkárhelyettese, az Ideiglenes Nemzetgyűlés és a Nemzeti Főtanács tagja.

152 éve, 1873. január 31-én megalakult a Szentesi Szabó Ipartársulat. (Tagok száma 50 fő.) 

176 éve, 1849. január 31. Megalakul Szentes város rendezett tanácsú szervezete. Az első tisztújítás alkalmával polgármesterré Boros Sámuel volt főbírót választják.

***   ***   ***

2025. január 30.

116 éve, 1909. január 30. Wekerle Sándor miniszterelnök közvetítő javaslatot terjeszt elő a jegybank körüli harcban, az ún. kartellbank tervét. (Legyen külön osztrák és magyar jegybank, de ezek működjenek szorosan együtt.)

125 éve, 1900. január 30-án Dienes Márton Kossuth-párti jelölt megválasztásának támogatására Szentesre érkezett Eötvös Károly neves ügyvéd, országgyűlési képviselő.

136 éve, 1889. január 30-án Rudolf főherceg trónörökös öngyilkosságot követett el Meyerlingben. A hír hallatán Szentes gyászt öltött: „A csapás, mely Rudolf halálával érte nemzetünket, városunk minden polgára teljes nagyságban átérzi. A királyfi halálesetét a megyeház, városház, kaszinó, 48-as népkör s a többi közhelyeken kitűzött gyászlobogók is szomorúan hirdetik.” – írta a Szentesi Lap.

142 éve, 1883. január 30-án 47 éves korában meghalt Páczi Mihály (1836-1883) híres szentesi cigányprímás.

***   ***   ***

2025. január 29.

110 éve, 1915. január 29-én az Alföldi Ellenzék c. helyi lap elkezdi leközölni dr. Vajda Antal Mozgóképek a háborúból című írását. A szerző a frontról küldi haza háborús élményeit bemutató művét, melynek érdekessége, hogy figyelmen kívül hagyva a hivatalos propaganda elvárásait, a háborút a maga szörnyű valóságában mutatja be. A mű legérdekesebb részei a Szentes irodalmi emlékei c. kötetben olvashatóak.

142 éve, 1883. január 29-én született Vecseri Bálint (1883-1954) földmunkás. *** A városi közgyűlés határozatot hozott egy iskolai könyvtár felállításáról a szegény sorsú tanulók könyvekkel és egyéb taneszközökkel való ellátása céljából.

150 éve, 1875. január 29-én elhunyt Reinholz Károly (1845-1875) gimnáziumi tanár.

160 éve, 1865. január 29-én született Zsoldos Ferenc (1865-1912) gépészmérnök, gyáros, városi és megyei képviselő, a Csongrád Vármegyei Gazdasági Egyesület elnöke, a Szentesi Önkéntes Tűzoltóság főparancsnoka, a Műkedvelők és Műpártolók Társaságának igazgatója. Számos újítás fűződik a nevéhez. Ő hozta először Szentesre a villanyvilágítást: 1887-től a Zsoldos-telep üzemeit és a család lakóházát villannyal világították meg. Ő ismertette meg a szentesiekkel a fonográfot, rögzítve, majd visszajátszva a helyi dalárda műsorát. A dolgozók egészséges ivóvízzel történő ellátása érdekében 1891-ben ártézi kutat fúratott a Zsoldos-telepen. A kútfúrás új technológiával történt, amelyet a fiatal mérnök dolgozott ki és utóbb szabadalmaztatott. A Zsoldos-féle kút felépítménye ma a Széchenyi-ligetben a múzeum épülete előtt található.

161 éve, 1864. január 29-én született ifj. Kókay István (1864-1931) ügyvéd, tb. megyei főügyész.

264 éve, 1761. január 29-én a Helytartótanács engedélyt adott egy új református templom építésére, mert a régebbi az előző évi tűzvészben leégett. Eszerint: a templom a régi alapokon ugyan, de szilárd anyagból (tégla) építhető föl tornyával együtt úgy, hogy a belső mennyezet deszkával boltozandó, a templom és a torony nem épülhet egybe, nem lehet díszes, és nem hasonlíthat a katolikus templomokhoz. A torony magasságát 5 ölben (kb. 10 m) határozták meg, amely teljesen lapos tetővel látandó el.

***   ***   ***

2025. január 28.

36 éve, 1989. január 28-án 84 éves korában Budapesten elhunyt dr. Papp László (1905–1989) jogász, birkózó, mesteredző, szakíró. Sportolói pályafutását szülővárosában kezdte 1922-ben a Szentesi Munkás Testedző Klub birkózójaként. 1923–28 között a Magyar Atlétikai Club (MAC), majd 1928–35 között az FTC birkózója. Hétszeres magyar bajnok, tizenötszörös válogatott, kétszeres Európa-bajnok, 1928-ban az amszterdami olimpián kötöttfogású kisközépsúlyban olimpiai 2. helyezett. 1935–45 között a Magyar Birkózó Szövetség szövetségi kapitánya. 1945-től 1949-ig Szentesen a Csongrád Megyei Földhivatal vezetője, a helyi földreform irányítója. 1949–1956 között a Pest Megyei Bíróság elnöke, 1957-től 1971-ig a Legfelsőbb Bíróság bírája. Az FTC örökös tagja, Aranydiplomása, számos birkózással kapcsolatos szakkönyv szerzője.

37 éve, 1988. január 28-án a Szentes Városi Tanács Szirbik Imrét választotta tanácselnökké, aki 1977-től állt a tanács alkalmazásában, s 1985 óta ellátta az elnökhelyettesi teendőket.

56 éve, 1969. január 28-án a Csongrád Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat üzembe helyezte az új víztornyot, amely 1500 köbméter víz befogadására alkalmas.

100 éve, 1925. január 28-án született Szentesen Török László, Csongrád megye 1962-71 közötti tanácselnöke, majd az OTP megyei igazgatója, műkedvelő festő.

106 éve, 1919. január 28-án a Vörös Újság híradása szerint “Szentesi katona elvtársaink Pintér elvtárs előadása után megalakították a szentesi katonák kommunista csoportját.” (Pártszervezet alakulásáról nincs adat. Későbbi források a kommunista eszmék helyi terjesztői közé sorolták dr. Nagy Endre rendőrkapitányt, Stancz Gyulát, Kiss Ferencet, Ádám Takács Istvánt, Faragó Lászlót, Fenyvesi Lajost, Farsang Andrást, id. Mikecz Jánost, Vajda Imrét.)

125 éve, 1900. január 28-án a II. 48-as népkör tisztújító közgyűlésén Sima Ferencet választották a kör elnökévé, ezáltal az I. és II. szentesi 48-as népkör vezetése egy kézbe került.

126 éve, 1899. január 28–február 1. között a Petőfi Szálló színháztermében öt estén át bemutatót tartott az Edison színház, mely a korszak jelentős találmányával, a mozgófényképpel szórakoztatta a közönséget.

130 éve, 1895. január 28-án a Magyarországi Szociáldemokrata Párt "Magyarország jogtalan népéhez" címmel felhívást adott ki az általános választójog érdekében. A röpirat számos példányát lefoglalták Szentesen.

133 éve, 1892. január 28-án Sima Ferenc szentesi lapkiadó-szerkesztőt 48-as függetlenségi programmal a tápéi kerület országgyűlési képviselőjévé választották.

149 éve, 1876. január 28-án 73 éves korában meghalt Deák Ferenc (1803–1876) államférfi, jogtudós, az első felelős magyar kormány igazságügy-minisztere, a "Haza bölcse". (Február 12-én gyászünnepélyt tartottak Szentesen. 1896-ban a vármegyeháza nagytermében leleplezték életnagyságú arcképét, Karlovszky Bertalan festőművész alkotását. 1906-ban utcát, utóbb iskolát neveztek el róla.)

***   ***   ***

2025. január 27.

38 éve, 1987. január 27-én elhunyt dr. Mátyás Sándor (1908-1987) nyugalmazott gimnáziumi tanár, Németh László író barátja.

53 éve, 1972. január 27-én elhunyt Terney Béla (1905-1972) gimnáziumi tanár, igazgató, festőművész, a középiskolai kollégium névadója. A február 2-án megtartott temetésen a volt tanítványok nevében Bucsány György mondott gyászbeszédet.

65 éve, 1960. január 27-én Szentesen megalakult az Árpád Zöldség Termelő-szövetkezet. Az alapító tagok száma 239 fő, területe 1019 kh. Jogelőde a Szentes és Vidéke Zöldség Gyümölcs Termelő és Értékesítő Szakszövetkezet 1957. január 27-én kezdte meg működését. Fő termékei (paprikafélék, paradicsom, uborka) az évtizedek során nem csak hazánkban, hanem Európa más tájain is ismertté váltak.

90 éve, 1935. január 27-én a Szociáldemokrata Párt szentesi szervezete tisztújító taggyűlést tartott a Munkásotthonban. A résztvevők bírálták a párt országos vezetőit, s kezdeményezték az országos antifasiszta népfront megalakítását az előretörő szélsőjobboldali szervezkedés visszaszorítására.

107 éve, 1918. január 27-én elhunyt dr. Purjesz Zsigmond (1846-1918) belgyógyász, a kolozsvári egyetem tanára, udvari tanácsos, Szentes szülötte. (Volt tanítványai emlékszobrot állítottak tiszteletére a kolozsvári klinika épülete előtt.). Sírja a Házsongárdi temetőben van.

110 éve, 1915. január 27-én az orosz csapatok újból benyomultak a Kárpátokba.

115 éve, 1910. január 27-én született Babós József mezőgazdász, TSZ-elnök.

118 éve, 1907. január 27. Megalakult az Építőiparosok Országos Szövetségének szentesi csoportja. (A tagok száma 35 fő.) *** Csallány Gábor és Gulyás Pap Etelka mozgalmat indított Szentesen egy tüdőszanatórium létesítése érdekében.

123 éve, 1902. január 27-én született László Béla (1902-1960) gimnáziumi tanár.

131 éve, 1894. január 27. A Szentesi Polgári Olvasókör Jókai Mór 50 éves írói működésének megünneplésére irodalmi estet tart.

157 éve, 1868. január 27-én 66 éves korában meghalt ifj. Kiss Bálint (1802-1868) festő, a Pesti Műegylet alapító tagja, a Magyar Nemzeti Múzeum Képtárának őre, Szentes szülötte. (Apja Kiss Bálint református esperes.)

***   ***   ***

2025. január 26.

89 éve, 1936. január 26-án Kozma György főispán személyes tapasztalatai alapján jelentést készített a belügyminiszternek a Csongrád megyében uralkodó ínséges állapotokról. Beszámolójának lényege: „Kétségtelen, hogy a nyomor egészen rendkívüli. A rossz táplálkozás folytán kiéhezett arcok tömegével lehet találkozni. Szórványosan előfordulnak olyan betegségek is, amelyek a rossz táplálkozásra és a nyomorúságra vezethetők vissza, de különösen aggasztó a tüdőbaj szaporodása… A nyomorúság a legnagyobb mértékű Szentes városában és a Szenteshez közel fekvő mindszenti járás községeiben. Szentes városában 2 ezer vagyontalan és munkanélküli család van mintegy 10 ezer lélekkel…”

93 éve, 1932. január 26-án a megyegyűlés határozottan kinyilvánította, hogy továbbra is Szentest óhajtja Csongrád megye székhelyeként megtartani.

120 éve, 1905. január 26-án országgyűlési képviselőválasztást tartottak Szentesen. A küzdelemből dr. Molnár Jenő függetlenségi párti jelölt került ki győztesen. (A szavazatok megoszlása: Molnár Jenő 1015, Mátéffy Ferenc 518, Éder János 11.) A választások országos eredményeként a 30 éve kormányzó Szabadelvű Párt kisebbségbe került a parlamentben.

130 éve, 1895. január 26-án Sima Ferenc parlamenti interpellációt nyújtott be a belügy- és földművelésügyi miniszterhez az alföldi szociális izgatások ügyében.

326 éve, 1699. január 26-án Karlócán aláírták a békét a Szent Liga és a Porta képviselői. A 25 évre szóló békeszerződéssel Erdély és a Bácska I. Lipót (1640–1705) uralma alá került; a Maros-Tisza köze és Temesvár a szultán fennhatósága alatt maradt. A magyar-török államhatár Csongrád megyei szakaszát a Tisza és a Maros folyók mentén jelölték ki.

***   ***   ***

2025. január 25.

90 éve, 1935. január 25-én született Molnár Lajos agrármérnök, a Május 1. Tsz volt elnöke.

91 éve, 1934. január 25-én született dr. Orosz Pál (1934-2014) tanár, labdarúgó, edző, az FTC Örökös Bajnoka, a Szentes Városért Emlékérem kitüntetettje.

2025. január 15.

94 éve, 1931. január 15-én a Gaál Gaszton és Szijj Bálint vezette Független Kisgazdapárt zászlóbontó nagygyűlést tartott Budapesten a Vigadó nagytermében. A szentesi kisgazdák Bálint József vezetésével 16 fős küldöttséggel képviseltették magukat, kimondva csatlakozásukat az új párthoz.

120 éve, 1905. január 15-én választási gyűlést tartottak a szentesi újjászervezett szociáldemokraták, akiknek országgyűlési képviselőjelöltje Éder János csongrádi lapszerkesztő.

126 éve, 1899. január 15-én a szentesi szocialista munkások népgyűlést tartanak a Kossuth téren. (Napirend: 1. A munkások helyzete. 2. Az általános választójog. 3. Mit akarnak a szociáldemokraták? Szónokok: Békési Imre, Fekete Nagy Balázs.)

140 éve, 1885. január 15-én Szentes főterén megkezdődött a város első ártézi kútjának fúrása. A munkát Zsigmondy Béla budapesti mérnök irányította. (A 312 méteres fenékmélységet 1886. május végén érték el. A díszes felépítményű kutat 1934-ben elbontották. Szobrai ma a Luther téren láthatók.)

144 éve, 1881. január 15-én Aradi Kálmán házában szervező értekezletet tartottak a Szentesi Korcsolyázó és Csónakázó Egylet megalakítása érdekében. Mintegy 50 tag részvételével kimondták az egylet megalakítását. (Az alapszabály-tervezetet május folyamán terjesztették fel jóváhagyásra; az alakuló közgyűlést december 11-én tartották meg.)

164 éve, 1861. január 15-én népszavazást tartottak Szentesen, amelyen egyhangúlag kimondták a szabadságharc leverése után elveszített rendezett tanácsú városi jogállás helyreállítását.

191 éve, 1834. január 15-én a közbiztonság javítása céljából a Helytartótanács utasította a vármegyéket, hogy a nagyobb városokban szervezzenek kapitányi állásokat, akik a szolgabírák irányítása alatt működjenek. Az első szentesi kapitányt január 15-én nevezték ki nemes Boros Szabó Gergely személyében, aki feladatul kapta a rablók üldözését és elfogását a város belterületén és külterületén egyaránt.

***   ***   ***

2025. január 14.

91 éve, 1934. január 14-én megalakult a Szentesi Gyorsúszók Egyesülete.

99 éve, 1926. január 14-én született Szentesen Kátai Ferenc (1926-2017) ács, állványozó szakmunkás, helytörténeti kutató, publicista. Írásaiban példás pontossággal és megélt hitelességgel örökítette meg munkás élete eseményeit, nevezetes épületek történetét, jeles szentesi polgárok és kevéssé ismert munkatársak emlékét. Egy nappal a 91. születésnapja előtt, 2017. január 13-án hunyt el. Gazdag írásos hagyatéka feldolgozásra vár.

106 éve, 1919. január 14-én Hock János lemondott a Függetlenségi Párt elnöki tisztségéről; utóda Lovászy Márton lett.

119 éve, 1906. január 14-én a Szentesi Földművelő Munkások Egylete nagygyűlést tartott a Kossuth téren. Napirend: 1. A nép anyagi helyzete és a politikai helyzet; 2. Az általános, egyenlő és titkos választójog. (Szónokok: Kiss József és Török Sándor Szentesről, Várkonyi István és Boros Mihály Budapestről.)

125 éve, 1900. január 14-én időközi országgyűlési képviselőválasztást tartottak Szentesen. A választási küzdelem három  függetlenségi 48-as jelölt és egy szocialista jelölt között zajlott, a kormánypárt nem állított jelöltet. Az abszolút többséget egyik jelöltnek sem sikerült megszereznie.  (Eredmény: Dienes Márton 681, Molnár Jenő 614, Pázmándy Dénes 154, Mezőfi Vilmos 104 szavazatot nyert. A két legtöbb szavazatot kapó jelölt között új választást írtak ki.)

130 éve, 1895. január 14-én az uralkodó báró Bánffy Dezsőt nevezte ki miniszterelnökké.

171 éve, 1854. január 14-én született Gelléri Mór (1854-1915) közgazdasági író.

245 éve, 1780. január 14-én született Dobosy Mihály (1780-1853) református lelkész, író, műfordító, aki 40 éven át szolgált szülővárosában, Szentesen.

***   ***   ***

2025. január 13. 

35 éve, 1990. január 13-án a Független Kisgazdapárt Csongrád megyei választmánya értekezletet tartott Szentesen az Ifjúsági Házban. Az ülésen újraválasztották a megyei vezetőséget. Megyei elnökké Imre Károly (1938-2016) szentesi titkárt választották meg, egyben őt javasolták országgyűlési képviselőjelöltnek az 5. számú választókörzetben. Simonné Vecseri Márta szervezőtitkári megbízást kapott.

36 éve, 1989. január 13-án a Városi Galériában megnyílt a szentesi születésű Csete György építészmérnök kiállítása. A rendhagyó tárlatot Sulyok Miklós művészettörténész nyitotta meg. (A magyar építészetért folytatott több évtizedes alkotói tevékenységéért 1992-ben Ybl-díjat, 1997-ben Kossuth-díjat, 2005-ben Prima Primissima díjat kapott.)

41 éve, 1984. január 13-án a Városi Galériában megnyílt Molnár C. Pál festőművész emlékkiállítása.

89 éve, 1936. január 13-án a belügyminiszter – alapszabály ellenes működésre hivatkozva – elrendelte a Szentesi I., II. és III. Függetlenségi és 48-as Népkörök feloszlatását.

106 éve, 1919. január 13-án az állásából felfüggesztett Zilahy Kálmán helyére dr. Nagy Endre budapesti rendőrfőtanácsost nevezték ki Szentes rendőrkapitányává.

118 éve, 1907. január 13-án a szentesi szervezett munkások népgyűlést tartottak a Kossuth téren, amelynek napirendje: 1. A mai politikai helyzet, 2. A szervezkedés célja és haszna.

124 éve, 1901. január 13-án a szentesi polgárok és munkások népgyűlést tartottak a Tabák-féle vendéglőben. (Szónokok: Mezőfi Vilmos és Árvai Bálint). A délután folyamán megtartotta alakuló közgyűlését a Szentesi Általános Népkör a Kohn Gábor-féle házban.

126 éve, 1899. január 13. Megjelenik a Szentesi Lapok című vegyes tartalmú közlöny. (Kiadója és felelős szerkesztője Pintér Gyula.)

147 éve, 1878. január 13-án Sima Ferenc volt tanítót, városi levéltárnokot, a Szentesi Lap felelős szerkesztőjét a Szentesi 48-as Népkör elnökévé választották.

175 éve, 1850. január 13-án a Szentes városi tanács visszautasította a Károlyi nemzetség követelését, s kimondta a grófok visszaintését. A dokumentumot küldöttség vitte Pestre Geringer Károly polgári főbiztoshoz.

***   ***   ***

2025. január 12.

41 éve, 1984. január 12-én a városi tanács elfogadta az 1984. évi költségvetési tervet. A működési költség összege 321,5 millió forint.

80 éve, 1945. január 12-én Puruczkai Mihály szentesi zenetanár városi fúvószenekart alakított. Ebből nőtt ki a ma is létező aranydiplomás városi fúvószenekar.

112 éve, 1913. január 12-én a Szentesi I. Függetlenségi és 48-as Népkör tisztújító közgyűlésén a kör díszelnökévé választották a város jeles szülöttét, dr. Négyesy László egyetemi tanárt.  (Rendes elnök: Burián Lajos, választmányi elnök: dr. Kiss Béla, másodelnök: Nyíri Antal.)

123 éve, 1902. január 12-én megalakult a Szentesi Református Kör. (Elnöke Futó Zoltán lelkész. A tagok száma 474 fő.)

156 éve, 1869. január 12. Kárász Benjamin főispán vezetéséve, Szegváron megalakul a Csongrád megyei Deák-kör (Deák-párt). A programot tartalmazó dokumentumot 25 fő írja alá.

330 éve, 1695. január 12-én az egy év óta körülzárt Gyula várát a török őrség szabad elvonulás fejében feladta. A török hódoltság ezzel a Tisza–Maros közére szorult vissza. Gyula bevétele után Lambert Lambion hadmérnök-ezredes beutazta a térséget, s a bécsi hadvezetés megbízásából térképet készített a felszabadított vidékről. Úti jegyzetében Vásárhelyről azt írta, hogy „Nagy falu, ahol a házak megvannak, de nem lakják”, Makóról pedig azt, hogy „Nagy falu, de nem lakják, a házak mind romban hevernek”. Ezekkel szemben Szentesről azt jegyezte fel, hogy „Szentes, falu, magyarok lakják”.

***   ***   ***

2025. január 11.

35 éve, 1990. január 11-én újabb segélyszállítmány indult Szentesről Romániába. **** A Városi Galériában megnyílt Táncos László grafikusművész kiállítása, amelyet a népszerű író, Hernádi Gyula nyitott meg.

96 éve, 1929. január 11-én elhunyt lovag Prunkl János (1862-1929) mozgószínház tulajdonos.

106 éve, 1919. január 11-én gróf Károlyi Mihály miniszterelnök bejelentette lemondását. A Nemzeti Tanács Károlyi Mihályt köztársasági elnöki minőségben ideiglenes államfői hatáskörrel ruházta fel. A köztársasági elnök Berinkey Dénes igazságügy-miniszternek adott megbízatást a miniszterelnöki teendők ideiglenes ellátására.

125 éve, 1900. január 11-13 között választási népgyűléseket tartottak Szentesen.

145 éve, 1880. január 11-én elhunyt Aigner Imre (1829-1880) városi aljegyző.

167 éve, 1858. január 11-én a közbiztonság biztosítása érdekében 7 főből álló tanyai lovas őrséget szerveztek Szentesen.

219 éve, 1806. január 11-én született Basa József (1806-1855), Szentes város volt ügyésze, főjegyzője, polgármestere, 1849-1854 között a szentesi járás főszolgabírája.

***   ***   ***

2025. január 10.

35 éve, 1990. január 10-én Csoóri Sándor (1930-2016) József Attila-díjas író-költő  60. születésnapja alkalmából a Magyar Rádió irodalmi szerkesztősége irodalmi estet rendezett a Tóth József Színházteremben, melyet a Magyar Rádió is közvetített. A rendezvényen maga az ünnepelt is megjelent. Műveiből népszerű magyar színészek adtak elő. Az est házigazdái a Magyar Rádió mellett a Városi Könyvtár és a Szentesi Művelődési Központ voltak. Csoóri Sándor fellépése előtt ellátogatott a Horváth Mihály Gimnáziumba, ahol előadást tartott a költő-politikus szerepvállalásról, a művészet és az irodalomtanítás fontosságáról.

39 éve, 1986. január 10-én a Városi Galériában építészeti kiállítás nyílt Novák István Ybl-díjas építész és felesége, Juhász Márta legsikeresebb alkotásaiból. A rendhagyó tárlatot Balázs Árpád Erkel-díjas zeneszerző nyitotta meg.

77 éve, 1948. január 10-én Vajda Imre polgármester a városi tanácshoz címzett beadványában tudatta, hogy január 31-gyel lemond állásáról.

80 éve, 1945. január 10-én a Nemzeti Bizottság utasította a műszaki hivatalt, hogy a Gömbös Gyula és a Mussolini utcáknak adja vissza régi nevét, vagyis a Gömbös utcából Vásárhelyi utca, a Mussolini utcából Lakos utca legyen. Az ügy tanácsi vitáján dr. Négyesi Imre polgármester indítványozta, hogy a Gömbös Gyula utcát gróf Teleki Pálról nevezzék el. A tanács a javaslatot elfogadta: a Mussolini utcát Lakos utcára, a Gömbös utcát gróf Teleki Pál utcára keresztelték át.

80 éve, 1945. január 10-én a Nemzeti Bizottság felmentette hivatalából ifj. Lakos József városi rendőrkapitányt. Dr. Mátéffy László alispán utóbb megsemmisítette a határozatot, és visszahelyezte állásába ifj. Lakost.

94 éve, 1931. január 10-én három munkásküldöttség és a szegényasszonyok egy csoportja kereste fel a polgármestert, és kérték, hogy a városi ínségakciót a rászoruló felnőttekre is terjessze ki.

98 éve, 1927. január 10-én született Berezvai Lajosné Fenyvesi Mária (1927-2006) adminisztrátor, könyvtáros, 1953-1983 között a Szentes Városi-járási Könyvtár igazgatója.

109 éve, 1916. január 10-én, az első világháború harmadik évében, a közellátás nehézségei miatt Szentesen az ellátatlanok liszt fejadagját napi 24 dkg-ban állapították meg, amely 32 dkg kenyérnek felelt meg.

118 éve, 1907. január 10-én országos pályázatot írtak ki az építendő új szentesi városháza terveinek elkészítésére. (Beküldési határidő március 30.)

121 éve, 1904. január 10. A szentesi kőműves- és ácssegédek mozgalmat indítanak helyzetük javítása érdekében. Értekezletükön új munkarendet dolgoznak ki, amelyben munkaidő csökkentést és béremelést követelnek. (Napi 10 órás munkáért 32 filléres órabért.) Heteken át eredménytelenül folyik az alkudozás a vállalkozókkal és mesterekkel. *** 1904. január 10-én Goda István csongrádi vendéglős omnibusz járatot indított Szentes és Csongrád között. A Szentesről reggel 6.15-kor és déli 12.00-kor induló kocsin a viteldíj: I. osztályon 1 korona, II. osztályon 60 fillér.

133 éve, 1892. január 10-én a Szentesi 48-as Függetlenségi Párt többségi szavazattal Balogh János volt polgármestert választotta országgyűlési képviselőjelöltjévé. A kisebbségben maradt csoport és a Szentesi Szabadelvű Párt a régi képviselő, Törs Kálmán jelölését támogatta.

134 éve, 1891. január 10-én megindult Szentesen a Csongrádmegyei Híradó című vegyes tartalmú hetilap. (Kiadója és felelős szerkesztője dr. Szánthó Lajos ügyvéd.)

141 éve, 1884. január 10-én elhunyt Vutsák János (1814-1884) lapszerkesztő.

189 éve, 1836. január 10-én Szentes város örökváltsági szerződést kötött földesuraival, a Károlyi grófokkal, lerázva ezzel a feudális kötelékeket, biztosítva a dinamikusabb polgári fejlődést.

***   ***   ***

2025. január 9.

66 éve, 1958. január 9-én kivégezték dr. Brusznyai Árpád (1924–1958) középiskolai tanárt, az 1956-os forradalom mártírját. A gimnáziumot Szentesen végezte 1934–1942 között. A Budapesti Tudományegyetemen Eötvös-kollégistaként szerzett görög–magyar–történelem szakos tanári diplomát. 1952-től a veszprémi Lovassy László Gimnázium tanára. 1956. október 26-tól a megyei forradalmi tanács tagja, majd elnöke. Előbb életfogytiglani börtönre, majd kötél általi halálra ítélték és kivégezték. (1991-ben egy sétányt neveztek el róla Szentesen;  emlékét márványtábla őrzi a Horváth Mihály Gimnázium falán, amelyet Göncz Árpád köztársasági elnök leplezett le.)

80 éve, 1945. január 9-én 84 éves korában deportáltként, koncentrációs táborban elhunyt Kardos Albert (1861-1945) neves irodalomtörténész, 1887-1891 között a szentesi gimnázium tanára.

106 éve, 1919. január 9-én a helyi szociáldemokrata munkások (mintegy 4–5000 fő) tiltakozó felvonulást és népgyűlést tartottak a Csongrád Vármegyei Gazdasági Egyesületbe tömörült „reakciós elemek” tevékenysége ellen, délután pedig a leszerelt katonák foglaltak állást a forradalom vívmányai mellett, támogatásukról biztosítva a Szociáldemokrata Pártot.

139 éve, 1886. január 9-én megnyílt Parlaghy Vilma festőművész  kiállítása Szentesen, amelyen bemutatta Kossuth Lajos időskori képeit.

183 éve, 1842. január 9-én a váci püspök az életveszélyre hivatkozva bezáratta az omladozó szentesi katolikus templomot, egyúttal az iskolát jelölte ki az istentiszteletek helyéül.

***   ***   ***

2025. január 8.

73 éve, 1952. január 8-án született Kisújszálláson dr. Monoki Erzsébet radiológus, osztályvezető főorvos. 1976-ban szerzett orvosi diplomát Szegeden, majd a SOTE Radiológiai Klinikáján dolgozott és szakvizsgázott. 1983-ban került a Szentesi Kórház dr. Csípő László vezette röntgen részlegére. Kiemelkedő orvosi munkáját 1996-tól osztályvezetőként is folytatta, megteremtve a szakmai színvonalnak megfelelő technikai feltételeket. 2007-ben munkája elismeréseként megkapta a Dr. Bugyi István Emlékérmet.  

80 éve, 1945. január 8-án, 70 éves korában elhunyt Molecz Béla (1874-1945) magyar-német szakos középiskolai tanár, a szentesi gimnázium magasan képzett tudós pedagógusa. Magyar nyelvtörténettel, nyelvesztétikával és népi nyelvjárásokkal foglalkozott. 1898-ban A magyar szórend történeti változásai című dolgozatáért a Magyar Tudományos Akadémia Marczibányi-díjjal jutalmazta. A szentesi nyelvjárással kapcsolatosan is folytatott kutatást, így dr. Négyesy László, Bárdos Rezső, dr. Ecseri Lajos és dr. Nyíri Antal mellett úttörő munkát végzett a helyi nyelvjárás sajátosságainak feltárásában.

94 éve, 1931. január 8-án megalakult a Szentesi MÁV Sportegylet.

120 éve, 1905. január 8-án a szentesi 48-as körök által szervezett népgyűlés dr. Molnár Jenőt kiáltotta ki a Függetlenségi Párt országgyűlési képviselőjelöltjének.

***   ***   ***

2025. január 7.

65 éve, 1959. január 7-én elhunyt Osztie József (1874-1959) gimnáziumi tanár.

80 éve, 1945. január 7-én a Szociáldemokrata Párt szentesi szervezete nagygyűlést tartott a Tóth József Színházteremben. Szőke Ferenc pártelnök előadta, hogy az SZDP programjában a szocialista társadalom felépítését tűzte ki célul, amelyet a többi demokratikus párttal összhangban kívánnak megvalósítani.

92 éve, 1933. január 7-én elhunyt dr. Négyesy László (1861-1933)  irodalomtörténész, egyetemi tanár, esztéta, pedagógiai író, Szentes szülötte. (1967-ben utcát neveztek el róla Szentesen, emlékét márványtábla őrzi a gimnázium falán. Sírja a budapesti Új Köztemetőben van.)

119 éve, 1906. január 7-én előadóestet tartott Szentesen Szabolcska Mihály költő. *** 1906. január 7-én megalakult a Magyarországi Földmunkások Országos Szövetsége (MFOSZ). Elnök: Csizmadia Sándor, másodelnök Buchinger Manó. A Budapesten székelő vezetőség mellett 300 tagú választmány alakult, amelynek székhelye Szeged. A hivatalos megalakulást követte országszerte a helyi szervezetek megalakulása.

125 éve, 1900. január 7-én a több részre szakadt függetlenségi 48-as pártok választási népgyűléseket tartottak Szentesen. Délelőtt Pázmándy Dénes tartotta meg programbeszédét, akinek támogatására Szentesre érkezett Ugron Gábor, Polónyi Géza és Visontai Soma országgyűlési képviselő. Délután a helyi Kossuth-párt jelöltje - Dienes Márton - tartott gyűlést, aki mellett Kossuth Ferenc mondott beszédet. A jelöltek és híveik beszorultak a Petőfi Szállóba, mivel a főteret a Sima Ferenc vezette párt egész nap megszállva tartotta, folyamatosan éltetve saját jelöltjét, dr. Molnár Jenőt.

128 éve, 1897. január 7-én megalakult a Szentesi Mezőgazdasági és Ipari Hitelszövetkezet. (Vezérigazgató Sima Ferenc országgyűlési képviselő.)

146 éve, 1879. január 7-én született Magasházy László (1879-1959) tábornok. A család általa építtetett egykori kúriája Baracskán található.

***   ***   ***

2025. január 6.

41 éve, 1984. január 6-án Szirtes Ádám Jászai-díjas, Érdemes Művész önálló estet tartott a Művelődési és Ifjúsági Házban.

53 éve, 1972. január 6-án született Dunaújvárosban Szremkó Krisztina világ- és Európa-bajnok vízilabdázó, edző. Szülővárosában érettségizett, közben ugyanott úszó, majd az első női vízilabdacsapat alapító tagja volt. 1994-től válogatott játékos, és ugyanebben az évben a dr. Tóth Gyula szövetségi kapitány vezetésével szereplő női válogatott tagjaként világbajnok.  Ez követően a szentesi női vízilabdacsapat centere. 2001-ben Európa-bajnok, 2002-ben Világkupa-győztes, a 2008-as pekingi olimpián 4. helyezett. A Szentes játékosaként ötszörös magyar bajnok, 2018-ban senior Európa-bajnok. Aktív játékos pályafutása után először Szentesen, majd Csongrádon edzőként, úszó oktatóként dolgozik. 2003-ban Szentesen az Év Sportolója, 2020-ban Csongrádon a Testnevelés és Sport Díj kitüntetettje. Családjával Csongrádon él.

50 éve, 1975. január 6-án 91 éves korában elhunyt Ambrus Albert (1884–1975) kőműves, a Magyarországi Építőmunkások Országos Szövetsége szentesi szervezetének elnöke, a Szociáldemokrata Párt helyi szervezetének vezetőségi tagja, a szentesi szakszervezetek összvezetőségének elnöke, 1929-1948 között megyei és városi képviselő, a Nemzeti Bizottság tagja.

51 éve, 1974. január 6-án elhunyt Laki Imre (1920-1974) földmunkás.

80 éve, 1945. január 6-án a Szentesi Nemzeti Bizottság kezdeményezte a Mezőgazdasági Bizottság (Termelési Bizottság) megalakítását. A bizottságba minden párt és szakszervezet 4-4 tagot küldhetett; elnökéül Jószai Bálintot választották.

81 éve 1944. január január 6-án született Budapesten Cseuz Lászó középiskolai tanár, edző. Tíz éves korától sportolt, úszó, vízilabdázó, teniszező volt, később a triatlonban ért el országos sikereket. A HMG-ben érettségizett 1963-ban, majd a Testnevelési Főiskolán szerzett diplomát. Ezt követően úszóedzőként, majd 1978-tól testnevelő tanárként dolgozott. 1990-től egy cikluson át a képviselő-testület tagja volt Számos városi sportkezdeményezés elindítása fűződik a nevéhez, de leginkább a kerékpározás és az 1992-től teljesített hét olimpiai túrája tették széles körben ismertté. Ezek története a kezdetektől gazdagon illusztrált tudósításokban, és általa írt kötetekben jelent meg. Jelenleg Pécelen él, sportreferensként dolgozik.

86 éve, 1939. január 6-án a pesti vigadóban Imrédy Béla meghirdette a Magyar Élet Mozgalmat, amelynek főbb jelszavai: nemzeti egység, földreform, fajvédelem, katonai szellemű fegyelem. “Ősi magyar földön új magyar élet.”

100 éve, 1925. január 6-án elhunyt Purjesz Lajos (1881-1925) lapszerkesztő, a Budapesti Újságírók Egyesületének főtitkára.

102 éve, 1923. január 6-án Móra Ferenc felolvasást tartott a Szentesi Nőegylet műsoros rendezvényén.

106 éve, 1919. január 6-án a 48-as függetlenségi népkörök lapja – a Hétfői Alföldi Újság – a polgári erők és a szociáldemokraták összefogását sürgette a kommunizmus ellen, mert ha ez nem következik be, ha a szociáldemokraták nem tudnak ellenállni a kommunista eszméknek, akkor „egy új forradalom küszöbén állunk”.

121 éve, 1904. január 6-16. Sztrájkolnak a szentesi nyomdászok. (Béremelési követelésük részben teljesül.)

136 éve, 1889. január 6-án a református egyháztanács az elemi iskoláknál eltörölte a féléves vizsgákat. Ezentúl csak az éves záróvizsgákat tartották meg.

137 éve, 1888. január 6-án megalakult a Szentesi Ügyvédi Kör.

149 éve, 1876. január 6-án született Nagy Imre (1876–1929) városi főjegyző, Szentes monográfusa.

209 éve, 1816. január 6-án született Kristó Nagy István (1816-1900) városi és megyei képviselő, volt református egyházi főgondnok, Szentes 1872-1878 közötti polgármestere. (1906-ban utcát neveztek el róla Szentesen.)

***   ***   ***

2025. január 5.

13 éve, 2012. január 5-én, 92 éves korában Budapesten elhunyt Holló János (1919-2012) vegyészmérnök, biotechnológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, Szentes szülötte. 1956-1957-ig, illetve 1963-1972 között a Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karának dékánja, 1972-1991 között az MTA Központi Kémiai Kutatóintézet igazgatója volt.

23 éve, 2002. január 5-én, 77 éves korában elhunyt dr. Csípő László (1925-2002) kórházi orvos, a röntgenosztály volt vezető főorvosa, a Dr. Bugyi István Emlékérem és a Szentes Városért Emlékérem kitüntetettje.

78 éve, 1947. január 5-én a Belügyminisztérium hivatalos közleményt adott ki a köztársaság-ellenes összeesküvés leleplezéséről, amely szerint az összeesküvés célja a „jogfolytonosság alapján” a Horthy-rendszer visszaállítása volt, fegyveres erővel. (A leleplezéskor 55 személyt letartóztattak.)

80 éve, 1945. január 5-én megtartotta alakuló közgyűlését a Ruházati Munkások Szakszervezetének helyi csoportja.

106 éve, 1919. január 5-én a kormány közzétette az 1919: III. néptörvényt az egyesülési és gyülekezési szabadságról.

113 éve, 1912. január 5-én elhunyt Bánfalvi (Leipnik) Lajos (1851-1912) író, újságíró, lapszerkesztő, a Szegedi Híradó volt munkatársa, a Szegedi Napló egyik alapítója, a Szentes és Vidéke c. lap 1884-1912 közötti szerkesztője, a Dugonics Társaság tagja. 1898. október 22-én a színháztermet az általa írt rövid verses színdarabbal nyitották meg. A mű címe: Thália befogadása. A darab a Szentes irodalmi emlékei c. kötetben olvasható.

210 éve, 1815. január 5-én született Medgyaszay Károly (1815-1884) vásárhelyi ügyész, megyei árvaszéki elnök.

160 éve, 1865. január 5-én az uralkodó a monarchia érdekének nyilvánítja a magyar országgyűlés összehívását.

***   ***   ***

2025. január 4.

80 éve, 1945. január 4-én közzétették az Ideiglenes Nemzeti Kormány 14–15/1945. sz. rendeletét a közigazgatás újjászervezéséről és az állami alkalmazottak magatartását felülvizsgáló igazoló bizottságok felállításáról.

83 éve, 1942. január 4-én született Kecskeméten dr. Csikai Miklós kertészmérnök, szakmérnök, az Árpád-Agrár Zrt. elnök-vezérigazgatója, címzetes egyetemi docens, főiskolai tanár, Szentes díszpolgára (2003). A diploma megszerzése után egy évig Hollandiában, világszínvonalú kutatóintézetben és magánkertészeteknél bővítette ismereteit. 1990-től az ország legjelentősebb termálvízfűtésű üvegházi- és fólia alatti üzemének irányítója, termesztés-technológiájának kidolgozója. A Szentesi Hitelszövetkezet szervezője, alapítója, 1994-2008. között a Magyar Agrárkamara elnöke, a köztestületi Magyar Agrárkamara örökös tiszteletbeli elnöke. A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (2008), az „Év Agrárembere” (2017) és több magas szakmai kitüntetés birtokosa.

111 éve, 1914. január 4-én A Szentesi II. 48-as Népkör közgyűlése kimondja, hogy a körnek nem lehet tagja az, aki a Kossuth Lajos Pártkör tagja. Az ellenzék egységét megbontó határozat hatására dr. Lánczi Simon Pál kilép a II. 48-as körből. 

115 éve, 1910. január 4-11 között  az uralkodó ismét Lukács Lászlót bízta meg kormányalakítással, aki ezúttal sem járt sikerrel. Ezért Ferenc József gróf Khuen-Héderváry Károlyt kérte fel, hogy alakítson kormányt.

120 éve, 1905. január 4-én született Szentesen dr. Papp László (1905-1989) jogász, birkózó, edző, szakíró. Kétszer nyert Európa-bajnoki címet (1927, 1933), háromszor bronzérmet (1925, 1926, 1934), egyszer olimpiai ezüstérmet (1928). 1935 és 1944 között a birkózó válogatott szövetségi kapitánya volt. 1945 és 1949 között a szentesi birkózó szakosztály edzője; 1949 és 1970 között az FTC birkózó szakosztály vezető edzője, közben 1950 és 1955 között a birkózó válogatott keretedzője. 1961-ben mesteredzői címet kapott. Szülővárosában 2004 óta a Sportcsarnok viseli nevét.

125 éve, 1900. január 4-én Mezőfi Vilmos szocialista országgyűlési képviselőjelölt nagysikerű népgyűlést tartott Szentes főterén.

131 éve, 1894. január 4-én a Werner-féle ház alatti kurcai örvénynél ünnepélyesen megnyitották a városi jégpályát.

139 éve, 1886. január 4-én született Szentesen Jakó Géza (1886-1943) keramikus, iparművész, a Székesfővárosi Iparrajziskola, majd az Iparművészeti Iskola tanára.

175 éve, 1850. január 4-én a Károlyi grófok intő levelet intéztek Szentes városához, melyben az 1836/37-ben kötött örökváltsági és haszonbéres szerződést a maguk részéről felbontották, bejelentve, hogy a szentesi regálékat és zálogos földeket visszaveszik.

203 éve, 1821. január 4-én született kiszombori Rónay Lajos (1821–1891), Torontál vármegye 1848/49-es országgyűlési képviselője, Csongrád vármegye 1871–1889 közötti főispánja.

***   ***   ***

2025. január 3.

13 éve, 2012. janruár 3-án Szentesen elhunyt Szabó Róbert (1932-2012) újságíró, lapszerkesztő, rádiószerkesztő, 1968-1993 között a Szentesi Élet egyik alapítója, felelős szerkesztője. 1955-ben az ELTE Bölcsészettudományi Kar magyar-történelem szakán, illetve az újságírói szakon szerzett oklevelet. 1968-ban elvégezte a Testnevelési Főiskola úszóedzői szakát is. 1951-től 10 éven át OB-I-es vízilabdázó, majd 1967-től újabb 10 éven át úszóedző. Városismertető kötetek szerkesztője (1962, 1985). (1996-2005 között az Orient Rádió ügyvezető-riportere, majd a Rádió Szentes munkatársa volt. Emlékeit 2011-ben A kíváncsiság napszámosa című kötetében írta meg. 2012-ben rövid betegség után hunyt el. Sírja a szentesi Alsó-református temetőben van.

37 éve, 1988. január 3-án a kórház vezetősége és tudományos bizottsága Bugyi István (1898–1981) Kossuth-díjas sebészprofesszor, volt kórházigazgató születésének 90. évfordulójára Bugyi István Emlékérmet alapított a Szentesen tevékenykedő orvosok részére. Az emlékérmet elsőként a volt tanítványnak és munkatársnak, dr. Zsoldos Ferenc (1920-2003) sebész főorvosnak ítélték oda, több évtizedes tudományos és kutatómunkája elismeréseként.

82 éve, 1943. január 3-án született dr. Molnár Gyula (1943-2020) belgyógyász, igazgató főorvos. 1962-től négy évtizeden keresztül a vöröskeresztes mozgalom helyi és országos szervezője, vezetője. Magas színvonalú szakmai munkája mellett jeles sportorvos, nagy műveltségű bibliofil és önzetlen, karitatív személyiség volt. Munkájával számos helytörténeti kiadvány és közalkotás létrejöttét segítette. A Munka Érdemrend ezüst fokozat (1979), Szentes Városért (2001), Vöröskereszt Csillagrend (2003) és a Dr. Bugyi István Emlékérem (2005) kitüntetettje.

106 éve, 1919. január 3-án született Szentesen Arató János (1919–1989) festőművész, címzetes egyetemi tanár. A gimnáziumot szülővárosában végezte; a Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi István növendéke volt. 1946-tól 1983-ig a Budapesti Műszaki Egyetem tanára, 1972–1982 között a Rajz- és Formaismereti Tanszék vezetője. 1947-től kiállító művész; alkotásai a Szentendrei Városi Képtárban és a Nemzeti Galériában találhatók.

119 éve, 1906. január 3-án átadták a forgalomnak az Orosháza-Szentes közötti vasútvonalat.

120 éve, 1905. január 3-án a király feloszlatta az országgyűlést. *** 1905. január 3-án az Apponyi Albert vezette Nemzeti Párt, valamint Ugron Gábor és csoportja belépett a Függetlenségi Pártba.

127 éve, 1898. január 3-án született dr. Bugyi István (1898-1981) Kossuth-díjas sebészprofesszor, a szentesi megyei kórház 1933-1974 közötti igazgatója, a Szegedi Tudományegyetem címzetes tanára, 1976-tól Szentes díszpolgára. 1988-ban Bugyi István Emlékérmet alapítottak a Szentesen tevékenykedő orvosok számára. Születésének 100. évfordulóján emléktáblát avattak szülőháza falán, s a központi gyógyszertár - majd 2005. január 1-jétől a Kórház is - felvette nevét.

155 éve, 1870. január 3-án született Szentesen Hegedűs László (1870-1911) festőművész Benczúr Gyula tanítványa. 1903-tól haláláig a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola tanára volt. Korának elismert és népszerű művésze, festményeit rendszeresen díjazták itthon és külföldön egyaránt. Szentesen legjelentősebb munkája az evangélikus templom számára 1905-ben készített oltárképe, mely Jézus és a samáriai asszony találkozását ábrázolja. Említést érdemel, hogy 1910-ben ő készítette a New York-i katolikus magyar templom főoltárképét is. 1932-ben utcát neveztek el róla Szentesen. Az ő nevét viselte a Helyőrségi Művelődési Otthon, amelynek előterében emléktáblája látható.

182 éve, 1843. január 3-án született dr. Balassa Péter (1843-1915) városi főorvos.

 ***   ***   ***

2025. január 2. 

73 éve, 1952. január 2-án született Szentesen Szitás Mihályné Gyergyádes Lídia könyvtáros. 1971-ben érettségizett a HMG-ben, majd már munka mellett Debrecenben szerzett népművelő-könyvtáros diplomát. 1971 óta a Szentes Városi Könyvtár munkatársa, négy évtizede a szerzeményezés jelenleg is aktív felelőse.

80 éve, 1945. január 2-án 25 évi szünetelés után ismét megindult a Szentesi Lap. Felelős szerkesztője Sima László. 1946 februárjától a helyi Szociáldemokrata Párt lapja. 1947. október 1-től Csongrádmegyei Népszava címen jelent meg.)

106 éve, 1919. január 2-án Csongrád megyei szociáldemokrata kongresszust tartottak Szentesen a vármegyeháza nagytermében. Az országgyűlési választásokra történő megfelelő felkészülés volt az egyik központi kérdés. A téma előadója Sima László volt. A kongresszus második napirendi pontja a földbirtokreform tárgyalása volt. A kérdés előadója, Jócsák Kálmán rámutatott a mezőgazdasági termelőszövetkezetek létesítésének fontosságára, hangoztatva, hogy a szövetkezetek mellett megfér a parcellarendszer is. A kongresszus elfogadta az előterjesztett határozati javaslatot, amely szerint az egész vármegyében megindul a termelőszövetkezetek alakítása. Sima László indítványára a kongresszus egyhangú határozattal megbélyegzett „minden orosz példa alapján követendő bolseviki irányzatot”. (A felmerült ügyek intézésére tizenöt fős szervező bizottság alakult, amelyben helyet kaptak Szentes, Csongrád, Szeged, Hódmezővásárhely, Mindszent, Szegvár, Algyő, Nagymágocs, Sándorfalva és Kiskundorozsma küldöttei.)

107 éve, 1918. január 2-án 69 éves korában elhunyt Pócsi Balogh Mihály (1849-1918) költő, zeneszerző, nyugalmazott ármentesítő társulati nyilvántartó.

134 éve, 1891. január 2-án Budapesten meghalt Rónay Lajos  (1821–1891), Csongrád vármegye 1871-1889 közötti főispánja, volt országgyűlési képviselő.

153 éve, 1872. január 2-án a városi képviselő-testület az új városi szervezési és működési szabályrendelet kidolgozására 28 tagú bizottságot alakított, Ónodi Sándor elnöklete alatt.

181 éve, 1844. január 2-án a Helytartótanács által kiadott rendelet foglalkozik a város által benyújtott felségfolyamodványokkal. Részben a városnak, részben az uradalomnak ad igazat.

***   ***   ***

2025. január 1.

42 éve, 1983. január 1-jén az AFIT Tröszt megszűnésével a helyi részleg Szentesi Autójavító Kisvállalat (SZAKI) néven megkezdte önálló működését. A városi tanács felügyelete mellett működő vállalat vezetője Tóth András.

48 éve, 1977. január 1-jén megalakult a Szentesi Asztalos- és Vasipari Szövetkezet. 

52 éve, 1973. január 1-jén országosan bevezették a postai irányítószámokat. Szentes város irányítószáma 6600.

56 éve, 1969. január 1-jén egyesült a városban működő két postagalamb sportkör. A Szentesi Postagalamb Sportegyesület taglétszáma 15 fő, vezetője Anton Aladár főtitkár. A helyi egyesület a Magyar Postagalamb Szövetség irányításával működik; országos jelzése U-16. (Az „U” betűjel Csongrád megyét, a 16-os sorszám pedig Szentest jelenti.) A szentesi versenyzők az I. és II. osztályú szinten vannak nyilvántartva.

78 éve, 1947. január 1-jén megalakult a város első kisipari termelőszövetkezete, a Szentesi Cipész Ktsz. 18 alapító taggal, és az általuk befizetett 1118 Ft értékű részjeggyel kezdték meg a munkát. *** 1947. január 1-jén Szentes város alapító tagként belépett a Bartók Szövetségbe; évenként 1200 Ft tagdíjat fizetett.

80 éve, 1945. január 1-jén 69 éves korában elhunyt Kováts Károly (1875-1945) festőművész, a két világháború közötti Szentes képi megörökítője. A szolnoki születésű mester már igen fiatalon bekerült a magyar művészeti élet vérkeringésébe, 19 éves korától több tájképét és életképét kiállították a Műcsarnokban. Az első világháborút követően telepedett le Szentesen. Számos helyi tájképet, utcarészletet megfestett, és a város jelentősebb személyiségeiről készített portrékat. Realista művészete a kortárs Koszta Józseféval mérhető össze. Értékes hagyatékát a Koszta József Múzeum őrzi. 1989-ben díszes síremléket állítottak tisztelői a Kálvária temetőben. A Széchenyi-liget közvetlen szomszédságában utca viseli nevét.

106 éve, 1919. január 1-jén Jócsák Kálmán kormánybiztos-főispán kezdeményezésére nyugdíjazták dr. Mátéffy Ferenc polgármestert. A polgármesteri állást Jócsák saját emberével, dr. Kerekes Sámuel, Csík vármegyéből menekült tisztviselővel töltötte be. (Egyelőre polgármester-helyettessé nevezte ki, majd polgármesterré.) *** A Népakarat c. lap tudósítása szerint a “bolsevizmus Szentesen is híveket szerzett magának”.

108 éve, 1917. január 1-jén született Kunszentmártonban dr. Bubla László (1917-2007) református lelkész, jogi doktor, tanár, általános iskolai igazgató. Elemi és középiskolai tanulmányait Szentesen végezte. A felsőfokú végzettségeit a Budapesti Református Teológiai Akadémián, a nagykőrösi Református Tanítóképzőben, a kecskeméti Egyetemes Református Jogakadémián és Szegeden a József Attila Tudományegyetemen szerezte. 1940-től lelkészként szolgál, majd 1963-tól nevelőtanár illetve általános iskolai tanár. 1996-ban az egyházi fenntartásba került Kiss Bálint Református Általános Iskola igazgatója volt. Emellett 1930-tól közéleti és politikai szerepeket is vállalt. Emlékeit 1999-ben a Kiáltó szó az ecseri pusztáról című könyvében írta meg.

111 éve, 1914. január 1-jén megindul a Szentesi Ellenőr című politikai és társadalmi folyóirat, a Szentesi Kossuth Lajos Pártkör lapja. (Kiadója és felelős szerkesztője: dr. Lánczi Simon Pál.)

115 éve, 1910. január 1-jén költségvetésen kívüli - ex lex - állapot Magyarországon.

126 éve, 1899. január 1. Az ország költségvetés nélküli - ex lex - állapotba kerül.

128 éve, 1897. január 1-jén megalakult a Szentesi Központi Takarékpénztár. *** 1897. január 1-jén városi kezelésbe került a Szentesi Jótékony Nőegylet által alapított és fenntartott kisdedóvoda.

145 éve, 1880. január 1-jén megindult a Szentes és Vidéke című vegyes tartalmú hetilap. Kiadója és első felelős szerkesztője Kovács Pál. (A lap 1919. március 23-ig élt.)

176 éve, 1849. január 1. Windischgrätz tábornagy serege a főváros felé vonul. Az Országos Honvédelmi Bizottmány és az országgyűlés Debrecenbe költözik.

189 éve, 1836. január 1-jén elkészült az uradalom örökváltsággal kapcsolatos tervezete, mely a végleges szerződés alapját képezte.

204 éve, 1821. január 1-jén született kiszombori Rónay Lajos (1821-1891), Csongrád vármegye későbbi főispánja.

216 éve, 1809. január 1-jén született Szegeden dr. Adler Ignác (1809–1871) orvostudor, 1839-től Csongrád vármegye tiszteletbeli, majd rendes főorvosa.

224 éve, 1801. január 1-jén bevezetett új közigazgatási rend szerint Szentesen a 24 fős városi tanács létszáma 12 főre csökkent. Míg a tanácsbeliek a tisztüket eddig életfogytiglan viselték, mostantól a főbíróval és az esküdtbíróval együtt évenként választás alá estek.

***   ***   ***

  2025. január további évfordulói  

35 éve, 1990 januárjában az MSZMP Szentes városi koordinációs bizottsága megtárgyalta az országgyűlési képviselőválasztással kapcsolatos teendőket. Úgy határozott, hogy Bertus Pált, a fábiánsebestyéni Kinizsi Tsz elnökét jelöli képviselőnek. *** Az Árpád Tsz közgyűlésén a termelőszövetkezet új elnökévé dr. Csikai Miklóst, a KZR eddigi vezetőjét választották meg.

36 éve, 1989 januárjának végén dr. Nagy István ügyvéd kezdeményezésére kb. 20 fő – jogászok, tanárok, orvosok, mérnökök, közgazdászok – részvételével megtartotta alakuló összejövetelét a Magyar Demokrata Fórum szentesi szervezete.

43 éve, 1982 januárjában elkészült a 98 lakásos garzonház a Horváth Mihály utcában. *** Az országos tröszt megszűnésével megkezdte önálló működését a Szentesi Baromfifeldolgozó Vállalat.

54 éve, 1971 januárjában a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem tanácsa aranydiplomát adományozott dr. Bugyi István Kossuth-díjas címzetes egyetemi tanárnak, a szentesi megyei kórház sebész főorvosának abból az alkalomból, hogy orvosi diplomáját 50 éve szerezte meg az akkori Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi fakultásán. Az ünnepélyes átadásra Szegeden került sor. ***  1971 januárjában átadták a forgalomnak a Kossuth utcai Központi ABC áruházat. A kereskedelmi létesítmény vezetője Mészáros Sándor.

81 éve, 1944 januárjában Szentesre látogattak a Szociáldemokrata Párt országos vezetői (Szeder Ferenc, Kéthly Anna és Marosán György), és megbeszélést folytattak a Bocskai utcai Munkásotthonban a helyi szociáldemokrata vezetőkkel. Éles vita alakult ki, mert a központi pártvezetés szerint a szentesiek túlságosan balra csúsztak, és inkább kommunisták, mint szociáldemokraták. A megnevezettek ezt tagadták ugyan, de nem hagytak kétséget afelől, hogy a szentesi pártszervezet nem követi többé a központi vonalat.

132 éve, 1893 januárjában ideiglenes kísérleti telefonvonalat helyeztek üzembe Szentes és Gyula között.

143 éve, 1882 januárjában gyűjtés indult Szentesen a nyomorban élő, vak és beteg Táncsics Mihály (1799-1884) javára...

151 éve, 1874 januárjában Szlávy József (1818-1900) miniszterelnök megindítja a tárgyalásokat a Deák-párt és a Balközép-párt fúziójáról.

154 éve, 1871 januárjában megkezdte működését a gimnáziumi tanfolyammal egybekötött 4 osztályos Szentesi Polgári Fiúiskola.

161 éve, 1864 január–februárban általános ínség volt Szentesen. A közsegélyre szoruló szűkölködő családok száma 717 (1981 családtaggal).

173 éve, 1852 januárjában felsőbb utasításra megszűnt az önálló városi rendőrkapitányság, megtiltották a főkapitányi elnevezés használatát. A helyrendőri teendőket a városi tanács hatáskörébe utalták.

175 éve, 1850 január végén Geringer Károly polgári főbiztos átmenetileg engedélyezte Szentes városának a 12 pengőforintig terjedő ítélkezési és bíráskodási jog gyakorlását. *** Megkezdődött a volt szentesi honvédek összefogdosása és császári királyi sorozó bizottság elé állítása.

176 éve, 1849 januárjában a 8. huszárezred tartalékát Kecskemétről Szentesre helyezik át.

274 éve, 1751 január-márciusában az előző évi vízáradás tovább folytatódott, az állandó mozgásban levő vizek nem fagytak be. A közlekedés szinte lehetetlenné vált. A Kórógyra és a Vekerre kompokat és révészeket kellett állítani, hogy a várostól elzárt határrészekkel a kapcsolat fenntartható legyen. A Kurca és a Tisza közötti terület, amely rendes viszonyok között is jobbára vízjárta földekből állt, most egyetlen sima víztükör volt. A Petrák-krónika feljegyzése szerint január közepén a Fertő kezdett áradni; víz alá került az egész Nyomás és a Derekegyházi oldal nagy része is, a tanyákkal együtt. Február közepén nagy hóförgeteg, majd kegyetlen hideg köszöntött be; a hónap végére a folyóvizek befagytak. A jégréteg olyan vastag volt, hogy a legnagyobb teherrel is nyugodtan lehetett rajta közlekedni. A Kurca a Tiszával egyetlen óriási jégpáncél alatt állott heteken keresztül, míg végre március vége felé megkezdődött az olvadás. Magát a várost elkerülte a pusztítás; mindössze a Kurca és a Kisér mentén öntött el a víz néhány házat.

277 éve, 1748 januárjában Gaál István református lelkész vezette be azt a szokást Szentesen, hogy a keresztszülők jelen legyenek a keresztelésen és keresztszülői fogadalmat tegyenek.

284 éve, 1741 januárjában a szentesi református egyháznál megkezdődött az anyakönyvek vezetése, amely Makai Dobsa Tamás lelkész nevéhez fűződött.

 Szentesi Évfordulónaptár - 2024. december